PK BH 2002/402
PK BH 2002/402
2002.10.01.
I. Az igényper és a végrehajtás megszüntetésére irányuló per elhatárolása [Pp. 366. §, 371. § (1) bek.].
II. Az adóhatóság határozatán alapuló végrehajtás megszüntetésére bírói úton nem kerülhet sor [Pp. 366-369. §-ok; 1990. évi XCI. tv. 87-88. §-ai].
Az elsőfokú bíróság a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolása szerint a felperes keresetét végrehajtás megszüntetése iránti igénynek tekintette, és kiemelte: a Vht. 2. §-ából, valamint 10. §-ából, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 87. §-ából és 88. §-ának (3) bekezdéséből, valamint a Pp. 366. §-a, 368. §-a és 369. §-a rendelkezéseiből az következik, hogy az adóhatóság adótartozás végrehajtását elrendelő határozata ellen ilyen per megindításának nincs helye, az adózó jogvédelmet az adóhatóságtól kérhet. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH. 1995/525. valamint BH. 1996/481. számon közzétett eseti döntéseire, és rámutatott arra, hogy a keresetlevélből az illetékes adóhatóság nem állapítható meg, ezért a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése szerinti áttételre sem volt lehetőség.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését kérte, és az elsőfokú bíróság utasítását a per érdemi tárgyalására. Előadta, hogy számlái ,,zárolása'' miatt nem végrehajtás megszüntetése iránti, hanem igénypert indított, ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet a foglalás helye szerinti helyi bírósághoz kellett volna áttennie.
Az alperes ellenkérelme a végzés helybenhagyására és költségei megtérítésére irányult. Bejelentette, hogy a felperes az ellene indult adóvégrehajtási eljárás során kifogást nyújtott be, az ezt elutasító határozat ellen bejelentett fellebbezésének az elbírálása pedig folyamatban van.
A fellebbezés alaptalan.
A Pp. 371. §-ának (1) bekezdése értelmében a végrehajtási igényper lényegében tulajdoni per: nem az adós, hanem a dolog – eljárás alá nem vont – tulajdonosa részére teszi lehetővé annak igazolását, hogy ő, és nem az adós a lefoglalt dolog tulajdonosa. A felperes keresete nem ezt, hanem az ellene indult végrehajtási eljárás megszüntetését célozta, helyesen döntött tehát az elsőfokú bíróság, amikor a – keresetlevél benyújtásakor jogi képviselettel még nem rendelkező – felperes keresetét tartalma szerint értelmezte, és azt a Pp. 366. §-ának megfelelő, végrehajtás megszüntetése iránti pernek tekintette.
Nem tévedett az elsőfokú bíróság abban sem, hogy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A Pp. – végzésének indokolásában említett – 366., 368-369. §-ain felül a Pp. 367. §-ának rendelkezéséből valóban az következik, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben kizárólag a bíróság által elrendelt végrehajtás megszüntetése kérhető, az adóhatóság határozatán alapuló végrehajtásé azonban nem. Helytállóan tájékoztatta az elsőfokú bíróság a felperest az igényérvényesítés lehetőségéről is. Mivel a felperes igényének elbírálása nem bírósági hatáskörbe tartozik, ennélfogva nem merül fel a bíróságok illetékességének kérdése sem.
Miután a felperes jogi képviselője a fellebbezésnek az Alkotmánybírósághoz intézett kérelemmel, illetve az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos részét nem tartotta fenn, a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban nem határozott.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazott Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a Pp. 254. §-a (3) bekezdésének megfelelően visszautalt a végzés helyes indokaira. (Legf. Bír. Pf.I/A.25.624/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás