BK BH 2002/43
BK BH 2002/43
2002.02.01.
Ha az áru hamis megjelölésének bűntette azáltal valósult meg, hogy a terhelt a tulajdonában levő kötőgép felhasználásával hamis márkajelzésű árukat gyártott, a kötőgép – mint a bűncselekmény eszköze – elkobzás alá esik [Btk. 77. § (1) bek. a) pont, 296. §].
A városi bíróság és a megyei bíróság 2000. május 30-án jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. és a II. r. terhelt bűnösségét áru hamis megjelölésének 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett bűntettében – az I. r. terheltét tettesként, a II. r. terheltét bűnsegédként – továbbá egyéb más bűncselekményekben állapította meg.
Ezért velük szemben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzmellékbüntetést szabott ki, egyidejűleg a lefoglalt 3 darab kötőgépet elkobozta.
A jogerős bírósági határozatok ellen – védőjük útján – a terheltek nyújtottak be felülvizsgálati indítványt az elkobzást kimondó rendelkezést sérelmezve. Az indítvány álláspontja szerint a bűncselekmények elkövetésének eszköze a programfájl volt, tehát az elkobzás tárgya is csak ez lehet, nem pedig a kötőgép. Ezen túlmenően a gépen a terheltek nem is végezték hamis márkajelzésű zoknik gyártását. Hivatkozott még az indítvány a Btk. 314. §-ának a másodfokú bíróság által felhívott (1) bekezdésére, mert eszerint a kötőgépeket el sem lehetett volna kobozni, ugyanis e törvényhely értelmében az elkobzás tárgya az a dolog, amelyre a bűncselekményt elkövették, ezek pedig adott esetben a hamis márkajelzéssel ellátott zoknik voltak.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott bírósági határozatok hatályban tartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
A jogerős bírósági határozatokban megállapított tényállás szerint a terheltek mind a három – kizárólag zoknik előállítására alkalmas – kötőgépet felhasználták a hamis márkajelzésű zoknik gyártásához. Az a tény, hogy az egyik gép vonatkozásában a szakértő hamis termékjelzésű zoknik gyártására utaló munkalapokat nem talált, önmagában még nem igazolja, hogy ezen a gépen ilyen zoknikat nem készítettek volna, ahogyan erre a másodfokú bíróság helyesen rámutatott. Ugyanis éppen ezen gép esetén fordult elő sok esetben, hogy munkalap kiállítására nem került sor. Nem tévedtek tehát a bíróságok, mikor ezt a gépet is az elkövetés eszközének tekintették.
Ugyancsak helyesen utalt a másodfokú bíróság arra, hogy kizárólag a programfájlokkal a hamis márkajelzésű zoknik készítésére nem kerülhetett volna sor, a program és a gép együtt volt alkalmas a bűncselekmény véghezvitelére.
A Btk. 314. §-ának (1) bekezdése (amely az elkövetéskor hatályban volt) valóban akként rendelkezett, hogy a Btk. XVII. Fejezetében foglalt bűncselekmények esetén azt az elkövető tulajdonában levő dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, el kell kobozni. Ez a rendelkezés a lefoglalt zoknikra nézve nem alkalmazandó.
Törvényes azonban a kötőgépek elkobzásának elrendelése, bár nem a Btk. 314. §-ára, hanem a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozottan. Eszerint ugyanis el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, ha az az elkövető tulajdona. Az adott ügyben pedig ennek az intézkedésnek a tárgyi előfeltételei megállapíthatóak.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, ezért az első- és a másodfokú bíróság határozatát – mindkét terhelt vonatkozásában – hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv.IV.2023/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás