43/2002. (X. 11.) AB határozat
43/2002. (X. 11.) AB határozat1
2002.10.11.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítása iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a darányi Körjegyzői Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról szóló 1/2002. (II. 6.) számú rendelete 2. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Darány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2002. február 5-i ülésén rendeletet alkotott a darányi Körjegyzői Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról. A képviselő-testület a darányi Körjegyzői Hivatalban [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 39–40. §-ai alapján helyesen: Körjegyzőség] foglalkoztatott köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról szóló 1/2002. (II. 6.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. §-ában kimondja, hogy a körjegyző kötetlen munkaidőben látja el közszolgálati feladatait és számára hathavi keretben kell a munkákat meghatározni.
Az Ör. 2. § rendelkezése ellen a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal hivatalvezetője törvényességi észrevételt tett. A képviselő-testület az észrevétellel nem értett egyet, ezért a közigazgatási hivatal vezetője az Ötv. 99. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az Ör. 2. §-ának megsemmisítését. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés ellentétes a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) munkavégzésre és pihenőidőre vonatkozó 39. §-ával. Jogi álláspontja szerint a Ktv. hivatkozott rendelkezése kogens szabályokat tartalmaz, amelytől az önkormányzati rendelet nem térhet el, s ezért Darány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör. 2. §-ában túllépte az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkörét, és ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. A Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
,,99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő tűzésével – felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.
(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:
a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;''
3. A Ktv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
,,39. § (1) A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8–16.30 óráig, pénteken 8–14 óráig tart.
(2) A munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.
(3) A munkaidőt – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb hathavi, illetve huszonhat heti keretben is meghatározhatja.
(4) A köztisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
(5) A köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
(6) Munkaidő-keret megállapítása esetén az (5) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidő-keret átlagában kell figyelembe venni.
(7) Rendkívüli esetben a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.
(8) Az (5)–(6) bekezdés alkalmazása során a készenlét teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.''
4. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
,,2. § (1) A körjegyző kötetlen munkaidőben látja el közszolgálati feladatait.
(2) A körjegyző számára hathavi keretben kell a munkákat meghatározni.''
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Ör. vitatott rendelkezése által szabályozott munkajogi viszonyokra nézve van-e törvényi szabályozás, illetőleg kapott-e az önkormányzat törvényi felhatalmazást további helyi jogszabály alkotására.
Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában elvi jelentőséggel mutatott rá, hogy az önkormányzat rendelete nem alkotmányellenes pusztán amiatt, mert valamely törvény nem ad kifejezett felhatalmazást a helyi önkormányzat számára a rendeletalkotáshoz. A képviselő-testület önkormányzati rendeletalkotási joga ugyanis az Alkotmány 44/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjából is közvetlenül levezethető, így a felhatalmazás magából az alaptörvényből is eredhet. [47/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 510., 512.]
A közigazgatás zavartalan működésének, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása az államnak és a helyi önkormányzatoknak együttes, közös feladata. Ennek megfelelően – a Ktv. 2001. évi alapvető módosításakor a jogalkotó által megfogalmazott egységes közszolgálatra figyelemmel – a köztisztviselők munkaidejének szabályozása a hatályos jogi szabályozás alapján nem tartozik azoknak a helyi közügyeknek a körébe, amelyekben az önkormányzatot megilletné az autonóm szabályozás joga.
A Ktv. 37–41/B. §-ai részletesen meghatározzák a munkavégzés és pihenőidő feltételeit és szabályait, s nem ad további felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok a munkaidő mértékében a Ktv. 39. § (1)–(3) bekezdéseinek rendelkezésein túl a munkaidő tartamát megváltoztatva kötetlen munkaidő bevezetésére még további helyi rendeletet alkossanak. Ezzel a központi jogalkotó azt juttatta kifejezésre, hogy a tárgykörben elegendőnek tartja a maga által adott szabályozást.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy van olyan hatályos törvény, amely a szabályozási körébe vonta már azokat a munkajogi viszonyokat, amelyeket az Ör. 2. §-ának tartalma közvetlenül érint. Ilyen a Ktv., amelynek 39. §-a szabályozza a köztisztviselőkre vonatkozó munkavégzés feltételeit. A Ktv. 39. § (1) bekezdése alapján a munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8–16.30 óráig, pénteken 8–14 óráig tart. A (2) bekezdés szerint a munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. A (3) bekezdés pedig lehetővé teszi, hogy a munkaidőt – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb hathavi, illetve huszonhat heti keretben is meghatározhatja. A munkaidő mértékének meghatározásánál a munkáltató a fent hivatkozott szabályokat kötelezően, kogens jelleggel köteles figyelembe venni. A Ktv. 39. § (4) bekezdése sem azt teszi lehetővé a köztisztviselő munkaidő-beosztásának a munkáltatói jogkör gyakorlója általi – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő – megállapíthatósága esetén, hogy a köztisztviselő a heti 40 órás munkaidőtől eltérően kötetlen munkaidőben dolgozhasson, hanem azt, hogy a hétfőtől csütörtökig 8–16.30 óráig, pénteken 8–14 óráig tartó munkarendtől eltérően, munkaidő-beosztás keretében, de a heti 40 órás munkaidő betartásával lássa el feladatát.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy amennyiben a munkáltató a Ktv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a köztisztviselő munkaidejét hathavi, vagy huszonhat heti keretben határozza meg, akkor is köteles figyelembe venni a Ktv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott heti negyven órás időkeretet. Ez azt jelenti, hogy teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor hathavi keret, illetőleg huszonhat heti keret esetén a köztisztviselő munkaidejének beosztását a munkáltató – a heti 40 órás munkaidő-mértékre figyelemmel – szabályozhatja, de mértékében – a Ktv.-ben szabályozott rendkívüli munkavégzés vagy készenlét elrendelésének kivételével – attól nem térhet el.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Darány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Ör. 2. § (1) bekezdésének megalkotásával túllépte az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási hatáskörét, mert törvény által szabályozott munkajogi viszony rendezésére alkotott rendeletet, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 2. § (1) bekezdését a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
2. Az indítványozó az Ör. 2. § (2) bekezdését is a Ktv. 39. §-ának rendelkezéseivel ellentétesnek tartotta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ktv. 39. § (3) bekezdése alapján a munkaidőt – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb hathavi, illetve huszonhat heti keretben is meghatározhatja. Az Ör. 2. § (2) bekezdésének a körjegyző számára hathavi keretben kell a munkákat meghatározni. E szabályozás ellentétes a Ktv. fent hivatkozott rendelkezésével, mivel a munkaidőkeret meghatározása helyett a körjegyző által végzendő munkákat, feladatokat hathavi keretben történő meghatározását írja elő. A munkavállaló által végzendő feladatok meghatározása nem jogalkotási tárgy, hanem a munkáltató feladata egyedi aktussal a közte és a munkavállaló között fennálló munkajogi – jelen esetben közszolgálati – jogviszonyból eredően. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. § (2) bekezdése törvényellenes, s sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért azt megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 460/H/2002/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás