370/B/2002. AB határozat
370/B/2002. AB határozat*
2002.12.27.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára és megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság, a hozzátartozói körnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti meghatározásával összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó ápolási díjjal kapcsolatos indítványával fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában előadta, hogy ápolási díj megállapítását kérte a helyi önkormányzat képviselő-testületétől, mivel ő gondozza édesanyja testvérét. Kérelmét azonban elutasították az ápolási díjra való jogosultság szempontjából, mert nem minősül hozzátartozónak. Hiánypótlásra történő felhívása után, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozva, mivel – állítása szerint – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja alapján nem tartozik a hozzátartozók körébe, ezért nem jogosult ápolási díjra.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”
2. A Ptk. vizsgált rendelkezései:
„685. § E törvény alkalmazásában
(…)
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(…).”
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Sztv.) az ápolási díjra vonatkozó szabályai szerint:
„41. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont], ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(…)
(4) A települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.
(5) Az ápolási díjról az ápolást végző személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § e) pontja, 21. § (4) bekezdése és a 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése értelmében: „Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.” Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azonban a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990. 83., 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 227., 232.].” (799/E/1998. AB határozat, ABH 2001. 1011. 1013.)
„Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 204.], hanem akkor is ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995. 108., 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 122., 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABK 1998. május 222., 225.] A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul.” [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999. 52., 56–57.]
2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/E. §-ának értelmezései során több ízben rámutatott, arra hogy „az állam az e §-ban megfogalmazott kötelezettségének eleget tesz, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi és működteti a társadalombiztosítás és a szociális támogatások rendszerét.” (1419/B/1995. AB határozat, ABH 1996. 592., 594.) „Az alaptörvény azonban a védelem és a gondoskodás jogintézményeit és mértékét részletesen nem tartalmazza. Az alkotmányi előírások megvalósítása – számos feltételtől függően – változó és folyamatos törvényhozási, jogalkalmazási, önkormányzati és társadalmi feladat.” (1588/B/1991. AB határozat, ABH 1994. 510., 511.) Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „az alkotmányi feladatok és a szociális jogok megvalósítása eszközei és mértéke tekintetében a jogalkotó viszonylag nagy szabadságot élvez. Alkotmányossági probléma abban a határesetben keletkezhet, ha az állam beavatkozása, vagy – gyakrabban – az állam mulasztása az Alkotmányban előírt feladat teljesítését, vagy valamely védett intézmény, illetőleg jog megvalósulását nyilvánvalóan lehetetlenné teszi; e minimális követelmény felett azonban – más alapjog sérelmét kivéve – nincs alkotmányi ismérv az államcélt vagy szociális jogot szolgáló jogszabályok alkotmányosságának minősítésére.” [28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994. 134., 140.]
3. Az Sztv. 41. § (1) bekezdése az ápolási díjra való jogosultságot a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói körhöz kötötte. Az indítványozó azonban nem az Sztv. 41. § (1) bekezdését, hanem az Sztv. 41. § (1) bekezdése által felhívott rendelkezést: a Ptk. 685. § b) pontját támadta, amely a hozzátartozók fogalmát határozza meg. A hozzátartozók fogalmának meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg. Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében meghatározott szociális jogok megvalósítására irányuló jogalkotói feladatokból nem következik a hozzátartozók fogalmának szélesebb körű meghatározása. A hozzátartozók fogalmának törvényi meghatározása, illetve bizonyos hozzátartozói kapcsolatoknak a törvényi meghatározásból történő elhagyása és a szociális biztonsághoz való jog között nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Ezért az Alkotmánybíróság a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói kör kiterjesztésére vonatkozó, jogalkotói mulasztásból eredő alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2002. november 19.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.” Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás