BK BH 2002/3
BK BH 2002/3
2002.01.01.
Ha a rendőrkapitányság a terhelt gépjárművezetői engedélyét visszavonja, és a terhelt a hatóság előtt olyan – valótlan tartalmú – írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a járművezetői jogosítványát elveszítette, a joghatás kiváltására alkalmas, de valótlan tartalmú nyilatkozat megtételével, vagyis felhasználásával a magánokirat-hamisítás vétségét megvalósítja [Btk. 276. §].
A városi bíróság 1999. június 30-án kelt ítéletével a terheltet magánokirat-hamisítás vétsége miatt 120 napi tétel – napi tételenként 80 forint – pénzbüntetésre ítélte, megállapította, hogy a 9600 forint pénzbüntetést – meg nem fizetése esetén – 120 napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt gépjárművezetői engedélyét a rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya 1996. szeptember 8-án kelt – közúti közlekedésre vonatkozó szabályok három alkalommal elkövetett megszegése miatt – hozott határozatával visszavonta, és a nevezettet utánképzésre kötelezte. A terhelt a gépjárművezetői engedélyt többszöri felszólítás ellenére nem adta le. A rendőrkapitányságon a terhelt 1997. február 9-én olyan valótlan tartalmú írásbeli nyilatkozatot tett, amely szerint a járművezetői engedélyét elvesztette. Ennek ellenére 1999. január 30-án közúti ellenőrzés során a rendőrkapitányság járőrei a ruházata zsebében megtalálták a vezetői engedélyt, miután tagadta, hogy gépjárművezetői engedély lenne nála.
Az elsőfokú bíróság a cselekményt magánokirat-hamisítás vétségének minősítette azzal az indokkal, hogy a terhelt gépjárművezetői engedélyének létezésére, illetőleg nem létezésére vonatkozóan szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, és ezáltal a valótlan tartalmú okiratot felhasználta.
A megyei bíróság a terhelt fellebbezése alapján eljárva, az 1999. december 12-én kihirdetett ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, a terheltet a magánokirat-hamisítás vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában azt állapította meg, hogy a városi bíróság tényállása hibáktól mentes, és a felülbírálat során irányadó. A tényállásból azonban helytelenül következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a terhelt elkövetette a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségét. Önmagában az a körülmény, hogy a terhelt a rendőrhatóság előtt olyan valótlan tartalmú írásbeli nyilatkozatot tett, amely szerint vezetői engedélyét elvesztette, nem valósítja meg a hivatkozott rendelkezés szerinti magánokirat-hamisítás törvényi tényállását. A vétséget az követi el, aki a magánokiratot használja, és nem az, aki a valótlan tartalmú magánokiratot készíti. E bűncselekmény megvalósításának további feltétele, hogy a valótlan tartalmú magánokiratot jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítására használja fel az elkövető. A másodfokú bíróság arra is rámutatott, hogy az okirat meglétének eltitkolása csak a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés bűncselekmény elkövetésére adhat alapot olyan közokirat tekintetében, amely nem vagy nem kizárólag az elkövető sajátja. A kifejtettekre tekintettel a terheltet a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az ellene emelt vád alól felmentette, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény.
A megyei főügyész a legfőbb ügyész által fenntartott felülvizsgálati indítványában a megyei bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak új eljárásra utasítását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A terhelt által a rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályához benyújtott írásbeli bejelentése okirat, mert a benne foglalt tények – a vezetői engedély elvesztésének közlése – joghatás előidézésére alkalmas nyilatkozatnak tekintendő. A magánokirat a közokirathoz képest magánszemélyek és jogi személyek által kiállított minden olyan okirat, amely nem rendelkezik a közokirat kellékeivel. A magánokirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, nem bizonyítja azonban, hogy annak a tartalma megegyezik a valósággal. A magánokirat-hamisítás tárgya minden esetben olyan magánokirat, amely alkalmas valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítására, következésképpen joghatás kiváltására. Ezért a Btk. 276. §-ában foglalt magánokirat- hamisítás csupán akkor valósul meg, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot az elkövető jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének a bizonyítására felhasználja.
A terheltnek a rendőrhatósághoz tett írásbeli nyilatkozata tartalmilag valótlan, formailag azonban valós magánokirat volt. Alkalmas volt a joghatás kiváltására, ugyanis a vezetői engedély leadásának, majd ennek elmulasztásából adódóan pénzbírság befizetésének a kötelezettsége terhelte. E kötelezettségek teljesítése a terhelt bejelentésével megszűnt. Ezt követően nem szólították fel a terheltet a vezetői engedély beszolgáltatására, és nem is bírságolták a továbbiakban. A terhelt a valótlan tartalmú magánokirat készítésével azt a jogot is megteremtette, hogy ezáltal a birtokában maradt gépjármű-vezetői engedélyt bármikor felhasználhatta. Az engedély birtokában részt vett a közúti forgalomban, mint ahogy azt 1999. január 30. napján történt igazoltatásakor is megtette.
Téves tehát a megyei bíróság ítéletének indokolása a bűncselekmény hiányára alapítottan. A terhelt ugyanis önmaga készítette a valótlan tartalmú magánokiratot, és amikor azt a rendőrkapitányságon benyújtotta, ezáltal a magánokiratot felhasználta. A felhasználás büntetőjogilag olyan tevékenység, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy más – jelen esetben a rendőrkapitányság – a hamis magánokirat létezéséről, tartalmáról tudomást szerezve, ennek folytán jogilag jelentős magatartást fejtsen ki. Ebből következik, hogy a vétség törvényi tényállási eleme, hogy a magánokirat a joghatás kiváltására alkalmas legyen, és az is, hogy a felhasználás bizonyítás céljából történjék. Nem tényállási eleme azonban, hogy a használat eredményes legyen. Az adott ügyben azonban a bejelentés eredményes volt, mivel a bejelentés nyomán nem történt további rendőri intézkedés. A kifejtettekre tekintettel a megyei bíróság a terheltet felmentő rendelkezése anyagi jogszabálysértéssel történt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság ügyészi felülvizsgálati indítványnak helyt adva, a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – figyelemmel a Be. 291. §-ának (1) bekezdésére – az anyagi jogszabálysértést megállapította, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (Legf. Bír. Bfv.V.513/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás