399/B/2002. AB határozat
399/B/2002. AB határozat*
2004.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Dunavecse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról, a települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról szóló 7/1996. (VII. 1.) számú rendelete 9. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Dunavecse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról a települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról szóló 7/1996. (VII. 1.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A kifogásolt rendelkezés szerint a szemétszállítási díj megfizetése az ingatlan tulajdonosára nézve akkor is kötelező, ha a szemétszállítást nem veszi igénybe.
Az indítványozó szerint ez a rendelkezés ellentétes a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (1) bekezdésében megfogalmazott szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságának elvével, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
II.
Az indítványban megjelölt jogszabályok:
1. Alkotmány:
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Ptk.:
„201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.”
3. Ör.:
„9. § (2) A szemétszállítási díj megfizetése az ingatlan tulajdonosára akkor is kötelező, ha a szemétszállítást nem veszi igénybe.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a településtisztaság biztosítása. A településen keletkező szilárd hulladék összegyűjtése, keletkezési helyéről történő elszállítása hatékonyan intézményesített közszolgáltatás keretei között valósítható meg. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.
A Hgt. 23. §-a alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg többek között a helyi közszolgáltatás tartalmát, módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget.
E törvényi felhatalmazások alapján alkotta meg az önkormányzat képviselő-testülete az Ör.-t, amelynek 9. § (2) bekezdése alapján a szemétszállítási díj megfizetése az ingatlan tulajdonosára akkor is kötelező, ha a szemétszállítást nem veszi igénybe. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés a Ptk. 201. § (1) bekezdésével ellentétes.
A Ptk. 201. § (1) bekezdése szerint a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.
A szemétszállítási szolgáltatást az önkormányzat rendelete törvényi felhatalmazás alapján kötelezővé tette. Ezt a szolgáltatást az ingatlantulajdonos köteles igénybe venni. A Hgt. 20. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési folyékony és szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá a hulladékkezelőnek átadni. A szolgáltató az önkormányzati rendeletben meghatározott időpontokban rendszeresen köteles megjelenni és a rendszeresített gyűjtőedényben kitett hulladékot elszállítani. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a települési hulladék kezelésért közszolgálati díjat kell fizetnie annak, aki a jogszabályok rendelkezései szerint a települési hulladékgyűjtésre és a közszolgáltatónak való átadásra kötelezett.
Az Alkotmánybíróság már a – hasonló indítvány alapján hozott – 506/B/2001. AB határozatában megállapította, hogy az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik és költségei merülnek fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem megoldható, vagy csak magas költségráfordítással biztosítható. Nem életszerű azonban az, hogy a tulajdonos rendszeresen egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, azért – a környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre is tekintettel – a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem idézi elő. (ABH 2002, 1541, 1545.)
Jelen ügyben – korábbi döntését is figyelembe véve – az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (2) bekezdésének rendelkezése nem ellentétes a Ptk. 201. § (1) bekezdésével, mivel a közszolgáltatás igénybevételére az ingatlantulajdonos köteles és ezért a közszolgáltatásért, amely egyrészt a rendelkezésre állásból, másrészt a szemét elszállításából áll, díjat kell fizetnie.
Mivel a kifogásolt rendelkezés magasabb jogszabállyal nem ellentétes, az Alkotmánybíróság az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének sérelmét nem állapította meg és az indítványt ezért elutasította.
Budapest, 2004. október 4.
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás