PK BH 2002/434
PK BH 2002/434
2002.11.01.
A dolog kijavított volta önmagában nem ad alapot az értékcsökkenés megállapítására [Ptk. 306. § (1) bek.].
A felperesek megrendelésére a III. r. alperes építési engedélyezési terveket készített, a II. r. alperes tetőszerkezeti, az I. r. alperes pedig építőmesteri munkákat végzett. Az I. r. alperes anélkül vonult le a munkaterületről, hogy az átalányáras szerződésben vállalt építési munkát befejezte volna. A felperesek mindhárom alperessel szemben szavatossági és kártérítési igényt terjesztettek elő.
Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítás lefolytatása alapján meghozott ítéletében kötelezte az I. r. és III. r. alperest, hogy fizessenek meg a felpereseknek egyetemlegesen 251 323 forintot és ennek 1998. január 1-jétől járó évi 20%-os kamatát, továbbá kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 25 125 forintot és ennek késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Elutasította továbbá az I. r. és II. r. alperesnek a vállalkozói díj egy része megfizetése iránti viszontkeresetét is.
A bíróság döntését D. S. többször kiegészített aggálytalan szakvéleményére alapította. A szakértő tételesen nyilatkozott a felperesek szavatossági igényeire, és meghatározta az el nem végzett munkák értékét. A bíróság a javítási költséget a szakvélemény készítésének időpontjában ténylegesen ismert költségek alapján állapította meg 303 800 forintban, és elfogadta a szakértő azon álláspontját, hogy a javítások elvégzése után nem marad vissza értékcsökkenés. A II. r. alperes hibás teljesítése is bizonyításra került, ebben a vonatkozásban a felek nem is kifogásolták a szakértő megállapításait. A' III. r. alperes által készített terv az engedélyezési terv kritériumainak sem felelt meg, ezért a tervező a kivitelezővel a megrendelőkkel szemben egyetemlegesen felel. A bíróság ítéletében alkalmazta a Ptk. 305. §-ának (1), 306. §-a (1) bekezdésében, a 307. és 310. §-ban és a 344. § (1) bekezdésében foglaltakat, és hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban meghozott több eseti döntésére, valamint kollégiumi állásfoglalására is.
A másodfokú bíróság a felperesek, valamint az I. r. alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig helybenhagyta. A bíróság a fellebbezésben foglaltakra, illetve az I. r. alperesi észrevételekre megnyilatkoztatta D. S. igazságügyi szakértőt, és a fenti kiegészítésekkel a szakvéleményt kellően alátámasztottnak találta. A per adatai alapján nem volt megállapítható az, hogy az I. r. alperesi teljesítésre visszavezethetően a felperesek tulajdonát képező ingatlannál értékcsökkenés következett volna be. A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság a tényállást kellően tisztázta, és érdemben helyes döntést hozott.
A II. r. felperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását és az alperesek kereset szerinti marasztalását kérte. Előadta, hogy kereseti kérelmének jogalapját a Ptk. 305., 306. és 310. §-aiban foglaltak képezik, mivel az alperesek szerződésben elvállalt és csak részben teljesített munkája sem a törvényes, sem a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak nem felelt meg. Az eljárás során beszerzett szakvélemények bizonyították a hibás teljesítés tényét, emiatt szükség lett volna az értékcsökkenés megállapítására is. A felperesek a bíróság felhívására csatolták be azt a közel 1 300 000 forint összegű költségvetést, amelyből a hibák kijavíthatóak lennének, de ezt egyik bíróság sem vette figyelembe. Másrészt a Ptk. 306. §-ához fűzött magyarázat is megállapítja az értékcsökkenéssel kapcsolatosan, hogy a szolgáltatás oszthatatlanságára tekintettel általában az egész szolgáltatás értékét kell figyelembe venni. Szerinte elvileg téves az az álláspont, hogy az értékcsökkenés csupán a létesítmény hibás részének értéke után állapítható meg.
Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Kifejtette, hogy szerinte a jogerős ítéletben megállapított tényállás helyes, a bíróságok jogszabálysértést nem követtek el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A II. r. felperes felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott. E jogszabályhely azt mondja ki, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A perben eljárt bíróságok e szavatossági igény tárgyában részletes szakértői bizonyítást folytattak le, a másodfokú bíróság még külön is megnyilatkoztatta a perben eljárt szakértőt a vitás kérdések tisztázása érdekében. Az elsőfokú bíróság ítélete részletesen tartalmazza döntése jogi indokolását, az alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket és az ahhoz kapcsolódó, a BH-ban közzétett jogeseteket. Mindezek helyes alkalmazásával foglalt állást a bíróság a kijavítással összefüggésben felmerülő értékcsökkenés kérdésében. A bíróság kifejtette, hogy a dolog javított volta önmagában nem ad alapot értékcsökkenés megállapítására, illetőleg díjleszállítás érvényesítésére. Az értékcsökkenést eredményező tények vizsgálata körében pedig a szakértő úgy foglalt állást, hogy az általa javasolt javítási munkák elvégzése után a szolgáltatás nem marad csökkent értékű, ezért a díjleszállításra irányuló felperesi keresetet a bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el.
A II. r felperes felülvizsgálati kérelmében tartalmilag a bizonyítékok mérlegelését is támadta, a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésére utalt. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében – pl. BH 1994./221. sz. esetben – kimondta, hogy a bizonyítékok mérlegelése csak olyan esetben szolgálhat alapul a felülvizsgálathoz, ha a bíróság iratellenes, ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett, vagy a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével helytelen ténybeli következtetésre jutott. A II. r. felperes álláspontjával ellentétben a szakértő nem látott alapot értékcsökkenés megállapítására, ezért a bíróságok a bizonyítékok okszerű mérlegelésével, jogszabálysértés nélkül utasították el az ez irányú kereseti kérelmet.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott jogerős határozatot hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.VII.22.642/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás