KK BH 2002/416
KK BH 2002/416
2002.10.01.
Bányaszolgalmi jog alapítása miatt megállapított kártalanításról szóló közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben a szolgalmi jog jogosultjának perben állása szükséges [Ptk. 171. § (1) bek.; 1994. évi XLI. tv. 4. § (1) és (2) bek., 15. §; 1976. évi 26. tvr. 19. § (2) bek.; 1993. évi XLVIII. tv. 38. § (3) bek.; 1/1977. (IV. 6.) NIM r. 65 § (2) bek.; Pp. 96. § (2) bek., 125. § (1) bek.]
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az irányadó tényállás szerint az alperes az 1997. évi december 1. napján kelt határozatával bányaszolgalmi jogot alapított a Gázszolgáltató Rt. (a továbbiakban: Rt.) javára a 0149 hrsz.-ú, szántó művelési ágú 8974 m2 területű ingatlanra, elrendelte a bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, egyben a jogosultat 30 000 Ft kártalanításnak a felperes mint ingatlantulajdonos részére való megfizetésére kötelezte. Tájékoztatta a feleket, hogy a határozat közlésétől számított 30 napon belül annak bírósági felülvizsgálata kérhető azzal, hogy a tulajdonos által indított perben a keresetet az Rt. ellen is meg kell indítani.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását azért kérte, mert álláspontja szerint a bányaszolgalmi jog alapításáért őt 400 000 Ft kártalanítás illeti meg.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltakat fenntartva, egyben utalt arra, hogy álláspontja szerint a keresetet a bányaszolgalmi jog jogosultja, az Rt. ellen is meg kell indítani.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét azért utasította el, mert az általa kirendelt két igazságügyi perszakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy az alperes a bányaszolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét helyesen állapította meg.
Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, sérelmezve a szakvéleményekben foglalt megállapításokat és azt, hogy a kártalanítás mértékének megállapítása során összehasonlító értékadatok figyelembevételére nem került sor, ezért a megállapított értékek irreálisan alacsonyak. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági ingatlan mélyművelését a bányaszolgalom, illetve gázvezeték akadályozza, e körülménynek a figyelembevétele ugyancsak elmaradt, és a bíróság sem tájékoztatta őt mint az elsőfokú eljárásban jogi képviselő nélkül eljáró felet arról, hogy ellenőrző szakértő kirendelését kérheti.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan állapította meg, hogy az alperes a felperes tulajdonát képező ingatlanra az Rt. javára bányaszolgalmi jogot alapított a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy a felperes – az alperesnek az Rt. perben állására vonatkozó ismételt bejelentését követően – keresetét az 1999. évi június 3. napján megtartott tárgyaláson az Rt. ellen kiterjesztette; az elsőfokú bíróság erről az Rt.-t a felperesi keresetlevél, illetőleg tárgyalási jegyzőkönyv és a rendelkezésre álló szakvélemény megküldésével értesítette. Az Rt. meghatalmazott jogi képviselője útján az ingatlanforgalmi szakértő véleményét elfogadta; az ezt követően kitűzött három tárgyalásra az elsőfokú bíróság az Rt.-t nem idézte meg, így nem vett részt az Rt. az ítélethozatalt megelőző tárgyaláson sem, és elmaradt az újabb szakértő szakvéleményének, illetőleg az elsőfokú ítéletnek a részére való kézbesítése is.
A Ptk. 171. §-ának (1) bekezdése szerint ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) 4. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint az idegen ingatlan használatára és a kártalanításra a bányászatról szóló törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezései az irányadóak; a gázelosztó, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezése, idegen ingatlant érintő biztonsági övezetének létesítése bányaszolgalmi jog alapján történhet. A biztonsági övezetről a Gszt. 15. §-a rendelkezik.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. §-ának (3) bekezdése szerint az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó vezetékek, oszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése céljára a bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult szervezet – kártalanítás ellenében – szolgalom alapítását igényelheti. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
A gázenergiáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet (a továbbiakban: R.) 65. §-ának (2) bekezdése szerint a biztonsági övezet létesítésével az ingatlanban esetlegesen okozott károkért – beleértve a művelési ág változásából, az ingatlan értékcsökkenéséből eredő károkat is – a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával pénzbeli kártalanítást kell fizetni.
Az alperes a fent említett jogszabályok alapján alapított a felperes tulajdonát képező ingatlanon az Rt. javára bányaszolgalmi jogot, és kötelezte a jogosultat kártalanítás megfizetésére. A gázvezeték elhelyezésével kapcsolatos biztonsági övezetre alapított bányaszolgalmi jog és kártalanítási igény érvényesítésével kapcsolatos perek során a kisajátítási eljárás szabályait, az 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bányaszolgalmi jog alapításáról és az ahhoz kapcsolódó kártalanításról szóló határozat felülvizsgálata iránti per olyan közigazgatási per, ahol a keresetet a Pp. 327. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a határozatot hozó közigazgatási szerv ellen, továbbá az e perre is irányadó Tvr. 19. §-ának (2) bekezdése értelmében a pénzbeli kártalanításra kötelezett bányaszolgalom alapítását igénylő ellen is meg kell indítani. A perbeli esetben éppen ez történt, a felperes keresetét a bányaszolgalmi jog jogosultjára, az Rt.-re kiterjesztette.
A Pp. 125. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság (elnök) által kitűzött tárgyalásra megidézett feleket a Pp. 96. §-ának (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetéssel is el kell látni, többek között figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, valamint a perbeli álláshoz szükséges tájékoztatással is el kell látni.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság a tárgyalások kitűzésekor, amikor a felperes és alperes idézésén túl az Rt. II. r. alpereskénti idézése iránt nem intézkedett, így az idézésre nem is került sor. Figyelemmel arra, hogy a II. r. alperesi Rt.-nek (meghatalmazással igazolt jogi képviselőjének) a Pp. 96. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelelő kioktatással ellátott szabályszerű idézése a tárgyalásnak a Pp. 145. §-ában foglaltak alapján való berekesztése előtt sem történt meg, ehhez képest a II. r. alperes távollétében a tárgyalás érdemi megtartásának és ítélethozatalnak sem volt helye.
A szabályszerű idézés elmulasztása, illetőleg a szabályszerű idézés kézbesítésének elmaradása folytán érdemben ítélethozatallal befejezett tárgyalás megtartásával az elsőfokú bíróság olyan súlyos eljárási szabálysértést követett el, amelynek orvoslására a Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárásban mód nincs. Utal arra is a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy a kereset-kiterjesztés ellenére az elsőfokú bíróság ítéletében elmulasztotta az Rt.-t II. r. alperesként feltüntetni, és részére az ítéletet sem kézbesítette.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét mint érdemi elbírálásra alkalmatlant a Pp. 252. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság per tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során gondoskodni kell a II. r. alperesnek a jogi képviselője útján történő szabályszerű idézéséről, kézbesíteni kell részére a kézbesíteni elmulasztott iratokat, egyben módot kell adni a felperesnek, hogy érdemi álláspontját – jogi képviselője útján – kifejtse, és amennyiben további bizonyítási indítványa van, úgy bizonyítékait előterjeszthesse. Ezt követően lesz módja az elsőfokú bíróságnak a perbeli jogvita érdemi lezárására. (Legf. Bír. Kf.II.39.992/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás