PK BH 2002/354
PK BH 2002/354
2002.09.01.
Sportszervezet kezelői joga keletkezésének feltételei [Ptk. 200. § (2) bek.; 1990. évi LXX. tv; 1996. évi LXV. tv. 1. § a) pont, 2-6. §; 1022/1990. (II. 14.) Mt. hat.; 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság által helybenhagyott – ítéletével megállapította, hogy a felperes a perbeli sport célú ingatlanon kezelői joggal rendelkező MHSZ Rádióklub jogutódjaként megszerezte a perbeli tulajdoni hányadot a III/1. pontban feltüntetett I. r. alperesi jogosultsággal terhelten. A fenti ingatlanhányad természetben az ingatlan I. épületének I. emelet 19. számú, III. emelet 45. számú és a III. emelet 48. számú termét, valamint a II. épület I. számú raktárhelyiségét jelenti. Az alpereseket a felperesi tulajdoni hányad bejegyzésének tűrésére kötelezte. Megkereste az illetékes földhivatalt a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében.
Ítéletében tényként állapította meg, hogy a felperes 1990. május 12-én mint a Magyar Honvédelmi Szövetség V. I. Rádióklub jogutódja jött létre. 1990. május 28-án a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyezték. A perbeli ingatlan állami tulajdonban és az MHSZ K. Megyei Vezetősége kezelésében állt. Az MHSZ 1990. október 1. napjával megszűnt, ezt megelőzően a társadalmi szervezetek kezelői joga 1990. szeptember 18. napjával szűnt meg.
A felperes az ingatlant ingyenesen használta a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményével (PM ZÁVKI) kötött megállapodás alapján. A felperes tulajdonszerzési kérelemmel fordult az I. r. alpereshez, aki 1998. április 2-án kelt nyilatkozatával tájékoztatta a felperest igénye elutasításáról. Ezt követően az ingatlant ingyenesen a II. r. alperes tulajdonába adta.
Az ítélet jogi indokai szerint a felperes a kezelői jog tekintetében az MHSZ jogutódja, amit az MHSZ főtitkárának 15-10/1990. számú intézkedése, a felperes alapszabálya, továbbá az I. r. alperes jogelődjével, a ZÁVKI-val az ingyenes használatra kötött megállapodás is alátámaszt. Ez utóbbi, 1990. november 30-án kötött szerződést az alperesek védekezésével szemben nem találta a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésébe ütköző semmis szerződésnek. Mivel a felperes kezelői jogát az 1990. évi LXX. törvény megszüntette, a felperes az egyes sport célú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján jogszerűen tartott igényt az ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzésére.
Az alperesek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait azzal egészítette ki, hogy az MHSZ megszüntetéséről rendelkező 1022/1990. (II. 14.) Mt. határozat, továbbá az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény nem zárta ki a kezelői jognak a jogutódlás útján történő megszerzését. Ebből következően a felperes kezelői joga 1990. október 18-án az 1990. évi LXX. törvény hatályba lépésével szűnt meg.
A jogerős ítélet ellen az alperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő az ítélet hatályon kívül helyezése és – a kérelem tartalma szerint – az elsőfokú ítélet megváltoztatása útján a kereset elutasítása érdekében. Jogszabálysértőnek állították a jogerős ítélet jogi álláspontját, amely szerint a felperes az MHSZ jogutódjaként a perbeli ingatlanhányad kezelői jogát megszerezte. Az MHSZ főtitkára kizárólag az ingóságok és pénzeszközök tulajdonjogát adta át a felperesnek, az ingatlan az I. r. alperes vagyonkezelésébe került. Mivel az 1996. évi LXV. törvény 1. §-ának a) pontjában és a 3-6. §-okban foglalt feltételek nem álltak fenn, a felperes kezelői jogát nem az 1990. évi LXX. törvény alapján vonták meg. A felperes az általa egyébként ingyenesen használt ingatlanhányad tulajdonjogát nem szerezhette meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmével a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az egyes sport célú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 1. §-ának a) pontja értelmében a törvény hatálya az 1990. évi LXX. törvény alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő sport célú ingatlanokra terjed ki. A törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a fentiekben meghatározott ingatlan tulajdonjogát ingyenesen az a sportszervezet szerezheti meg, amelynek a kezelői jogát a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény alapján megvonták, de ingyenes használati joga fennáll. A felperes csak e törvényi feltételek együttes fennállása esetén szerezhette volna meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Kétségtelen, hogy a felperes alapszabályában a megszüntetett MHSZ V. I. Rádióklub jogutódjaként deklarálta magát. Ez azonban a vagyoni jogok tekintetében nem jelentett általános jogutódlást, mivel az MHSZ főtitkárának 15-2/1990. számú intézkedése csak az ingóságok és pénzeszközök tulajdonjogának a megszerzé-
sére jogosította fel a felperest. Az MHSZ főtitkárának
15-10/1990. számú intézkedése értelmében az állami tulajdonú, eddigiekben MHSZ-kezelésű ingatlanok kezelői joga külön megállapodás alapján a PM ZÁVKI-t illeti meg. A főtitkár az ingatlanokat addig üzemeltető MHSZ szervezetek jogutódait felelős üzemeltetőnek jelölte ki. Rögzítette, hogy a társadalmi szervezetté átalakult és az ingatlanok használatára jogosult szervezetek az ingatlan ingyenes használati jogát szerzik meg a 10.) pontban foglalt feltétel teljesítésével, melyet a ZÁVKI-nak 1990. október 15-ig kötelesek bejelenteni.
A jogelőd egyértelmű intézkedésével az általa kezelt ingatlanra a jogutód részére nem a kezelői jogot, hanem az ingyenes használat jogát biztosította. Ennek megfelelően téves a perben eljárt bíróság jogi álláspontja, amely szerint a felperes ingyenes használati joga – kezelői joga megvonása folytán – az 1990. évi LXX. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján keletkezett. Az MHSZ 1990. október 1-jén ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga az 1990. évi LXX. tv. hatályba lépésével szűnt meg. Ezt megelőzően azonban a kezelői jog átruházására az egyébként szerzőképes önálló jogalany felperes részére nem került sor. A felperes részéről a kezelői jog megszerzését kizárja az is, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló, a jelen ügyben még alkalmazandó 1972. évi 31. tvr. 6. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hozza létre a szerződésen alapuló kezelői jogot. A felperes kezelői jogának a bejegyzésére az 1990. évi LXX. törvény hatályba lépéséig, 1990. szeptember 18. napjáig nem került sor. Ezért kezelői jogának az elvonása a törvény alapján értelemszerűen kizárható. Ebből következően az 1996. évi LXV. törvény 1. §-ának a) pontja és a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a sportszervezeteket kedvezményező rendelkezések a felperes esetében nem alkalmazhatóak.
Az ismertetett okból az 1990. évi LXX. törvény szerint elvonható kezelői jog fennállása nem állapítható meg annak alapján sem, hogy a törvény hatályba lépését követően, 1990. november 30-án a felperes és az I. r. alperes között létrejött ingatlanhasználatra vonatkozó megállapodásban a használat jogcímével kapcsolatban a felek az 1990. évi LXX. törvény 2. §-ára utaltak.
A kifejtett indokoknak megfelelően az első- és másodfokú bíróság a kereset jogalapja tekintetében téves jogi álláspontot foglalt el. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes tulajdonszerzésre irányuló kereseti kérelmét elutasította. (Legf. Bír. Pfv.IX.22.920/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás