PK BH 2002/359
PK BH 2002/359
2002.09.01.
Fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenesség vizsgálata során a közúton haladó gépkocsi esetében az adott időpontban fennálló közlekedési helyzetnek is jelentősége van [Ptk. 339. §, 345. § (1) bek., 346. § (2) bek.].
D. P. az általa vezetett VAZ 2101. típusú személygépkocsival 1997. április 27-én a késő esti órákban B. belterületén, közlekedési lámpa zöld jelzésénél, jobbra kis ívben kanyarodott. Eközben a szintén zöld jelzéssel rendelkező gyalogátkelőn egy sötét színű kutya ugrott elé, ezért ösztönösen balra rántotta a kormányt, és nekiütközött a piros jelzés miatt várakozó Lancia típusú személygépkocsinak, amely a felperes tulajdona. A felperes keresetében az ebből származó kára megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 355 000 Ft kártérítést, valamint ennek 1997. április 27. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Határozatát lényegében azzal indokolta, hogy a kanyarodó gépkocsi vezetője megszegte a kijelölt gyalogátkelőhelyen való áthaladásra vonatkozó, és a KRESZ 43. §-ában foglalt fokozott óvatosságot, a mérsékelt sebességet előíró rendelkezéseket.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Abból indult ki, hogy a Lada gépkocsi vezetőjének kártérítési felelősségét a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése alapján a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályok szerint, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kell elbírálni. Rámutatott, hogy a kutya nem tekinthető gyalogosnak, ezért nem élvezheti a KRESZ 43. §-ában a gyalogosok számára meghatározott elsőbbséget sem. A kutya magatartása nem hasonlítható egy gyalogoséhoz, továbbá mérete és színe miatt nem is volt úgy észlelhető, ahogy egy gyalogos lett volna. Ezért a kár bekövetkezése egyik félnek sem felróható, így a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése szerint mindkét károsult a saját kárát köteles viselni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, a másodfokú ítélet megváltoztatása és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Ebben kifejtett jogi álláspontja szerint a Lada gépkocsi vezetőjének felróhatósága hiányában az esetre a szükséghelyzetben okozott kár megtérítésének a Ptk. 107. §-ában meghatározott szabályait kell alkalmazni.
Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet – a peres felek jogszabályban előírt határidőn belül bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelme hiányában – a Pp. 274. §-a (1) és (2) bekezdéseinek a folyamatban lévő ügyekre is irányadó módosított szabálya szerint – tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag az alperes helytállási kötelezettségének téves jogi megítélésében jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése értelmében aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A veszélyes üzemek találkozásából eredő károk megtérítésével kapcsolatban a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a KRESZ által a gyalogosok számára biztosított elsőbbségi szabályok a gyalogátkelőhelyen váratlanul megjelenő gazdátlan kutya javára nem alkalmazhatóak. Tévedett azonban, amikor úgy foglalt állást, hogy ez mindkét fél működési körén kívül eső rendellenességnek minősül. Ennek meghatározása során abból kell kiindulni, hogy a jogszabály a rendellenesség fogalmát nem szűkíti le a fokozott veszéllyel járó tevékenység eszközére. A közúton haladó gépjármű esetén ebbe a körbe mind a személygépkocsi, mind az általa igénybe vett közút, mind pedig a számára az adott időpontban fennálló közlekedési helyzet beletartozik. A perbeli esetben ez a közlekedési helyzet magába foglalta az útkereszteződést, az ott tilos jelzésénél várakozó felperest és a zöld jelzés mellett jobbra kis ívben kanyarodó alperesi biztosítottat az általa igénybe vett gyalogátkelőhellyel, valamint az azon történő mozgásokkal együtt. A perben nem vitás tényállás szerint ebben a körben merült fel az alperesi biztosítottat manőverezésre kényszerítő kutya. Ezért az adott közlekedési helyzetben annak felbukkanása nem volt az alperesi biztosított működési körén kívüli rendellenességnek tekinthető. Ebből pedig az következik, hogy a felperes gépjárművének sérülését az alperesi jogelőd működési körében felmerülő rendellenesség idézte elő, mely a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel kellő alapul szolgált az ő felelősségének a megállapításához. Ez pedig maga után vonta a felelősségbiztosító helytállási kötelezettségét is.
A fent kifejtetek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv.VIII.22.875/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás