KK BH 2002/337
KK BH 2002/337
2002.08.01.
A közbeszerzési eljárásban kiszabott bírság végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó körülmények [1995. évi XL. tv. 52. § (1) bek., 55. § (6) bek., 59. § (1) bek., 90. § (2) bek.; Pp. 332. § (3) bek.].
Az alperes a 2001. július 30. napján kelt határozatában megállapította, hogy F. Nagyközség Önkormányzata, amely három társult önkormányzat képviseletében járt el, mint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, továbbá az 55. § (6) bekezdését. Ezért az alperes a felperesekkel szemben – egyenként – 10 000 000 Ft bírságot szabott ki.
A felperesek keresetükben az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását, a marasztaló rendelkezések mellőzését, másodsorban a bírság összegének mérséklését kérték. Kezdeményezték egyben az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztését is. Ez utóbbi kérelmüket azzal indokolták, hogy G. község költségvetése feszített, tartalékokkal nem tud számolni, bevételei növelésére nincs módja, folyószámlahitelt kellett felvennie.
F. Önkormányzata az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok pályázatán nyert el támogatást, jelenleg folyószámlahitel felvétele mellett negatív egyenleggel működik.
Az elsőfokú bíróság felhívására a felperesek kérelmüket folyószámlahitelkeret-szerződéssel, bankszámla-kivonattal és a költségvetési helyzetet tükröző jelentéssel támasztották alá.
Az elsőfokú bíróság az alperes keresettel támadott határozatának végrehajtását felfüggesztette. Végzésének indokolásában a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésére és a Pp. 332. §-ának (3) bekezdésére hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. számú állásfoglalására tekintettel megállapította, hogy a felperesek számára súlyos hátrányt előidéző következménnyel járna a határozat azonnali végrehajtása.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását, és a felperesek által a végrehajtás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes rendelkezésére áll egy – az ajánlatkérő által 2001. április 26. napján megtartott – képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv. Ezen jegyzőkönyvben előadottakból az alperes valószínűsíti, hogy a lebonyolításra kötött megbízási szerződés alapján a lebonyolító köteles viselni a felelősséget a jogszerűtlen közbeszerzési eljárás lebonyolításával az ajánlatkérőnek okozott kárért, így természetesen amennyiben az alperes jogsértést állapít meg – és ennek jogkövetkezményeként bírságot alkalmaz az ajánlatkérővel szemben –, a kiszabott bírságot az ajánlatkérő átháríthatja a megbízási szerződés alapján a lebonyolítóra, a jelen esetben a C. N. Kft.-re. Ezért a felperesek nem hivatkozhatnak eredménnyel a végrehajtás felfüggesztésének indokaként arra, hogy a bírság megfizetése számukra súlyos hátrányt előidéző következményekkel járna, hiszen a bírság összegének megfizetését – a megbízási szerződés alapján – a lebonyolítóra háríthatják át.
A felperesek a fellebbezésre tett észrevételükben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság felhívására becsatolták a C. N. Kft.-vel kötött megbízási szerződést, és utaltak arra, hogy a lebonyolító fizetési kötelezettsége csak akkor állhat fenn, ha megállapítható, hogy a szerződésben megfogalmazott hármas feltételrendszer bekövetkezik, azaz az önkormányzat az eljárás során minden kedvezőtlen döntés ellen jogorvoslattal élt, a döntés ellen már nincs lehetőség további jogorvoslatra, és ebből a jogerős döntésből megállapíthatóan a bírság a lebonyolító szakszerűtlen tanácsa, illetve eljárása miatt került kiszabásra. A kiszabott bírság megfizetésére tehát jelenleg az önkormányzatok kötelesek, ami a keresetlevélben hivatkozottak szerint a mostani pénzügyi helyzetüket tekintve nem jelentene mást, mint működésük ellehetetlenülését, azaz csődbe jutásukat.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen – a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. számú állásfoglalásában foglaltak megfelelő alkalmazásával – döntött a végrehajtás felfüggesztéséről.
Az alperes fellebbezésében foglaltak alapján hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a közbeszerzési eljárásban – a lebonyolításra kötött megbízási szerződés ellenére – az ajánlatkérők a felperesek voltak, így az alperes határozatában a bírság megfizetésére is őket kötelezte. Alaptalanul hivatkozott az alperes fellebbezésében a C. N. Kft.-vel kötött megbízási szerződésre mint a bírság áthárításának szerződésben kikötött jogi lehetőségére. A szerződésnek a megbízott (azaz a C. N. Kft.) felelősségéről szóló 5. pontja egyértelműen rendelkezik a kár – értve ezen a jogerősen megítélt bírságot – viselésének feltételéről. Ezen körülmény azonban nem mentesíti a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőit az alperes által megállapított jogszabálysértések jogkövetkezményeinek viselése alól, annak továbbhárítása nem a jelen közigazgatási per tárgya. Helyesen járt tehát el a Fővárosi Bíróság, amikor a végrehajtás-felfüggesztési kérelem elbírálása során a felperesek vagyoni helyzetét, anyagi körülményeit vizsgálta és értékelte a benyújtott igazolások, bizonyítékok alapján.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak – a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 14. számú állásfoglalása alkalmazásával kialakított – jogi álláspontjával: a kiszabott bírságöszszeg nagyságrendjére tekintettel a végrehajtás a felperesek számára súlyos hátrány veszélyét idézné elő, ezért a végrehajtás felfüggesztését megalapozottnak találta. (Legf. Bír. Kpkf.VI.38.096/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás