PK BH 2002/394
PK BH 2002/394
2002.10.01.
A közös tulajdonban álló ingatlan használati módjainak szabályozása után az egyik tulajdonostárs által biztosított szívességi használatot a másik tulajdonostárs nem szüntetheti meg. Legfeljebb a tulajdonostársak között a használat újraszabályozására kerülhet sor [Ptk. 140-141. §-ok].
Az első- és másodfokú bíróság által egyezően megállapított tényállás szerint a perbeli házas ingatlan a felperes és volt házastársa: a perben nem álló P. J. 1/2-1/2 arányú tulajdona. Az ingatlan használatát a házastársak a bontóperben a bíróság által jóváhagyott egyezséggel rendezték. Az egyezség értelmében az ingatlannak a tulajdoni hányadát jóval meghaladó része P. J. használatába került, míg a felperes tényleges használata a középső szint egy lakószobájának kizárólagos és az ott lévő mellékhelyiségek közös használatára terjedt ki. A felperes a közös lakásból elköltözött, és a használatába utalt lakószobát lezárta. Erre 1984-ben került sor. A lakásnak a P. J. használatában lévő részében visszamaradt a felperes akkor 16 éves fia, a jelen per I. r. alperese, majd 1988. júliusában odaköltözött a II. r. alperes is, aki házasságot kötött az I. r. alperessel.
P. J. az ingatlannak az ő használatába utalt középső szintjét az alperesek rendelkezésére bocsátotta, míg maga az ugyancsak általa használt alsó szinten alakított ki a saját részére lakóhelyiséget.
Amikor az alpereseknek gyermekük született, a felperes engedélyezte az addig lezárva tartott szobája használatát azzal a kikötéssel, hogy ha az ingatlanba látogat, az a rendelkezésére álljon.
1998-ban a viszony a felperes és az alperesek között megromlott, a felperes felszólította a fiatalokat a használatába utalt lakószoba kiürítésére. Ennek az alperesek eleget tettek, és jelenleg a felperes volt házastársa által biztosított ingyenes használati joggal élnek.
A felperes az alpereseket 1998. május 1-jétől havi 30 000 Ft lakáshasználati díj megfizetésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság a másodfokon helybenhagyott ítéletével a felperes keresetét elutasította. A tényállásnak az előzőek szerinti megállapítása mellett az első- és másodfokú bíróság egyező jogi álláspontja az volt, hogy a felperes a használati jogot csak olyan részben vonhatja meg az alperesektől, amilyen részre a tulajdonostársával kötött egyezség szerint a saját használati joga kiterjedt. Az alperesek a felperes által engedélyezett használattal felhagytak, így a felperesnek velük szemben további igénye nem lehet.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt. Arra utalt, hogy az ingatlan használata feletti rendelkezési jog a nyilvántartott tulajdonjoga arányában illeti meg, így az alperesek az ő terhére is gyakorolnak olyan használatot, amelyet – szívességi használatként – tőlük megvont.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a jogszabálysértés megvalósulhat az anyagi jog megsértésében, avagy olyan eljárási szabálysértésben, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.
A felperes a Ptk. 140. és 141. §-aiban foglalt rendelkezések téves értelmezésére, illetve alkalmazására utalt. A megállapított helyes tényállás alapján azonban az egyértelmű következtetés vonható le, hogy a bíróság a jogerős ítéletében a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése szerint hozta meg mindenben helytálló döntését.
Csupán a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel emeli ki a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy az alperesek nem a felperessel, hanem felperes volt házastársával állnak jogviszonyban, aki a felperessel megkötött egyezség szerint a kizárólagos használatába utalt lakrész terhére engedélyezett az alperesek részére szívességi használatot. Ezt a felperes az alperesektől nem vonhatja meg, a volt házastársával szemben léphet fel esetlegesen a használat újrarendezése iránt, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. Ennek hiányában az egyezség szerint őt megillető használaton felül sem a használat jogával, sem használatidíj-igénnyel az alperesekkel szemben nem élhet.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő helyes ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I/A.22.315/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás