33/2002. (XI. 16.) PM rendelet
33/2002. (XI. 16.) PM rendelet
a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról1
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységéről szóló – többször módosított – 1995. évi XCVI. törvény 168. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett – díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány,
b) befektetési egység: az eszközalapban lévő, a szerződő részesedését megtestesítő elszámolási egység,
c) eszközalap nettó eszközértéke: az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapot terhelő költségeknek, így különösen az alapkezelési díjaknak a különbözete,
d) befektetési egység vételi árfolyama: az eszközalap nettó eszközértékének és az adott eszközalaphoz kötött befektetési egységek – a szerződési feltételekben foglaltak szerint korrigált – számának hányadosa,
e) számla: az adott szerződés valamennyi befektetési egységének összesített nyilvántartása,
f) alszámla: az adott szerződés egy adott eszközalapjához tartozó, valamennyi befektetési egységének összesített nyilvántartása,
g) tájékoztatás időpontja: az a nap, amelyre a közölt adatok érvényesek, függetlenül a tájékoztatás megküldésének időpontjától.
2. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a biztosító köteles a szerződő részére évente legalább egy alkalommal – minden évben azonos naptári napon, 12 hónapra vonatkoztatva – írásbeli tájékoztatást nyújtani:
a) a biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetéről a 3. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint;
b) a biztosítási szerződés megkötésétől vagy a 2. § (1) bekezdése szerinti utolsó írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakban
ba) a biztosítási szerződésre beérkezett biztosítási díjakról,
bb) a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről,
bc) a szerződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgáltatások és maradékjogok értékéről,
bd) az eszközalapok között a szerződő utasítására végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról és arányáról;
c) a befektetési egységek vételi árfolyamáról a tájékoztatás időpontjában;
d) az e rendelet szerinti tájékoztatás időpontjában a biztosítási szerződés aktuális szolgáltatási érték(ei)ről és aktuális visszavásárlási értékéről; abban az esetben, ha a szerződés többlethozam visszatérítést is tartalmaz, ennek értékéről.
(2) Az évenkénti egy írásbeli tájékoztatóért a biztosító külön költséget nem számolhat fel. A biztosító az írásbeli tájékoztatót a tájékoztatás időpontját követő 15 napon belül köteles a szerződőnek megküldeni. A tájékoztatás időpontját az írásbeli tájékoztatón fel kell tüntetni.
(3)2 Az írásbeli tájékoztató évente történő kiadásával a biztosító egyben a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 156. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét is teljesíti.
(4) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító a szerződés megkötésétől vagy az utolsó írásbeli tájékoztatás időpontjától a megszűnés időpontjáig terjedő időszakra – a biztosítási szerződés megszűnését követő 15 napon belül – köteles a 2. § (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatást nyújtani.
(5) Ha a szerződő – az (1) és (4) bekezdésekben meghatározott alkalmon kívül – írásban vagy egyéb azonosítható formában az erre vonatkozó igényét a biztosítóhoz eljuttatja, a biztosító köteles a szerződőt a fenti részletezettséggel 15 napon belül írásban vagy elektronikus formában tájékoztatni. A biztosító ezért a szolgáltatásért külön költséget számolhat fel.
3. § (1) A biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetét oly módon kell részletezni, hogy a befektetési egységek száma eszközalaponként külön feltüntetésre kerüljön, és a befektetési egységek értéke a tájékoztatóban a tájékoztatás időpontja szerinti nap vételi árfolyamai, illetőleg egyéb véglegesített adatai alapján kerüljön bemutatásra.
(2) A biztosítási díjak ismertetésekor elkülönítve kell kimutatni a beérkezett rendszeres és eseti díjakat, valamint ezek beérkezési és befektetési dátumát.
(3) A biztosítási szerződést terhelő valamennyi költségtípust, illetve levonást a szerződés megkötésétől vagy az utolsó írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakra vonatkoztatva be kell mutatni, így különösen az alábbiakat:
a) a beérkezett biztosítási díjak befektetésre nem kerülő részének jogcímenkénti részletezését (nyilvántartási/befektetési eszközalap kezelési díjrész, kockázati díj, kiegészítő biztosítások díjai, egyéb),
b) a beérkezett biztosítási díjak átváltásakor érvényesített költséget (a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget) befizetett biztosítási díjanként,
c) azon költségek összegét jogcímenként részletezve, amelyeket a biztosító befektetési egységek elvonása révén érvényesít (eszközalap kezelési vagy nyilvántartási díj, kockázati díj, kiegészítő biztosítások díjai, kezdeti költség, befektetési költségek, a szerződő kérésére végrehajtott tranzakciók költsége, egyéb).
(4) A biztosítási szerződés alapján a biztosító által teljesített kifizetéseket a tájékoztatóban fel kell tüntetni. A biztosítási szerződés alapján a biztosító által teljesített kifizetések különösen a következők lehetnek:
a) biztosítási esemény miatti szolgáltatás,
b) teljes vagy részleges visszavásárlás, ideértve a rendszeres pénzkivonást is.
(5) A kifizetések értéke mellett ki kell mutatni a kifizetés teljesítése során levont költségeket.
(6) A biztosító által még nem érvényesített, de előírt költségeket, valamint a szerződő által igénybe vett kötvénykölcsön aktuális értékét – mint a szerződő számláját terhelő adósságot – szintén ki kell mutatni.
4. § Az éves egyszeri írásbeli tájékoztatónak – a 2. §-ban meghatározottakon túlmenően – tartalmaznia kell a következő adatokat:
a) a szerződő által választott, a szerződéshez aktuálisan kapcsolódó eszközalapok neve,
b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott rendszeres nyilvános tájékoztatás közzétételi helyének megnevezése,
c) a szerződő biztosításközvetítőjének neve és elérhetősége, vagy a biztosító azon egységének megnevezése és elérhetősége, amelytől a szerződő a biztosítási szerződésével kapcsolatban részletes tájékoztatást kaphat.
5. § (1) A biztosító minden munkanapon köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kapcsolódó befektetési egységek vételi árfolyamáról és az eszközalapok nettó eszközértékéről rendszeres nyilvános tájékoztatást adni az alábbi formák valamelyikével:
a) egy országos napilapban történő közzététellel,
b) a biztosító internetes honlapján napi frissítéssel történő megjelentetéssel,
c) a biztosító telefonszámán munkaidőben történő folyamatos információszolgáltatással,
d) a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban történő kifüggesztéssel.
(2) A biztosító köteles eszközalapjainak összetételét a befektetési formák (részvény, államkötvény, készpénz, egyéb) arányaiban az 5. § (1) bekezdésében felsorolt tájékoztatási formák egyikén havonta ismertetni.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A 2. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a 2003. január 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződések tekintetében első alkalommal 2003-ban kell teljesíteni. Ezen első alkalommal csak a 2. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban foglaltakról kell tájékoztatást adni.
(3) A 2. § (5) bekezdésében foglalt – az ügyfél kérelmére adott – tájékoztatást első alkalommal 2003-ban kell teljesíteni.
(4) Az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tájékoztatási kötelezettség feltételeit e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül kell megteremteni.
A rendeletet a 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte 2019. július 1. napjával.
A 2. § (3) bekezdése a 29/2015. (X. 21.) NGM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás