286/B/2002. AB határozat
286/B/2002. AB határozat*
2003.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)–(5) bekezdései Alkotmány 57. §-ába ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)–(5) bekezdései Alkotmány 70/A. §-ába ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 7. § (4)–(5) bekezdéseinek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a Tny. 1997. december 31. napját követő és 2009. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíjra vonatkozó előírásai azáltal, hogy eltérően határozzák meg az öregségi nyugdíj korhatárát a nők és a férfiak tekintetében, sértik az Alkotmány 57. §-át, azaz a „törvény előtti egyenlőséget”. A 7. § (4) bekezdése ugyanis a nőkre nézve alacsonyabb korhatárt határoz meg, mint az (5) bekezdés a férfiakra nézve. Az indítványozó szerint az életkor és a szolgálati idő között „nincs koherens összefüggés”, továbbá „a törvény előtt minden állampolgár egyenlő”, és a sérelmes rendelkezés diszkriminatív.
II.
Az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályok a következők:
1. Az indítványozó által hivatkozott alkotmányi rendelkezések:
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
2. A Tny. kifogásolt rendelkezése:
„7. § (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
a) 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
b) 1940-ben született, az 56.,
c) 1941-ben született, az 57.,
d) 1942-ben született, az 57.,
e) 1943-ban született, az 58.,
f) 1944-ben született, az 59.,
g) 1945-ben született, a 60.,
h) 1946-ban született, a 61.
betöltött életév.
(5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben
a) 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
b) 1938-ban született, a 61.
betöltött életév.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság először a Tny. 7. §-a és az Alkotmány 57. §-ának indítványozó által állított ellentétét vizsgálta meg. Az 57. § az igazságszolgáltatásra vonatkozó elveket – köztük a bíróság előtti egyenlőség elvét, illetve a bírósághoz fordulás jogát [Alkotmány 57. § (1) bekezdés] – rögzíti. Az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgálta az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében megfogalmazott, az indítványozó által tévesen törvény előtti egyenlőségként értelmezett bíróság előtti egyenlőség elvét. A 18/B/1994. AB határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: „Ez a szabály a bírói útra tartozó ügyek tekintetében eljárási alapelvet fogalmaz meg. A bíróság előtti egyenlőség elve a személyek általános jogegyenlőségének a bírósági eljárásra való vonatkoztatása.” (ABH 1998, 570, 572.) A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 57. §-a és különösen annak (1) bekezdése a Tny. kifogásolt előírásával nem hozható összefüggésbe.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványnak ezt a részét elutasította.
2. Az indítványozó konkrét alkotmányi rendelkezés megjelölése nélkül hivatkozott továbbá a Tny. 7. § (4)–(5) bekezdéseinek diszkriminatív jellegére. Az indítvány tartalmából kikövetkeztethető az is, hogy az indítványozó a törvény előtti egyenlőségre hivatkozva tulajdonképpen a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének sérelmét állítja. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. §-ával való ütközés vizsgálata után megvizsgálta tehát a sérelmes rendelkezés és az Alkotmány 70/A. §-ának feltételezett konfliktusát is.
Eljárása során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a 28/2000. (IX. 8.) AB határozatában már megvizsgálta a Tny.-nek az indítványozó által kifogásolt 7. § (4)–(5) bekezdéseinek az alkotmányosságát. E korábbi ügyben a Tny. teljes 7. §-ának az Alkotmány 66. §-a és 70/A. §-a tekintetében fennálló alkotmányellenességét vizsgálta az Alkotmánybíróság, és megállapította, hogy a férfiak és nők közötti, az öregségi nyugdíjkorhatár eltérő megállapításában megjelenő különbségtétel nem önkényes és indokolatlan, így nem alkotmánysértő. (ABH 2000, 174.)
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata 31. § c) pontja alapján ítélt dolog címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha „az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani”.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Tny. 7. § (4)–(5) bekezdései és az Alkotmány 70/A. §-a tekintetében „res iudicata” esete áll fenn, így az eljárást – az érdemi vizsgálat mellőzésével – megszüntette.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2003. október 6.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Holló András s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
Dr. Bagi István
alkotmánybíró helyett
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás