KK BH 2002/293
KK BH 2002/293
2002.07.01.
A társadalmi szervezet határozata felülvizsgálatának feltétele, hogy az érintett az alapszabályban rögzített jogorvoslati lehetőséget igénybe vegye [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 12. § (1) bek. e) pont].
Az alperes Országos Elnöksége 1995. szeptember 25-én – fenntartva korábbi határozatát – úgy döntött, hogy a felperessel mint elnökkel nem tud együtt dolgozni, ezért felkérte az Etikai Bizottságot, hogy a felperes ügyét tárgyalja újra, és a korábbi jegyzőkönyvekben foglaltak alapján hozzon határozatot.
Az alperes Országos Etikai Bizottsága 1995. szeptember 28-án kelt határozatában javasolta az Országos Elnökségnek a felperes elnöki funkcióból való visszahívását.
Az alperes rendkívüli küldöttközgyűlése 1995. november 21-én többségi szavazattal a felperest elnöki tisztségéből viszszahívta.
A felperes keresetében az alperes Országos Etikai Bizottsága 1995. szeptember 21-i és szeptember 28-i határozatának hatályon kívül helyezését kérte, illetve kereseti kérelmét kiterjesztette az 1995. november 21-i rendkívüli küldöttközgyűlésen hozott, elnöki funkcióból való visszahívásáról, illetve kizárásáról szóló határozatok felülvizsgálatára is.
Az elsőfokú bíróság 1996. május 10-én kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság – mint másodfokú bíróság – 1998. szeptember 21-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy tisztázni kell a keresettel támadott határozatok számát, keltét, az azokról való tudomásszerzés időpontját, és – amennyiben az eljárási feltételek a kereseti kérelem érdemi elbírálására lehetőséget adnak – vizsgálni kell, hogy a határozathozatal során az alperes alapszabályát, Fegyelmi Szabályzatát betartotta-e. Azt az álláspontját fejtette ki, hogy a felperes elnöki tisztségből való visszahívására irányuló eljárásban a határozathozatalra kizárólag a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Fegyelmi Szabályzat betartásával kerülhet jogszerűen sor.
Az elsőfokú bíróság 1999. május 26-án kelt ítéletével az alperes 1995. november 21-i rendkívüli küldöttközgyűlésén meghozott – a felperes kizárását kimondó – határozatot megsemmisítette, míg az ezt meghaladó kereseti kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperes elnöki tisztségéből való visszahívásáról rendelkező határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmét azért találta alaptalannak, mert álláspontja szerint az alperes az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, illetve az alperes alapszabályának a szervezeti rendre vonatkozó rendelkezései szerint járt el. Az alperes alapszabálya III. pontja értelmében ugyanis az elnökség javaslatára az Etikai Bizottság döntése alapján a küldöttgyűlés valamennyi választott tisztségviselőt visszahívhatja egyszerű szótöbbséggel. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes visszahívására az elnökség javaslatot tett, arról az Etikai Bizottság döntött, illetve a küldöttgyűlés elé terjesztette a felperes visszahívásának kérdését, a küldöttgyűlés pedig egyszerű többséggel a felperest elnöki tisztségéből visszahívta.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet részbeni megváltoztatását és a keresetének teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát kérte. Előadta, hogy a formai szabálysértést maga az alperes is elismerte; hivatkozott arra, hogy a több szervezetnél fennálló egyidejű tisztségviselést sem a jogszabály, sem az alperes belső szabályzatai nem tekintik összeférhetetlennek, és nem minősítik etikai vétségnek; azt az álláspontját fejtette ki, hogy a visszahívást az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére szóló felhívásnak kellett volna megelőznie; utalt arra, hogy párhuzamos elnöki tisztségei már megválasztásakor is fennálltak. Kifejtette, hogy az elnöki tisztségből való visszahívásra csak etikai vétség esetén kerülhet sor. Végül sérelmezte, hogy az alperes Országos Etikai Bizottsága megsértette az elfogultsági kifogás elbírálására vonatkozó szabályokat.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, hivatkozással arra, hogy az mind ténybelileg, mind jogi szempontból megalapozott.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperesi alapszabály III. pontja szerint az alperes legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés. Az Etv. 12. §-a (1) bekezdése e) pontja szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapszabály III/19. pontja szerint az Etikai Bizottság feladata az alperes szervezetei szabályszerű működésének ellenőrzése, vizsgálatok lefolytatása és arról a küldöttgyűlés tájékoztatása, a küldöttgyűlés elé kerülő fellebbezések előkészítése. Az Etikai Bizottság működését és rendjét, valamint feladatkörét az alperes Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szabályozza. Az SZMSZ V. fejezete 1. pontja értelmében az Etikai Bizottság tevékenységét a küldöttgyűlés által jóváhagyott Etikai Kódex alapján végzi, az Országos Elnökségre, bizottságok tagjaira, helyi területi tagozati vezetők tagjaira vonatkozóan az etikai vagy fegyelmi vétségekben első fokon jár el, másodfokon pedig a küldöttgyűlés. Az alperes Etikai Szabályzata 19. pontja kimondja, hogy az Etikai Bizottság elsőfokú határozata ellen az eljárás alá vont személy és a panaszos a határozat kihirdetésekor szóban is, de – legkésőbb az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül – írásban is fellebbezhet. A fellebbezést az első fokon eljárt bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az ügy összes iratával együtt felterjeszti a másodfokon eljárt bizottsághoz, illetve a küldöttgyűléshez.
Az ismertetett szabályzati rendelkezések szerint a felperest az Országos Etikai Bizottság 1995. szeptember 21-i, illetve szeptember 28-i határozatával szemben fellebbezési jog illette meg. A felperes e határozatok ellen az Országos Etikai Bizottsághoz fellebbezést nem nyújtott be. Az alperes Országos Etikai Bizottsága keresettel támadott határozatai felülvizsgálatának eljárási feltétele, hogy a határozatok ellen benyújtott fellebbezést az alperes küldöttgyűlése – mint másodfokú szerv – elbírálja. Fellebbezés hiányában nem teljesül a kereset érdemi tárgyalásának feltétele, ezért a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy a felperesnek az Országos Etikai Bizottság határozatával szemben előterjesztett keresetét, illetve az elsőfokú bíróság ítélete ellen e körben benyújtott fellebbezést részleteiben vizsgálja.
A fenti indokolásbeli kiegészítéssel megalapozott az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítása, hogy az alperesi alapszabálynak a felperes elnöki tisztségből való visszahívására vonatkozó eljárási előírásai teljesültek, a visszahívásra ugyanis az elnökség javaslatot tett, arról az Etikai Bizottság döntést hozott, majd a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel a visszahívásról határozott.
Az alperes belső szabályzatai értelmében a küldöttgyűlés visszahívásról rendelkező határozatát nem köteles megindokolni, arról tartalmi döntést az elnökség javaslatára az alperes Országos Etikai Bizottsága volt köteles hozni, amely azonban – minthogy a felperes fellebbezési jogosultságával nem élt – tartalmilag nem vizsgálható.
A felperesi fellebbezésben előadottakkal összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az alperes felperes által hivatkozott elismerése csak a kizárásra vonatkozott, ezért a visszahívás vonatkozásában marasztaló ítéletet nem alapozhatott meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a fenti indokolásbeli kiegészítéssel – a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – nem fellebbezett részét nem érintve – fellebbezett részében helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf.VI.29.148/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás