GK BH 2002/373
GK BH 2002/373
2002.09.01.
I. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult – 30 napos jogvesztő határidő alatt – keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1)–(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §; Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1998. december 3-án benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1998. december 14-e. A felszámolás megindításának a Cégközlönyben való közzététele 1999. január 7-én történt meg.
Az F. Kft. 1999. szeptember 28-án kifogást nyújtott be ,,a felszámoló jogszabálysértő intézkedése ellen''. Kifogását arra alapította, hogy a körzeti földhivatal 1999. szeptember 14-én kelt s részére 1999. szeptember 22-én kézbesített határozatából értesült arról, miszerint a felszámoló értékesítette a k.-i 7143/13. helyrajzi szám alatt felvett, ,,saját használatú út'' megjelölésű ingatlan 1311/1826-od részét az R. Kft. részére. Előadta, hogy őt mint az ingatlan 515/1826-od részének tulajdonosát, törvényen alapuló elővásárlási jog illeti meg. A felszámoló azonban az elővásárlási jogának sérelmével értékesítette az ingatlant harmadik személy részére. Bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, és a szerződésben szereplő vételárat hajlandó azonnal kifizetni a felszámoló részére.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Cégközlöny 1999. május 13-i számában nyilvános pályázati felhívást tett közzé az adós cég vagyonának – köztük a kifogással érintett ingatlannak – az értékesítéséről. A pályázati felhívás tartalmazta azt, hogy az elővásárlásra jogosultak e jogukat kizárólag a nyilvános eredményhirdetésen gyakorolhatják. Ugyanezt a pályázati felhívást közzétette a Petőfi Népe újság 1999. május 20-i számában is. A pályázat eredményének nyilvános kihirdetésére 1999. június 7-én 14 órakor került sor. Az eredményhirdetésen a kifogást tevő nem jelent meg, így elővásárlási jogával nem élt. Hivatkozott a többször módosított Cstv. 49/C. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra.
Az elsőfokú bíróság 25. sorszámú végzésében a hitelező kifogásának helyt adott. A felszámoló intézkedését ,,a
k.-i 7143/13. hrsz. alatt felvett – saját használatú út megjelölésű ingatlan 1311/1826-od részére vonatkozó értékesítéssel kapcsolatban megsemmisítette, és a felszámolót ezen ingatlanrész értékesítésével kapcsolatban új eljárásra kötelezte''. Akként foglalt állást, hogy az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 49/C. §-a két bekezdésből áll. A 49/C. § (1) bekezdése a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre, valamint a műemlékek értékesítésére vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy a 49/C. § (2) bekezdésében meghatározott szabályozás az (1) bekezdésben írtakra vonatkozik. Jelen ügy elbírálásánál a 49/C. §-ban írtakat nem lehet alkalmazni, hanem a Ptk. elővásárlásra vonatkozó rendelkezését kell figyelembe venni. A Ptk. 373. §-ának (1) bekezdése szerint pedig, aki a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatról a szerződés előtt köteles az elővásárlásra jogosultat értesíteni. Miután ez az értesítés a jelen esetben nem történt meg, ezért jogszabálysértő a felszámoló eljárása. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felszámoló intézkedését megsemmisítette, s őt az ingatlan újbóli értékesítésére kötelezte. Számára előírta, hogy a Ptk.-ban írt szabályok betartásával kell az elővásárlásra jogosultat értesíteni, illetve az értékesítési eljárást lefolytatni.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós felszámolója fellebbezéssel élt. Kérte a végzés megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Arra hivatkozott, hogy az elővásárlásra jogosult a többször módosított Cstv. 49. §-ának (6) bekezdése alapján keresettel fordulhatott volna a bírósághoz az (5) bekezdésben meghatározott 30 napos jogvesztő határidőn belül. A kifogás tárgyában nem lehet peren kívül határozni. Az elővásárlásra jogosult annak megállapítása iránt indíthat pert, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, és elővásárlási jogával élni kíván. Ennek a keresetnek az elbírálása csak peres eljárás keretében történhet meg. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 1994-es évfolyamában 692. sorszám alatt közzétett eseti döntésére. Utalt arra, hogy a kifogást tevő a 30 napos jogvesztő határidőt is elmulasztotta.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos
A jelen felszámolási eljárás 1998. december 3-án indult, ezért arra a többször – lényegesen az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvénnyel – módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A többször módosított Cstv. 49. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt – az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó – rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés – így különösen a pályázat, árverés – eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bekezdés] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A többször módosított Cstv. 49. §-ának (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bekezdés] fordulhat.
A Cstv. 49. §-ának az 1997. évi XXVII. törvény 18. és 19. §-aival történt módosítása átalakította a felszámolási vagyon értékesítésének szabályait. Az értékesítéssel kapcsolatos általános szabályokat a 49. § (1)–(6) bekezdései tartalmazzák. A 49/A. § a pályázat útján történő értékesítés, míg a 49/B. § az árverés útján történő értékesítés szabályait részletezi. A 49/C. § (1) bekezdése az ott meghatározott vagyontárgyak értékesítése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részére elővásárlási jogot biztosít. (Ez a jogszabályon alapuló elővásárlási jog egyik esete). Míg a 49/C. § (2) bekezdése az elővásárlási jog gyakorlásának módjával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azonban azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult a többször módosított Cstv. 49. §-ának (5) bekezdésében foglalt – 30 napos – jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez azt is jelenti, hogy a felszámolási eljárásban az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogának sérelmére hivatkozva kifogással nem élhet. A részéről igénybe vehető jogvédelmi eszköz a kereset, melyet az adós székhelye szerint illetékes megyei (Fővárosi) bíróságnál kell benyújtani [a többször módosított Cstv. 6. §-ának (1) bekezdése]. Ezért az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a kérelmező kifogását – a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Miután az elsőfokú bíróság nem így járt el, hanem a kifogást érdemben elbírálta, ezért végzése jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-
ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a kifogás tárgyában indult eljárást megszüntette, és a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy a többször módosított Cstv. 51. §-a értelmében a kifogás a felszámoló egyoldalú intézkedése vagy mulasztása ellen a felszámolási eljárásban igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A jelen eljárásban kifogást benyújtó kérelmező a felszámoló által a harmadik személlyel már megkötött szerződés – azaz kétoldalú jognyilatkozat – ,,megsemmisítését'' kérte. Ennek az igénynek az elbírálása harmadik személyre – jelen esetben az R. Kft. vevőre – is kihat. Ezért a vevő perben állása nélkül – felszámolási eljárásban – abban az esetben sem lenne elbírálható a tulajdonostárs elővásárlási jogának sérelmére alapított igény, ha a többször módosított Cstv. 49. §-ának (6) bekezdése nem szabályozná a sérelmet szenvedett elővásárlásra jogosult igényérvényesítésének módját. (Legf. Bír. Fpk.VI.30.367/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás