42/2002. (HK 16.) HM utasítás

1. Az Ideiglenes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: IKSz) hatálya a HM-nél foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

2. Az IKSz-t a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

3. Eltérő rendelkezés hiányában az IKSz alkalmazásában közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály:

4. Az IKSz alkalmazásakor:

5. A 4. pont b)-c) alpontjai tekintetében vezető az, akinek a vezetése alatt álló szervezet a hivatalok szervezeti és működési szabályzatában, vagy a HM ISZMSZ-ében nevesítésre került.

6. A közszolgálati jogviszony létesítése előtt a kinevezendő köztisztviselő a hatáskörrel rendelkező személyügyi szervezet által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik:

7. A kinevezendő köztisztviselő egyúttal a személyügyi szervezet rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az illetmény átutalásához szükséges adatokat, valamint a fényképeket.

8. A személyügyi szervezet a kinevezést megelőzően intézkedik a kinevezendő köztisztviselő nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében.

9. A köztisztviselő kinevezésekor esküt tesz. Az esküokmányt a kinevezésre tervezett és a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

10. Az arcképes állandó belépési engedéllyel kapcsolatos eljárás az Ált./3. Titokvédelmi és Ügyviteli szabályzat, valamint a mindenkor érvényben lévő szakintézkedés alapján történik.

11. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a köztisztviselőt a HM köteles és jogosult foglalkoztatni.

12. A munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a köztisztviselőnek a HM szervezetében, a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és olyan jellegű feladatokat állapíthat meg, melyet a köztisztviselő a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

13. A munkaköri leírást a közvetlen vezető készíti el két példányban. Első példányát a kinevezési okirattal adja át a köztisztviselő részére, második példányát - az átadást követő munkanapon - megküldi a személyügyi szervezet vezetőjének, aki gondoskodik a közszolgálati nyilvántartás keretében a köztisztviselő kinevezési okiratához történő csatolásáról.

14. A munkaköri leírás módosítására a 11-13. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. a helyettesítés céljából alkalmazott köztisztviselő munkaköri leírásában meghatározott munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített köztisztviselő munkaköri leírásában foglaltakkal;

16. a meghatározott feladat ellátására alkalmazott köztisztviselő nem rendelkezhet munkaköri leírással, e helyett a kinevezési okmányában kell megjelölni azokat a teljes munkakörnek nem minősülő egyes feladatokat, amelyek ellátása céljából alkalmazására sor kerül.

17. A köztisztviselő legkésőbb az utolsó munkában töltött napján - hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a kiszabás napján - köteles a 11-12. pontokban foglaltak szerint munkakörét átadni, valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni:

18. A köztisztviselő köteles a közvetlen munkahelyi vezető által kijelölt személynek, a vezető által meghatározott időpontban munkakörét átadni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot három eredeti példányban kell elkészíteni, melyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt, a harmadik a személyügyi szervezetet illeti.

19. Amennyiben a munkakör átadására kötelezett köztisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a 18. pontban meghatározott kötelezettségének, illetőleg azt megtagadja, a közvetlen munkahelyi vezető a szervezeti egység köztisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó köztisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő köztisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, melyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt köztisztviselőnek. Az átadásról a távollévő köztisztviselőt ebben az esetben is értesíteni kell az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével.

20. A köztisztviselő köteles a személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal elszámolni, azokat leadni, illetve - a HM-en belül más szervezeti egységhez történő kerülés esetén - a két szervezeti egység közötti megállapodás alapján új munkahelyére magával vinni.

21. A “munkaköri jegyzékekről és az állománytáblákról“ szóló 83/2001. (HK 2/2002.) HM utasításnak megfelelően munkaköri jegyzék készül a HM szervezeti egységeinél lévő munkakörökről.

22. A személyügyi szervezet, a jogszabályok által előírt tartalommal és rendszerességgel adatot szolgáltat az arra feljogosított szervezetek számára a munkaköri jegyzékben történő változásokról.

23. A kinevezést megelőzően a személyügyi szervezet tájékoztatja a kinevezendő személyt a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

24. A kinevezendőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy

25. Az összeférhetetlenség bejelentéséről, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony engedélyezésére vonatkozó kérelem elbírálásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 munkanapon belül dönt. Ha a személyzeti szervezettel közölt döntése jogellenes, a szervezet erről őt 3 munkanapon belül tájékoztatja. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója fenntartja álláspontját, a szervezet - a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyidejű tájékoztatása mellett - soron kívül a munkáltatói jogkör gyakorlójának feletteséhez fordul. A felettes döntésének megfelelő tartalmú okiratot a szervezet elkészíti. A döntésről a kérelmezőt legkésőbb a kérelme benyújtásától számított 15 napon belül tájékoztatni kell. (3-5. sz. mellékletek)

26. A 25. pontban foglaltak megfelelően irányadók a kiadott engedély visszavonása tekintetében is.

27. A 24-25. pontban foglalt kérelmek, bejelentések és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntések első példánya a köztisztviselőt illeti, másodpéldányát a személyügyi szervezet az érintett köztisztviselő személyi anyagában helyezi el.

28. A 23-25. pontban foglalt kérelmek, bejelentések és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket megalapozó okokban történt bármely változást haladéktalanul jelenteni kell, és ha szükséges, ismételten le kell folytatni az eljárást.

29. A közszolgálati jogviszony tartama alatt, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentésre a 23-26-os pontokban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség fennállása esetén azonnal köteles annak megszüntetésére a köztisztviselőt írásban felszólítani. (2. sz. minta)

30. A 29. pontban foglaltak irányadók, amennyiben a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló egyéb vagy további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

31. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezzel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Ktv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint fegyelmi vétségnek minősül.

32. A HM-nél valamennyi köztisztviselő vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a Ktv. 22/A. §-a (8) bekezdésének a)-c), valamint e)-h) pontjai alapján.

33. A vagyonnyilatkozat tételéről szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt munkáltatói kötelezettségeket a személyügyi szervezet az esedékesség évében február 20-ig teljesíti.

34. A köztisztviselő vagyonára vonatkozó bejelentés esetén a köztisztviselő erről való értesítéséről vagy a soron kívüli vagyonnyilatkozat esetleges elrendeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik.

35. A HM-nél szervezeti egységenként további egy főosztályvezető-helyettesi megbízás a szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi.

36. A II. fejezet 1. pontja szerinti munkaköri jegyzékben nem szereplő miniszteri (fő)tanácsadói, szakmai (fő)tanácsadói, politikai (fő)tanácsadói, illetve vezetői beosztás létesítését - a humánpolitikai helyettes államtitkár és a védelemgazdasági helyettes államtitkár véleménye alapján - a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

37. A várakozási idő lejárta előtt a munkáltató mérlegelése alapján történő előresorolásra az alábbi körülmények alapján kerülhet sor:

38. Nem sorolható előre a köztisztviselő, ha ellene fegyelmi eljárás folyik, vagy jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

39. A várakozási idő előtti előresorolással kapcsolatban a mérlegelési jogon alapuló előresorolás joga - amennyiben arra a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll - a köztisztviselő felett munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt illeti meg, az erről szóló okiratot a személyügyi szervezet készíti el.

40. A várakozási idő lejárta előtti kötelező vagy munkáltatói mérlegelési jogon alapuló előresorolást követő következő előresorolás a Ktv.-ben előírt közszolgálati jogviszonyban töltött idő lejártakor esedékes, kivéve, ha a köztisztviselőt ismét ezt megelőzően sorolják előre.

41. A címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek [Ktv. 30. §-ának (1) bekezdése] adományozásánál tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a soronkívüli előresorolásra is vonatkozó körülményekre tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.

42. A vezetői megbízás visszavonásával egyidejűleg, a vezetői tevékenység elismeréseként cím adományozható, feltéve, hogy a köztisztviselő egyébként az adományozás jogosultsági feltételeinek megfelel.

43. Szakmai tanácsadói cím (Ktv. 30/A. §) adományozásánál előnyben részesíthető a legfeljebb osztályvezetői, szakmai főtanácsadói cím adományozásánál a legfeljebb főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő.

44. Az előresorolás, illetve címadományozás további feltétele, hogy annak fedezete a HM illetménykeretében rendelkezésre álljon. Ennek érdekében az erről szóló döntés előtt az illetékes pénzügyi szervezet vezetőjének nyilatkozatát meg kell kérni.

45. Az illetékes pénzügyi szervezet vezetője a címadományozáshoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának megkeresését követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik.

46. A minősítést a közvetlen vezető készíti el a szervezeti egység vezetőjének egyetértésével és a munkáltatói jogkör gyakorlója hagyja jóvá a személyügyi szervezet közreműködésével.

47. A “kevéssé alkalmas“ minősítést kapott köztisztviselőt 2 év elteltével ismét minősíteni kell. Ha erre a Ktv. 34/A. §-ának (1) bekezdése alapján nincs lehetőség, a köztisztviselőt a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén haladéktalanul szükséges minősíteni.

48. A Ktv. 34/A. §-ának (1) bekezdése szerinti minősítést a köztisztviselő írásban kezdeményezheti a minősítő vezetőnél.

49. Ha a jogviszony megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladóan bármely okból szünetel, a szünetelés tartama alatt esedékessé váló minősítést a munkavégzési kötelezettség teljesítésének újbóli megkezdését követő egy év elteltével kell elkészíteni, feltéve, ha annak egyébként törvényi akadálya nincs.

50. A személyügyi szervezet tartja nyilván a köztisztviselő kötelező minősítésének [Ktv. 34/A. § (1) bekezdés] időpontját és arra az esedékesség előtt legalább 30 nappal felhívja a minősítést végző vezető figyelmét.

51. Amennyiben a minősítés köztisztviselői címre való javaslattétel érdekében történik, a minősítés elrendeléséről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető értesíti a személyügyi szervezetet.

52. Az 50. pontban foglaltakat követően a minősítésről az arra illetékes vezető értesíti a minősítendő köztisztviselőt, és egyúttal tájékoztatja, hogy minősítésének kialakításába a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (a továbbiakban: HODOSZ) bevonását kérheti. Ha a köztisztviselő kéri az HODOSZ bevonását, a minősítés vele való megismertetésének időpontjáról a minősítést végző vezető írásban tájékoztatja az illetékes szakszervezeti szervet.

53. A minősítést a köztisztviselővel legkésőbb az esedékesség időpontjában ismertetni kell. A köztisztviselő - és kérelme esetén a HODOSZ - a minősítéssel kapcsolatos észrevételt az ismertetést követő 8 napon belül közölheti írásban a minősítést készítő vezetővel.

54. Ha a beérkezett véleménynek megfelelően a minősítés módosításra sor kerül, azt haladéktalanul ismertetni kell a minősített személlyel.

55. A honvédelmi miniszter a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig közzéteszi - a kormányprogram, a Kormány munkatervének valamint az ágazat feladatainak alapul vételével - a HM egészére kiterjedően az egyéni teljesítménykövetelmények alapját képező, a tárgyévre vonatkozó kiemelt célokat.

56. A munkáltatói jogkör gyakorlója a szervezeti egységek vezetőin keresztül az 55. pontban meghatározottak alapján legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 30. napjáig megállapítja az általa irányított szervezet közvetlen céljait.

57. A köztisztviselő közvetlen vezetője az 55-56. pont szerint meghatározott célok alapján a tárgyév január 15. napjáig meghatározza a köztisztviselővel szemben támasztott teljesítménykövetelményeket. A teljesítménykövetelmény írásbeli megállapítása, illetve kézbesítése a köztisztviselővel folytatott szóbeli megbeszélés alkalmával történik. A teljesítménykövetelmény átvételét a köztisztviselő aláírásával igazolja, és a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

58. Ha a köztisztviselő távolléte miatt a teljesítménykövetelmény megállapítása és kézbesítése érdekében a személyes megbeszélés nem tartható meg az 57. pontban előírt határidőben, a munkáltatói jogkör gyakorlója - kivéve, ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben előre láthatóan már nem éri el a 6 hónapot - a köztisztviselő munkába állását követő 5 munkanapon belül köteles a személyes megbeszélést megtartani, a teljesítménykövetelményt megállapítani és kézbesíteni.

59. Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya év közben kezdődik, és a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben előre láthatóan eléri a 6 hónapot, a közvetlen vezető a munkába állás napjától számított 15 munkanapon belül köteles a személyes megbeszélést megtartani, a teljesítménykövetelményt megállapítani és kézbesíteni.

60. Ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben - tartós távolléte, vagy a köztisztviselői jogviszonyának kezdete miatt - előre láthatóan nem éri el a 6 hónapot, a szervezeti egység vezetője jogosult dönteni arról, hogy meghatároz-e teljesítménykövetelményt. A teljesítménykövetelmény megállapítása esetén az 55-57. pontban előírt határidőket megfelelően alkalmazni kell.

61. Ha a köztisztviselő munkaköre, beosztása, a HM-en belüli munkavégzési helye a tárgyévben változik, a szervezeti egység vezetője - amennyiben a köztisztviselő által ellátott feladatok változása ezt indokolja - a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, az 56. pontban előírt eljárási szabályokra figyelemmel, új teljesítménykövetelményt állapít meg a köztisztviselő számára.

62. A teljesítménykövetelménynek tartalmaznia kell:

63. A köztisztviselő számára történt kézbesítést követően, a közvetlen vezető haladéktalanul gondoskodik a teljesítménykövetelmény egy példányának a személyügyi szervezethez történő eljuttatására a köztisztviselő személyi anyagában történő elhelyezése érdekében.

64. A köztisztviselővel szemben támasztott követelmény teljesítését a közvetlen vezető a tárgyév december 31. napjáig írásban értékeli.

65. Az értékelés, illetve annak kézbesítése a köztisztviselővel folytatott személyes megbeszélés alkalmával történik. A teljesítményértékelés átvételét a köztisztviselő aláírásával igazolja.

66. Ha a köztisztviselő távolléte miatt a teljesítményértékelés megállapítása és kézbesítés érdekében a személyes meghallgatás nem tartható meg a 64. pontban előírt határidőben, a közvetlen vezető a köztisztviselő munkába állását követő 5 munkanapon belül köteles a személyes megbeszélést megtartani, a teljesítményértékelést elkészíteni és kézbesíteni.

67. Amennyiben a teljesítményértékelés alapján a köztisztviselő illetményét a Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint 20%-kal eltérítették, az eltérítést a következő teljesítményértékeléskor felül kell vizsgálni.

68. A teljesítményértékelést nem kell elkészíteni, ha a tárgyév végéig - tartós távollét, vagy a köztisztviselői jogviszony év közben történt megszűnése, megszüntetése miatt - a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a 6 hónapot nem éri el. Az értékelés elmaradásának tényét és okát a 64. pontban előírt határidőig - a jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon - a közvetlen vezető írásban rögzíti, és gondoskodik annak a köztisztviselő személyi anyagában történő elhelyezéséről, a 63. pontnak megfelelően.

69. Ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben - a 67. pontban meghatározott okból - nem éri el a 6 hónapot, a szervezeti egység vezetője jogosult dönteni arról, hogy a köztisztviselő számára megállapított követelmény teljesítését értékeli-e. Értékelés esetén az írásbeli értékelést a 64. pontban előírt határidőben - a köztisztviselői jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon - el kell készíteni, és a köztisztviselő számára a 65. pontban előírt módon kézbesíteni kell.

70. Ha a köztisztviselő számára - a munkakörének, a beosztásának, vagy a HM-en belüli munkahelyének tárgyévben bekövetkezett változására tekintettel - új teljesítménykövetelmény kerül megállapításra, a közvetlen vezető az eredeti követelmény időarányos teljesítését és az új követelmény megvalósítását együtt értékeli. Ha a bekövetkezett változás alapján a közvetlen vezető is változik, a korábbi közvetlen vezető értékelését megküldi a későbbi közvetlen vezetőnek, aki teljesítményértékelést az egész évre elkészíti.

71. A teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell:

72. A munkaidőre és a munkaidőkeretre a HM valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselője tekintetében a Ktv. 39. §-ának (1) bekezdése az irányadó, ettől eltérő munkaidőkeret, illetve munkaidő-beosztás megállapítására csak külön jogszabály alapján kerülhet sor.

73. A HM VH megyei (fővárosi) referensei munkaidejére, munkaidőkeretére és a munkaidő beosztására a megyei önkormányzati hivatal vagy a főpolgármesteri hivatal szervezeti és működési rendjében meghatározottak az irányadók.

74. A munkaközi szünet a munkaidő része, mértéke 30 perc, melyet 11.30 és 14.00 óra között kell biztosítani.

75. A HM VH megyei (fővárosi) referensei munkaközi szünetére a megyei önkormányzati hivatal vagy a főpolgármesteri hivatal szervezeti és működési rendjében meghatározottak az irányadók.

76. Az évi rendes szabadság tervezése, engedélyezése valamint nyilvántartása az 5/1999. számú HM KÁT intézkedésben foglaltaknak megfelelően történik.

77. A betegszabadság, táppénz igénybevételét annak kezdőnapján jelenteni kell a közvetlen vezetőnek.

78. A betegszabadságon, táppénzen lévő köztisztviselő a betegsége megszűnését követő első munkanapon köteles a keresőképtelenségét igazoló orvosi igazolást bemutatni a közvetlen vezetőjének.

79. A 78. pont szerinti igazolást a személyügyi szervezet részére kell átadni legkésőbb minden hó 5. napjáig, aki gondoskodik annak az illetmény kifizetés szabályai szerint történő rendezésére.

80. Az Mt.-ben nem szabályozott esetekben a köztisztviselő a Ktv. 41. §-a szerint járó rendes szabadsága teljes felhasználása után vehet igénybe illetmény nélküli szabadságot, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyez.

81. A köztisztviselő az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére irányuló kérelmét a szabadság tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal - közvetlen vezetője útján - a szervezeti egység vezetőjének nyújtja be, aki azt javaslatával ellátva a személyügyi szervezethez továbbítja.

82. A személyügyi szervezet a szükséges iratokat elkészíti és elbírálásra a munkáltatói jogkörgyakorlóhoz juttatja el. A döntésről az érintettet tájékoztatja legkésőbb a döntés kézhezvételét követő napon.

83. Az illetmény nélküli szabadságot a szervezeti egységnél vezetett szabadság nyilvántartó könyvben fel kell tüntetni.

84. Az iskolai rendszerű képzésben résztvevő köztisztviselő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt kell biztosítani, amennyiben az a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy arra a köztisztviselőt a munkáltatói jogkörgyakorló kötelezte.

85. A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani a személyügyi szervezetnek.

86. Az 84. pontban megállapított esetben, a 85. pontban foglaltakon túl vizsgánként - ha egy vizsganapon a köztisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

87. A munkáltató a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

88. A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő köztisztviselőnek tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt jogszabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

89. A 86-87. pontban meghatározott szabadidőt a köztisztviselő kérésének megfelelően kell biztosítani.

90. Tanulmányi szabadság engedélyezése majd igénybevétele az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján, a rendes szabadság igénybevételére vonatkozó eljárásnak megfelelően történik.

91. A tanulmányi szabadságra vonatkozó további szabályok egyebekben megegyeznek “a közigazgatási szakvizsgáról“ szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben, valamint a 121. pont c) alpontjában foglaltakkal.

92. Rendkívüli munkavégzést legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője rendelhet el az irányítása alá tartozó köztisztviselők, illetve szervezeti egységek tekintetében, ha az a HM működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

93. A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős azért, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő a Ktv. 40. §-ának (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül kiadásra kerüljön.

94. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása a köztisztviselő szabadságát nyilvántartó vezető feladata. Amennyiben a rendkívüli munkavégzést nem az a vezető rendeli el, aki a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását végzi, a nyilvántartását végző vezetőt értesíteni kell a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, illetve a szabadidő kiadásáról.

95. A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a HM működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

96. Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért a köztisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a személyügyi szervezetet haladéktalanul értesíteni, amely intézkedik a pénzbeni megváltásra.

97. A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése szerint a köztisztviselő alapilletménye legfeljebb 20%-kal történő eltérítése a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Az alapilletmény eltérítésére a köztisztviselő szervezeti egysége vezetője javaslatára kerülhet sor. 2003. január 1-jétől az eltérő alapilletmény megállapítása a megelőző évről készült teljesítményértékelés figyelembe vételével történik.

98. Az eltérítés további feltétele, hogy annak fedezete a HM illetménykeretében rendelkezésre álljon. Ennek érdekében az erről szóló döntés kizárólag az illetékes pénzügyi szervezet nyilatkozatával együtt érvényes.

99. Az illetékes pénzügyi szervezet vezetője a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának megkeresését követő 10 munkanapon belül írásban nyilatkozik.

100. Az illetményelőleg igénybevételére a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák egyes illetményen kívüli, pénzbeni járandóságairól szóló HM rendeletben foglaltak az irányadók.

101. Átirányításra köztisztviselők esetében a Ktv. 14. §-ának (5) bekezdése alapján kerülhet sor:

102. A köztisztviselő csak olyan munkakört láthat el átirányítás alapján, amelyre egyébként vele közszolgálati jogviszonyt lehetne létesíteni. A köztisztviselő munkakörénél alacsonyabb besorolási osztályba tartozó munkakörre átirányítást elrendelni tilos.

103. Az átirányítást a munkáltatói jogkör gyakorlója - az átirányítást megelőzően legalább 3 munkanappal - írásban rendeli el.

104. Az átirányítás időtartamának megállapítására a Ktv. 14. §-ának (5)-(6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

105. Az átirányítás teljesítésért a köztisztviselőt - amennyiben ez saját munkaköre ellátása mellett történik - helyettesítési díj illeti meg. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet.

106. Az évi rendes szabadság miatti helyettesítésért díjazás nem jár.

107. A helyettesítési díj mértékét a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

108. Az átirányítás keretében végzett munkáért járó helyettesítési díjra való jogosultságot a szervezeti egységnél nyilván kell tartani.

109. A jogosultság keletkezéséről valamint annak megszűnéséről a személyügyi szervezetet haladéktalanul értesíteni kell.

110. A betegszabadság időtartamára a köztisztviselő részére kiegészítő díjazás jár, a honvédségnél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló HM rendelet rendelkezése szerint.

111. Osztályvezető-helyettesi beosztás ellátása esetén a beosztást ellátó köztisztviselőt mindenkori alapilletménye 8%-ának megfelelő összegű havi külön díjazás illeti meg.

112. A külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítésének szabályait “A HM és a költségvetési felügyelete alá tartozó hivatalok állományába tartozó, ideiglenes külföldi kiküldetést, valamint külföldi tanulmányokat folytató köztisztviselők ellátásáról“ szóló 36/2001. (HK 11.) HM utasítás tartalmazza.

113. Belföldi hivatalos kiküldetés esetén “A Honvédelmi Minisztérium és a költségvetési felügyelete alá tartozó hivatalok köztisztviselőinek egyes költségtérítéseiről szóló“ 7/2001. (HK 3.) HM utasításban foglaltakat kell alkalmazni.

114. A személyügyi szervezet a nyilvántartása alapján a 25, 30, 35, és 40 éves jubileumi jutalom kifizetéséhez szükséges iratot elkészíti, majd azt az illetékes pénzügyi szervezetnek átadja, amely intézkedik a jogosult részére történő átutalásról.

115. A jubileumi jutalom kifizetése a közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes.

116. A 115. pontban foglaltaktól eltérően a nyugdíjba vonulás miatti jubileumi jutalom kifizetését az utolsó munkában töltött napig kell teljesíteni (átutalni).

117. A köztisztviselő munkaköri kötelezettségeinek huzamosabb idejű, kiemelkedő teljesítéséért vagy egy kiemelt feladat kiváló elvégzéséért jutalomban részesíthető.

118. Az elismerés összege naptári évenként nem haladhatja meg a köztisztviselő hathavi illetményének összegét.

119. A HM a köztisztviselők szakmai és nyelvi képzését az alábbi esetekben és módon támogatja:

120. Amennyiben a képzés a Ktv. 33. §-a alapján kötelező, a képzési költségek vállalása során a köztisztviselő a következő támogatásban részesül:

121. A köztisztviselő iskolai rendszerű képzésre való kötelező kijelöléséről - a köztisztviselő felettes vezetője javaslatának figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

122. A HM által előírt tanulmányúton, szakmai konferencián résztvevő köztisztviselő támogatására a 120-121. pontban foglalt szabályait kell megfelelően alkalmazni.

123. A 119. pont b) alpontja szerint tanulmányi szerződés köthető - az alábbi kivételekkel - azzal a köztisztviselővel, aki nem a HM kijelölése alapján vesz részt képzésben:

124. Felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselővel felsőfokú szakképzettség, illetve további felsőfokú végzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzésre köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

125. Középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselővel csak a munkaköréhez szorosan kapcsolódó (126. pont a) alpont) közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

126. Iskolai rendszerű képzésre csak abban az esetben köthető tanulmányi szerződés a köztisztviselővel, ha az nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul,

127. Tanulmányi szerződés köthető nyelvi képzésben való részvételre is.

128. Tanulmányi szerződés alapján az alábbi támogatások adhatók:

129. Tanulmányi szerződés alapján a támogatott köztisztviselő köteles:

130. A 129. pont e) alpontja alapján a köztisztviselői kötelezettség mértéke:

131. A tanulmányi szerződés megkötését a HM nevében a köztisztviselő szervezeti egységének vezetője, illetve a köztisztviselő kezdeményezheti a képzés megkezdése előtt, illetve annak befejezéséig. Ez utóbbi esetben csak a tanulmányokból hátralévő időre és a még a köztisztviselő által meg nem térített költségek tekintetében lehet megállapodni.

132. A köztisztviselő a tanulmányi szerződés megkötése iránti, - a szervezeti egység vezetője által jóváhagyott - kérelmét a munkáltatói jogkörgyakorlónak nyújtja be, legalább egy hónappal az első olyan oktatási időszak (szemeszter, félév) kezdete előtt, amely tekintetében munkáltatói támogatás kifizetését kéri. A kérelemhez csatolni kell a képzés szükségességére vonatkozó írásbeli indoklást, az oktatási intézmény igazolását a felvételről, a képzés tanrendjét, valamint a munkaköri leírást.

133. A HM szervezeti egységei iskolarendszerű képzést, önállóan, a saját engedélyezett költségvetési keretszámaik terhére tanulmányi szerződéssel nem támogathatnak.

134. A tanulmányi szerződés alapján támogatandó személyekről (ideértve a nyelvi képzésben részt vevőket is), és a nyújtott támogatás mértékéről a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkörgyakorló dönt és a HM nevében megköti a köztisztviselővel a tanulmányi szerződést.

135. Amennyiben olyan köztisztviselő kíván áthelyezéssel a HM állományába kerülni, akinek más közigazgatási szervvel még fennálló tanulmányi szerződése van, a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti, hogy a HM - részben vagy egészben - vállalja át tanulmányi szerződéséből eredő visszafizetési kötelezettségét. Az átvállalás feltétele, hogy a tanulmányi szerződéssel támogatott képzés megfeleljen a 126. pont a)-b) alpontjaiban szereplő feltételeknek, továbbá, hogy a köztisztviselő vállalja közszolgálati jogviszonyának a HM-mel való fenntartását az eredeti szerződésben szereplővel megegyező időtartamig. A kötelezettségátvállalás összege nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeresét.

136. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszüntetésekor a személyügyi szervezet köteles megvizsgálni a volt, illetve jövőbeni munkáltatóval a támogatás átvállalásáról szóló megállapodás kötésének lehetőségét.

137. Az éves Képzési Terv alapján az OTF a személyügyi szervekkel közreműködve a köztisztviselők részére szakmai és nyelvi képzéseket szervez (a továbbiakban: belső képzés).

138. A 137. pontban foglaltaktól eltérően a szervezeti egységek önállóan is szervezhetnek belső képzést, feltéve, hogy azt saját forrásaikból finanszírozzák. Az ilyen képzéseket legkésőbb megkezdésük előtt 15 nappal - a költségekről, a résztvevőkről, valamint a programról szóló tájékoztatással - a szervezeti egység vezetője köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

139. A belső képzés tényleges megkezdése előtt meg kell állapítani a képzési költség egy főre jutó összegét, és ezt írásban közölni kell a képzésben részt vevő köztisztviselővel. A csoportos képzés egy főre jutó költségeit - egységesen, a képzés valamennyi résztvevőjére vonatkozóan - úgy kell meghatározni, hogy a képzés valamennyi olyan foglalkozásának költsége beszámításra kerüljön, amelyen a köztisztviselőnek lehetősége lenne részt venni.

140. A köztisztviselő az iskolarendszeren kívüli továbbképzés foglalkozásainak legalább 80%-án köteles megjelenni, ellenkező esetben, a továbbképzés költségeit - a Ktv. 33. §-ának (5) bekezdésében, valamint a IKSz. szerinti mentesülési eseteket kivéve - meg kell térítenie a HM számára.

141. A köztisztviselő a rendszeres jellegű belső képzések közül - a miniszter által külön meghatározott képzéseket kivéve - egyszerre csak egy képzésben vehet részt.

142. A HM állami vezetői, valamint állami vezetői besorolású köztisztviselői - a HM költségén - napi egy óra, személyes nyelvtanár közreműködésével történő idegen nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra - illetménnyel díjazott - munkaidő-kedvezményre jogosultak.

143. A főosztályvezetői megbízatású köztisztviselők számára - mérlegelés alapján, tanulmányi szerződés kötése mellett is - az angol, francia vagy német nyelvek valamelyikének egyéni tanulása céljából idegen nyelv tanulási hozzájárulás nyújtható, amelynek mértéke tanévenként nem haladhatja meg az igazolt költségek 50%-át, sem pedig a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosát.

144. A személyügyi szervezet a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján gondoskodik a kijelöléssel, illetve a tanulmányi szerződés megkötésével kapcsolatos okiratok elkészítéséről, valamint a felmerülő intézkedések megtételéről.

145. A tanulmányi támogatásban részesülő köztisztviselőkről, valamint a felmerült költségekről a személyügyi szervezet vezet nyilvántartást.

146. Amennyiben támogatott köztisztviselő nem tesz eleget a munkáltatói utasításban vagy a tanulmányi szerződésben szereplő valamely kötelezettségnek, a személyügyi szervezet intézkedik a támogatások visszatérítése érdekében. Az ehhez szükséges iratokat elkészíti, és erről értesíti az illetékes pénzügyi ellátó szervezetet. Tanulmányi szerződés megszegése miatt keletkezett pénzkövetelés érvényesítésétől - az iskolarendszeren kívüli továbbképzésre vonatkozó tanulmányi szerződés gyermekszülés, valamint a 2 hónapot meghaladó tartamú betegség miatti megszegésének eseteit kivéve, amennyiben erre vonatkozóan a köztisztviselő kérelmet nyújt be a munkáltatói jogkörgyakorlóhoz - nem lehet eltekinteni.

147. A képzésben való részvételre utasított, illetve a képzésre a HM-mel tanulmányi szerződést kötött köztisztviselő felettes vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a köztisztviselő a képzésen részt vehessen.

148. A köztisztviselő képzésen való részvétele miatti helyettesítéséről minden esetben a felettes vezető köteles gondoskodni.

149. A Ktv. 33. §-ának (6) bekezdésében előírt éves képzési terv elkészítése érdekében:

150. A közigazgatási alap- és szakvizsgával (a továbbiakban: vizsga) kapcsolatos szervezési feladatokat a személyügyi szervezet látja el.

151. A személyügyi szervezet a vizsgákra való jelentkezést a szervezeti egységek arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetőket, valamint azokat a köztisztviselőket, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók tanácsos besorolási fokozatba.

152. A jelentkezési lap továbbküldését meg kell tagadni, ha a köztisztviselő szervezeti egységének vezetője, illetve vezető esetén annak közvetlen felettese a kiválasztott szakmai vizsgatárggyal nem ért egyet mindaddig, amíg e tekintetben egyetértés nem jön létre.

153. A közigazgatási alap- és szakvizsga, illetve az azokat megelőző konzultáció elhalasztásának szándékát a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a személyügyi szervezetnek kell a felettes vezető jóváhagyásával ellátott iratban bejelenteni.

154. A közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát tett köztisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítványt köteles haladéktalanul bemutatni és egy másolati példányát a személyügyi szervezetnek átadni.

155. A köztisztviselők érdemeinek elismerésére:

156. A HM köztisztviselői részére jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott módon és esetekben költségtérítéseket, szociális-, jóléti-, egészségügyi juttatásokat és ellátásokat, valamint egyéb támogatásokat biztosíthat.

157. A megyei (fővárosi) referensek tevékenységének és működésének feltételeit, a védelmi bizottságokhoz kapcsolódó feladatok ellátásával összefüggő költségtérítések, a szociális és jóléti juttatások körét, továbbá a jutalmazások rendjét a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnökei a HM VH főigazgatója között létrejött “Megállapodás“-ok részleteiben tartalmazzák.

158. A köztisztviselők étkezési költségtérítéseire, valamint a munkába járással kapcsolatos egyes utazási költségtérítésekre az élelmiszer-utalvánnyal való ellátásról és a hivatásos és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló HM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

159. Saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítését kérheti a köztisztviselő, ha tömegközlekedési eszközzel történő munkába járása - az utazással eltöltött időt, valamint a munkakezdés előtt és munkavégzés utáni utazáshoz kapcsolódó várakozási időket is figyelembe véve - a napi 4 órát meghaladja.

160. A saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítése nem illeti meg a Budapest közigazgatási határon belüli lakóhelyéről munkába járó tisztviselőt, kivéve ha mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

161. A saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítése iránti kérelmet a személyügyi szervezethez kell benyújtani.

162. A jogszabályban foglalt feltételek fennállását az illetékes pénzügyi ellátó szervezet vizsgálja és ennek alapján engedélyezi a költségtérítést.

163. A költségtérítés számfejtése a lakóhelytől a munkahely épületéig, az útnyilvántartásban regisztrált kilométerek alapján az Szja törvényben a munkába járás címén adómentesként meghatározott mértékű díj alapján történik.

164. A költségtérítés kifizetésére havonként, utólag kerül sor. A költségtérítés számfejtésének feltétele, hogy a kérelmező gépjárművenként olyan gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartás) vezessen és azt havonta az illetékes pénzügyi ellátó szervezetnek bemutassa, amely tartalmazza a munkában töltött napokat és a naponta elszámolható engedélyezett kilométerek számát.

165. A minisztérium családalapítási támogatást, átmeneti családi támogatást, iskolakezdési támogatást, vissza nem térítendő szociális támogatást, albérleti támogatást, munkáltatói lakástámogatást, valamint kamatmentes munkáltatói kölcsönt biztosíthat, a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák egyes illetményen kívüli pénzbeni járandóságairól, valamint a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről a HM rendeletekben foglaltak szerint.

166. A köztisztviselő hozzátartozója halála esetén kegyeleti támogatásban részesíthető “a kegyeleti gondoskodásról“ szóló 11/2002. (III. 5.) HM rendeletben foglaltak alapján.

167. E rendelet hatálya alá tartozó köztisztviselő a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak egészségügyi ellátását biztosító intézményeket külön jogszabályban meghatározottak szerint veheti igénybe.

168. A 167. pontban foglaltakon túl az “A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezető állományú tagjai egészségügyi szűrővizsgálatának szabályozásáról“ szóló 42/2001. (HK 13.) HM utasításban foglaltakat is alkalmazni kell.

169. A HM hozzájárul az Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. alapján jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező nyugdíjpénztárral tagsági viszonyban álló köztisztviselő tagdíjához.

170. A 169. pont szerinti hozzájárulás mértékét és számítási alapját a HM külön megállapodásban rögzíti a nyugdíjpénztárral.

171. Az e rendelet hatálya alá tartozó köztisztviselők jogosultak a “Honvédelmi üdültetésről“ szóló 16/2001. (VI. 18.) HM rendeletben foglalt üdülési juttatásokra, valamint a honvédelmi miniszter által alapított közhasznú társaságok által nyújtott szolgáltatások térítésmentes vagy kedvezményes térítés melletti igénybevételére.

172. A Honvédelmi Minisztérium a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló HM rendeletben foglaltak szerint gondoskodik a köztisztviselők személyes megemlékezéseiről, jubileumi évfordulóiról.

173. Az egyéb kedvezmények körében a HM lehetővé teszi a köztisztviselők számára a hivatali gépjárművek térítésköteles és térítésmentes használatát “A honvédségi közúti járművek üzemben tartásáról“ szóló 7/1991. (X. 15.) HM rendeletben foglaltak szerint.

174. A HM-mel fennállt közszolgálati jogviszonyát nyugdíjba vonulása miatt megszüntető volt köztisztviselő (a továbbiakban: a HM nyugdíjasa) az ott meghatározott szabályok szerint az alábbi támogatásokban részesíthető:

175. A HM nyugdíjasai részére nyugdíjas klub és nyugdíjas találkozók szervezhetők.

176. A személyügyi szervezet az érintett hozzájárulásával nyilvántartja a HM nyugdíjasait, elérhetőségüket.

177. A személyügyi szervezet a Ktv. 49/L. §-ában előírt feladatok teljesítése érdekében a nyugdíjasok ügyeivel foglalkozó referenst jelöl ki, aki:

178. A közigazgatási államtitkár a 177. pont b) alpontjában szereplő értékelés és javaslat alapján áttekinti a HM nyugdíjasainak helyzetét és szükség esetén intézkedéseket rendel el.