KK BH 2002/383
KK BH 2002/383
2002.09.01.
Önmagában az érvénytelen szavazatok száma nem jelent kötelezettséget a választás eredményének felülvizsgálatára [1989. évi XXXIV. tv. 9. § (1) bek.; 1997. évi C. tv. 30. § (2) bek. c) pont, 31. §, (2) bek. g) pont 33. § (2) bek. f) pont, 34. (2) bek. h) és j) pont, 58. §, 72. § (7) bek., 77. § (1) és (3) bek., 78. § (1) bek., 98. § (4) bek.].
A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V. 2.) OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új határozat meghozatalára. A kérelmező előadása szerint megállapítást nyert, hogy 63 000 érvénytelenített szavazat keletkezett a 2002. évi országgyűlési választások során. Ez önmagában megkérdőjelezi a lefolytatott választások tisztaságát. Álláspontja szerint a választási eljárásról szóló hatályos rendelkezések rendszere nem biztosítja egyértelműen és megnyugtatóan a kettős vagy többes szavazatok kiszűrésére irányuló kísérletet. Kifejti azt a nézetét, hogy a magyar választási rendszer két fordulója szervesen összefügg egymással, ezért ha az első forduló során a szavazatszámláló bizottságok, illetve a választási bizottságok törvénysértéseket követtek el, az egész választás sem tekinthető törvényesnek. Sérelmezte ezen túl a töredékszavazatok számítását, valamint utalt arra is, hogy több esetben fordult elő, hogy a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok 1%-át nem haladta meg, illetve a szavazatok között a különbség kisebb volt, mint az érvénytelen szavazatok száma. Erre alapítva kérte, hogy mindazon szavazókörökben, ahol akár a pártlistákra, akár az egyéni jelöltekre leadott szavazatok között 1%-nál kisebb a különbség, ott a szavazóköri eredmény megismételt átszámolását rendeljék el.
A kifogás alaptalan.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) pontosan meghatározza a választási szervek: a választási irodák, a választási bizottságok, az Országos Választási Bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottságok feladat- és hatáskörét. A szavazatszámláló bizottságok feladatát a Ve. IX. fejezete a szavazatok összesítése címszó alatt összegezi. A szavazatszámlálásról a Ve. 72. §-a a következőket rendeli:
(1) A szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.
(2) A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja .
(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát.
(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
(7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
A szavazatszámláló bizottság feladata a Ve. 30. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a szavazatok megszámlálása, a szavazás eredményének megállapítása. A helyi választási bizottság feladata a Ve. 31. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint, a területi választási bizottságok feladata a Ve. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint a választási eredmény megállapítása és közzététele. Az Országos Választási Bizottság feladata a Ve. 34. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint annak megállapítása, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, továbbá a j) pontja szerint a választás országosan összesített eredményének megállapítása és közzététele. A jelen határozatot érintően az Országos Választási Bizottság tevékenységét a Ve. 98. §-ának (4) bekezdése szabta meg, amely szerint az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően öszszesítette az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapította hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a területi választási bizottságnak, ekként az Országos Választási Bizottságnak sem feladata a szavazatok számlálása. Az kizárólag a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozik. A szavazatszámláló bizottság kötelezettsége a Ve. 72. §-ának (7) bekezdése feltételeinek fennállása esetén a szavazatok ismételt megszámlálása. E törvényi kötelezettség megsértése esetére a Ve. X. fejezete szerinti jogorvoslat kereshető. A Ve. 77. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint panaszt, illetve a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az illetékes választási bizottsághoz lehet a törvénysértés észlelését követően a Ve. 78. §-ának (1) bekezdése szerint három napon belül előterjeszteni.
A kérelmezők nem hivatkoztak olyan választási bizottsági vagy bírósági határozatra, amelynek rendelkezése ellenére elmaradt volna a Ve. 72. §-ának (7) bekezdése szerint elrendelt újraszámlálás. Önmagában az érvénytelen szavazatok száma törvényi rendelkezés hiányában nem jelent kötelezettséget a választási eredmények felülvizsgálatára, illetőleg a fent idézett rendelkezések alapján nem kérdőjelezhető meg a Ve. 3. §-ában írt alapelvek megtartása. Az 1989. évi XXXIV. tv. (Vt.) 9. §-ának (1) bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.
A 9. § (1) bekezdése szerint töredékszavazatnak minősülnek:
a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;
b) területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A Vt. tehát pontosan előírja; mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. §-ának (4) bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában az 1989. évi XXXIV. tv. (Vt.) 9. §-a (1) bekezdése alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. §-ának (4) bekezdése alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt.
A kifogásban írtakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
A Vt. 9. §-a (1) bekezdése a) és b) pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban viszszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. §-ának (4) bekezdése alapján a kifogást elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. §-ának (2) bekezdésén alapul. (Legf. Bír. KVk.I.37.614/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás