GK BH 2002/406
GK BH 2002/406
2002.10.01.
Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére kisajátítási kártalanítás teljesítéseként értékpapírt nem lehet bírósági letétbe helyezni [Ptk. 287. § (1) bek.; 1976. évi 24. tvr. 8. § (2) bek.; 11/1974. (XII. 17.) IM r. 1. § (2) bek., 9. §, 13. §; 21/1976. (IX. 5.) PM r. 1. § (1) és (2) bek., 6. § a) pont].
Az iratokból megállapítható tényállás szerint az s.-i 0107/2. hrsz. alatti ingatlanon levő agyagvagyon kibányászásának joga a B. T. Rt.-t illeti meg, és az az S. II. T. Gyár üzemeltetésében áll. A B. T. Rt. a fenti téglagyárat a W. Rt.-nek értékesítette. A vevő kezdeményezte az S. Nagyközség Önkormányzatánál, hogy járjon el a Megyei Közigazgatási Hivatalnál a fenti, valamint az s.-i 0107/6. hrsz. alatti ingatlan egy részének kisajátítása érdekében. A kártalanítási összeg kifizetését a B. T. Rt. vállalta magára.
A Megyei Közigazgatási Hivatal az 1999. március 17-én kelt 31-77/1999. számú határozatával a Nagyközség Önkormányzata kérelmére az s.-i 0107/2. hrsz. alatti ingatlant teljes egészében, a 0107/6. hrsz. ingatlanból pedig 16 hektár 3328 m2 terület ingatlanrészt közérdekű bányászati célból kisajátította, és kötelezte a kisajátítást kérőt, hogy az ismeretlen tulajdonosoknak járó 50 100 000 Ft összegű kisajátítási kártalanítást – a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási összeg kifizetéséről, valamint az értékkülönbözet megfizetéséről szóló 21/1976. (IX. 5.) PM rendelet 6. §-ának a) pontja szerint – helyezze bírói letétbe.
A B. T. Rt. 1999. április 8-án a Magyar Államkincstárral adásvételi szerződést kötött, amellyel 5010 db, egyenként 10 000 Ft alapcímletű diszkont kincstárjegyet vásárolt 87,43%-os árfolyamon, összesen 43 802 430 Ft-ért. Az 1999. április 12-én kötött adásvételi szerződéssel ugyanezen kincstárjegyből további 717 darabot vásárolt 87,71%-os árfolyamon, összesen 6 288 807 Ft vételárért. Az említett dematerializált értékpapírokat a Magyar Államkincstár Budapesti Értékpapírpénztár a B. T. Rt. részére vezetett értékpapír-ügyfélszámlán tartotta nyilván, összevontan összesen 57 270 000 Ft névértéken. A fenti diszkont kincstárjegyek lejáratát 2000. április 5- ében jelölték meg. A kincstárjegy után az Államkincstár kamatot nem fizetett, a hozamot az eladási és a visszavásárlási érték közötti különbözet jelentette. Az értékpapírtár a B. T. Rt. mint számlatulajdonos számláján nyilvántartott értékpapírokat kérelemre 2000. április 5-éig zárolta, a zárolás kedvezményezettjeként a tulajdonos az elsőfokú bíróságot jelölte meg. A zárolni kért értékpapíroknak a zárolt értékpapír-alszámlára történő átvezetésére nem került sor, mert a kedvezményezettként megjelölt elsőfokú bíróság az értékpapíralszámla-szerződést az értékpapírpénztárral nem kötötte meg.
A B. T. Rt. kérelmet terjesztett elő aziránt, hogy az elsőfokú bíróság a fenti értékpapírokat az ismeretlen ingatlantulajdonosok javára történő teljesítésként bírói letétbe helyezze el.
Az első fokon eljárt bíróság a végzésében a letét elfogadása iránti kérelmet azzal utasította el, hogy a letétben elhelyezni kívánt dematerializált értékpapírok nem felelnek meg a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt értékpapíroknak, ezért a dematerializált értékpapírról kiállított értékpapír-számla bírósági letétként nem fogadható el.
A megyei bíróság a Nagyközség Önkormányzata által benyújtott fellebbezés folytán hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által kifejtett indokolásból kiemelte, hogy a 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 9. és 13. §-a alapján a bíróság a letét elfogadásáról és kiutalásáról határozhat, a letétben elhelyezett értékpapírokról azonban nem rendelkezhet.
A kérelmező által zárolni kívánt értékpapírokban megtestesülő követelésnek nem a bíróság a jogosultja, ezért a bíróság részéről értékpapírszámla-szerződés aláírására nem kerülhetett sor. A perbeli dematerializált értékpapírok egyéb okból sem voltak alkalmasak bírósági letétbe helyezésre, tekintve, hogy azok zárolása nem felelt meg az 1996. évi CXI. törvény 87. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak. A hivatkozott jogszabályhely szerint a zárolt értékpapírok akkor szabadíthatóak fel, ha a zárolás oka megszűnt. A perbeli kincstárjegyek zárolására a kérelmező 1 évre kötött megállapodást, ugyanakkor remény sincs arra, hogy a zárolás időtartama alatt az összeg tulajdonosai jelentkeznének, tehát nem valószínű, hogy a zárolás oka a zárlat lejártáig megszűnik, ezért az értékpapírokat egy évi időtartamra nem lehetett zárolni.
A végzés ellen a Nagyközség Önkormányzata nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az értékpapírletét elfogadásának elrendelését kérte. A felülvizsgálati kérelem benyújtására okot adó jogszabálysértésként 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének, valamint az 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 3. §-a (2) bekezdése 8. és 11. pontjának, továbbá a 87. §-a (2) bekezdésének a megsértését jelölte meg. Álláspontja szerint a diszkont kincstárjegy mint dematerializált értékpapír az Épt. 87. §-ának (2) bekezdése szerint bírói letétbe elhelyezhető, és a zárolás után kiállított értékpapíralszámla-kivonat a 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmas a bírói letétben történő elhelyezésre. A B. T. Rt. gondoskodott az értékpapír-folyószámla zárolásáról, ennek következtében csak az elsőfokú bíróság rendelkezése folytán lehet a letétbe helyezett értékpapír-számláról kifizetéseket teljesíteni. A bíróságnak a letét kiutalásáról kell rendelkeznie az eddig még ismeretlen tulajdonosok részére, ez esetben az Államkincstárt az értékpapírok után feltétlen fizetési kötelezettség terheli. Jogsértően tagadták meg ezért az eljárt bíróságok a letét elfogadását.
A B. T. Rt. a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kisajátításról szóló, az 1990. évi XXII. törvénnyel módosított 1976. évi 24. tvr. 8. §-ának (2) bekezdése szerint a kisajátítási kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettőben lehet nyújtani. A kisajátítási hatóság a kisajátítást kérőt pénzbeni kártalanítás megfizetésére kötelezte. Az ismeretlen tulajdonosok részére járó kártalanítás bírósági letétben való elhelyezését rendelte el.
A pénzben megállapított kisajátítási kártalanítás kifizetésére a 21/1976. (IX. 5.) PM rendelet rendelkezései az irányadóak. A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanítási összeget a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően egy öszszegben kell kifizetni; a kifizetés az OTP, a jogosult által megnevezett takarékszövetkezet, illetőleg a jogosult számláját vezető más pénzintézet útján történik. A (2) bekezdés értelmében a kisajátítást kérő a fizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a kisajátítási kártalanítási összeggel a számláját a pénzintézet megterheli.
A Ptk. 287. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbe helyezéssel is lehet teljesíteni. A kisajátításról szóló törvény értelmében az adott esetben a kártalanítási összeget készpénzben kell kifizetni, a teljesítés tehát pénzzel történhet. Így a teljesítés céljából is pénzt lehet bírósági letétbe helyezni. Sem a kisajátítást elrendelő hatóság, sem az ügygondnok nem jogosult más teljesítési módot meghatározni, függetlenül attól, hogy az adott értékpapírban megtestesülő jog (kötelezettség) kielégítése mennyire biztonságos. Minthogy a kötelezettség a jogszabály szerint pénzfizetésre irányuló, azt más módon teljesíteni nem lehet az értékpapír nem fizetési eszköz. Így a Ptk. említett rendelkezése szerint – a 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 1. §-a (2) bekezdésére hivatkozással – az értékpapírok ,,teljesítés céljából'' bírósági letétként nem fogadhatók el. Olyan jogviszony pedig a jogosult és a kötelezett között nincsen, amelynek alapján értékpapír-kiadási kötelezettsége lenne a közigazgatási hatóságnak, illetve a kisajátítást kérőnek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gpkfv.I.30.001/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás