• Tartalom

PK BH 2002/393

PK BH 2002/393

2002.10.01.
Annak megítélése során, hogy a terhelt a bűncselekmény gyanúját felróhatóan magára terelte-e, a terhelt egész büntetőeljárásbeli és az azt megelőző magatartását egységesen kell értékelni [Be. 383. § (3) bek. b) pont].
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta a felperes – fellebbezési eljárásban 1 370 000 forintra leszállított – kártalanítás iránt indított keresetét elutasító elsőfokú ítéletet, annak helyes indokaira való utalással. A jogerős döntés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a felperes ellen folyt büntetőeljárás adatai alapján helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy az alperes kártalanítási felelősségét kizáró, a Be. 383. §-a (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott okok megvalósultak. Téves a felperesnek az a jogi álláspontja, hogy a kártalanítási felelősséget kizáró feltételek megvalósulása szempontjából csak az alapos gyanú közlése előtti magatartásoknak van jelentőségük; a kártalanítási perben ugyanis a bíróságnak a terheltnek a büntetőeljárás teljes tartalma alatt tanúsított magatartását értékelnie kell. Az eredményes felderítés meghiúsítása végett a hatóság megtévesztésére a terhelt addig értelemszerűen nem is törekedhet, amíg a hatósággal kapcsolatba nem került. A perbeli esetben a Be. 383. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti kárfelelősséget kizáró feltételek megvalósultak. A felperes a büntetőeljárásban ellentmondásos vallomásokat tett, kétségtelenül bizonyított tényeket tagadott, mindezzel a magatartásával a bűncselekmény gyanúját felróhatóan magára terelte. A magatartása alkalmas volt az eredményes felderítés meghiúsítására, illetve a hatóság megtévesztésére is.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy az alapos gyanú felróható felkeltésére értelemszerűen csak az alapos gyanú közlését megelőző magatartások lehetnek alkalmasak. A hatóság megtévesztésére való törekvést pedig csak a jogszabályban előírt kötelezettséget sértő magatartás esetén lehet megállapítani; minden más értelmezés a terhelt védekezésének nyomatékosan rögzített alapjogát csorbítaná.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadó.
A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Az eljárt bíróságok a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetést vontak le. A kártalanítási perben a bíróságnak abból a szempontból, hogy a terhelt a bűncselekmény gyanúját felróhatóan magára terelte-e, a terhelt egész büntetőeljárásbeli és az azt megelőző magatartását egységesen kell értékelnie. A gyanú közlését követő magatartások a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megerősíthetik, és hatásuk lehet a letartóztatás elrendelésére, valamint fenntartásának tartamára is. A büntetőeljárásban a védekezés módját a terhelt valóban szabadon választja meg. A vallomástétel megtagadása, az egyéb bizonyítékokkal igazolt tények tagadása azonban ugyancsak alkalmas az alapos gyanú megerősítésére. Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a hatóság megtévesztésére csak ,,a jogszabályban előírt kötelezettséget'' sértő magatartás lehet alkalmas. A terheltnek más magatartása is értékelhető ekként. A terhelt büntetőeljárásban tanúsított magatartását a kártalanítási felelősség szempontjából a kártalanítási perben eljáró bíróság önállóan és nem csak a büntetőeljárási szabályokra figyelemmel értékeli; az ügy összes körülményének mérlegelésével dönti el, hogy a terhelt magatartása a hatóság megtévesztésére, az eredményes felderítés meghiúsítására alkalmas volt-e; így dönti el azt is, hogy a terhelt neki felróhatóan okot szolgáltatott-e arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődött.
A Legfelsőbb Bíróság mindezért a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.V.21.017/2001. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére