BK BH 2002/424
BK BH 2002/424
2002.11.01.
A folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett lopás megvalósul, ha a terhelt a vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen talált, elhullott szarvas- és őzbaktrófeákat, valamint az általa engedély nélkül kilőtt vadat haszonszerzés végett eltulajdonítja [Btk. 316. § (1) bek., (4) bek. b/1. pont, 326. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 33. § (1) bek. b) pont, 34. § a) pont, 77. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság az 1999. október 22. napján kelt, illetve a megyei bíróság a 2000. november 10-én meghozott ítéletével a terheltet 2 rb. folytatólagosan elkövetett lopás bűntette [Btk. 316. § (1) bek., (4) bek. b/1. pont] és folytatólagosan elkövetett orgazdaság vétsége [Btk. 326. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt 10 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A terhelttől lefoglalt golyós lőfegyvert elkobozta.
A jogerős bírósági határozatok ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt anyagi jogi szabálysértésre hivatkozva. Emellett a jogerős határozat tényállását is támadta, valamint relatív eljárási szabálysértést is sérelmezett.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt az egyik részcselekmény tekintetében alaposnak tartotta, indítványozta e cselekménynek – elévülés folytán – a bűnösség köréből való kirekesztését és az eljárás megszüntetését. Egyebekben a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt.
A védő a nyilvános ülésen indítványát az írásbelivel egyezően fenntartotta, annyi változtatással, hogy a relatív eljárási szabálysértés miatt nem hatályon kívül helyezést kért, hanem a megtámadott határozatok megváltoztatását. A felülvizsgálati indítvány álláspontja szerint a terhelt az elhullott és megtalált szarvasagancsokat jogszerűen gyűjtötte össze, és vitte haza. Vitatja az üzletszerűséget és a folytatólagosságot. Az egyik cselekménynél az elévülés bekövetkezett, mert a trófeák beszerzése korábban történt a tényállásban megállapítottnál. Az orgazdaság alól felmentésnek van helye, mert a trófeacsere nem minősül bűncselekménynek, a terhelt nem tudhatta, hogy a vásárolt vagy cserélt trófea bűncselekményből származott.
A felülvizsgálati indítvány vitatja a jogerős határozatokban megállapított elkövetési értékeket, kifogásolja, hogy a terhelt védekezését az eljárt bíróságok nem fogadták el, továbbá nem rendelkeztek valamennyi lefoglalt trófea sorsáról.
A lőfegyver elkobzását jogszerűtlennek tartja, és indítványozza a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását is a terhelt javára.
A felülvizsgálati indítvány részben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős bírósági határozatokban megállapított tényállás vitatására nincs lehetőség, így a tényállás irányadó, az nem támadható.
A tényállás rögzíti az elkövetési értékeket, a bizonyítékok értékelése körében pedig megindokolja, hogy a terhelt védekezésével szemben mely bizonyítékok figyelembevételével állapította meg a tényállást. Úgy a védői indítványnak ezzel kapcsolatos részében a felülvizsgálat a törvénynél fogva kizárt.
Ugyancsak nincs helye felülvizsgálatnak egyes járulékos kérdésekben, így a bűnügyi költség viselésére kötelezés vagy a lefoglalt dolgok tárgyában történő rendelkezés elmulasztása, továbbá az elfogultságra irányuló indítvány elutasítása miatt.
A felülvizsgálati indítvány egy tényállásrésszel kapcsolatban alapos. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal, hogy ennek a részcselekménynek – amelynek elkövetési ideje 1991. év – a büntethetősége a Btk. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a 34. § a) pontja értelmében a büntetőeljárás megindulása előtt (1995. május 31.) elévült, így a folytatólagosság jogi egységébe a tényállás többi részével nem vonható. Tekintettel azonban arra, hogy ennek a részcselekménynek a bűnösség köréből való kirekesztése sem a jogi minősítést, sem a büntetés tartamát – amelyet a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabtak ki – nem érinti, a Legfelsőbb Bíróság csupán annak megállapítására szorítkozott, hogy ennek a részcselekménynek a büntethetősége elévülés folytán megszűnt, de mivel ennek a hivatkozott okoknál fogva nincs anyagi jogi hatása, a megtámadott határozatok hatályban tartásáról rendelkezett.
A felülvizsgálati indítványnak a cselekmények minősítését támadó része nem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt a vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen talált elhullott – a társaság tulajdonát képező – trófeákat jogtalanul eltulajdonította, ezzel a lopás bűncselekményét megvalósította (BJD 9210.). Az üzletszerűség megállapítása ugyancsak törvényes. Nem tévedett a bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy az azonos bűncselekmények sorozatát elkövető terheltnél – tekintettel az ellenérték kifizetése nélkül történő birtokba vételre – az ilyen jellegű bűncselekmények a vagyonforrás egyik módjának tekinthetőek.
A tényállás rögzíti, hogy a terhelt mint vadászati ismeretekkel rendelkező személy tudomással bírt arról, hogy jelzéssel el nem látott szarvas- és őzbaktrófeák bűncselekmény útján jutottak azokhoz a személyekhez, akiktől ő csere útján – vagyoni haszonszerzés céljából – a trófeákat megszerezte, ekképpen az orgazdaság vétségét megvalósította.
A vadászfegyver elkobzása szintén törvényes, mert az irányadó tényállás szerint a terhelt olyan vadászkörzetben, ahol vadászati engedéllyel nem rendelkezett, az engedély nélkül kilőtt vadat tulajdonította el. Az adott esetben a vad lelövése a lopás elkövetési magatartásaként megjelölt elvételi tevékenység megkezdéseként értékelendő. A lőfegyver ilyen körülmények között a lopás eszközévé vált, tehát annak elkobzása a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében jogszerűen történt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a terhelt terhére szólóan – felülvizsgálat alapjául szolgáló – anyagi szabályszegés nem valósult meg, ezért a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv.IV.341/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás