48/2002. (X. 11.) AB határozat
48/2002. (X. 11.) AB határozat1
2002.10.11.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata többször módosított 38/1998. (XII. 8.) számú, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól, költségtérítéséről, valamint a bizottsági tagoknak és a tanácsnokok díjazásáról szóló rendelete 1. § (2) bekezdésének a ,,két bizottság alelnöke az alapdíj 80%-a'', ,,egy bizottság alelnöke az alapdíj 60%-a'', ,,egy bizottság alelnöke és egy bizottság tagja az alapdíj 70%-a'', ,,három bizottság tagja az alapdíj 60%-a'', továbbá ,,egy bizottság elnöke és egy bizottság alelnöke 95% tiszteletdíj illeti meg az alapdíjon felül, egy bizottság elnöke, egynek alelnöke, egynek tagja az alapdíj 95%-a illeti meg az alapdíjon felül, egy bizottság alelnöke és két bizottság tagja az alapdíj 80%-a illeti meg az alapdíjon felül'' szövegrészei törvényellenesek, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisítést követően a (2) bekezdés a következő szöveggel marad hatályban:
,,(2) Amennyiben a képviselő
– egy bizottság elnöke az alapdíj 80%-a
– egy bizottság elnöke és egy másik bizottság tagja az alapdíj 90%-a
– egy bizottság tagja az alapdíj 40%-a
– két bizottság tagja az alapdíj 50%-a
– tanácsnok az alapdíj 100%-a
illeti meg az alapdíjon felül.''
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának a 27/1999. (X. 21.) számú, a 29/2000. (X. 3.) számú, a 18/2001. (V. 22.) számú, a 28/2001. (VI. 29.) számú, a 16/2002. (III. 28.) számú rendeletével módosított 38/1998. (XII. 8.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) rendelkezik az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásairól, költségtérítéséről, valamint a bizottsági tagok és a tanácsnokok díjazásáról. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője törvényességi észrevételt tett az Ör. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra. A törvényességi észrevételt a képviselő-testület nem fogadta el, ezért a hivatalvezető az Alkotmánybíróságnál indítványozta az Ör. 1. § (2) bekezdése egyes rendelkezéseinek a felülvizsgálatát és megsemmisítését: álláspontja szerint a képviselő-testület az Ör. megalkotása során túllépte a törvényi felhatalmazás kereteit.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
,,44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
(...)
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
,,9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.''
,,20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.''
,,21. § A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.''
3. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) rendelkezései:
,,14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére – megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.''
,,15. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetőleg tiszteletdíj 25%-át (a továbbiakban: alapdíj).
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető.''
4. Az Ör. rendelkezései:
,,1. § (1) A Képviselő-testület tagjait a polgármester illetményének, mint számítási alapnak a 23%-a, mint alapdíj illeti meg.
(2) Amennyiben a képviselő:
– bizottság elnöke az alapdíj 80%-a
– egy bizottság elnöke és egy másik bizottság tagja az alapdíj 90%-a
– két bizottság alelnöke az alapdíj 80%-a
– egy bizottság alelnöke az alapdíj 60%-a
– egy bizottság alelnöke és egy bizottság tagja az alapdíj 70%-a
– egy bizottság tagja az alapdíj 40%-a
– két bizottság tagja az alapdíj 50%-a
– három bizottság tagja az alapdíj 60%-a
– tanácsnok az alapdíj 100%-a
– egy bizottság elnöke és egy bizottság alelnöke 95% tiszteletdíj illeti meg az alapdíjon felül
– egy bizottság elnöke, egynek alelnöke, egynek tagja az alapdíj 95%-a illeti meg az alapdíjon felül
– egy bizottság alelnöke és két bizottság tagja az alapdíj 80%-a illeti meg az alapdíjon felül.''
III.
Az indítvány megalapozott.
A választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzás gyakorlására, a helyi közügyek önálló, demokratikus intézésére a választópolgárok önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület hozza meg az alapvető, meghatározó döntéseket a helyi közügyekben. A törvény keretei között a képviselő-testület önállóan alakítja ki a munkamegosztást a szervei között.
A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására. A meghatározó szerep a képviselő-testületé, a képviselő-testület működése döntő mértékben a képviselők munkáján, tevékenységén múlik.
Az önkormányzati képviselői megbízatás társadalmi megbízatás. Az önkormányzati képviselői munka eredményes ellátása érdekében az Ötv. több garanciát ad, főként annak érdekében, hogy a társadalmi megbízatás ellátása miatt ne érje anyagi hátrány az önkormányzati képviselőt. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése biztosítja azt, hogy az önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól és az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület megtéríti. A Pttv. pedig arról rendelkezik, hogy a képviselő munkájával összefüggésben felmerült, az általa megelőlegezett és számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni.
Az önkormányzati képviselő képviselői tevékenysége nem szorítkozik a képviselő-testület ülésén való részvételre, hiszen arra fel is kell készülnie, továbbá részt vehet a döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának a szervezésében, ellenőrzésében. Munkájának eredményessége azon is múlik, hogy milyen kapcsolatot tart a választókkal. Az önkormányzati képviselőt az Ötv. 19. § (1) bekezdése arra kötelezi, hogy az önkormányzat egészéért érzett felelőséggel képviselje választóinak az érdekeit.
Az Ötv. nem teszi kötelezővé, de lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testület tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapítson meg a képviselőknek és egyes választott tisztségeket betöltőknek. Korábbi határozatában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ,,A tiszteletdíj a képviselői – bizottsági – munka és felelősség elismeréséül szolgál.'' [24/1997. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1997, 475.]
Az önkormányzati önállóság fontos része a szervezetalakítás szabadsága. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a képviselő-testület törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét. Nem ellentétes törvénnyel, ha a képviselő-testület a bizottságoknál alelnöki tisztséget létesít. Az alelnöki tisztség fő funkciója a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése, feladata tehát eseti. A tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapításakor a képviselő-testület a rendeletét törvény felhatalmazása alapján, törvény végrehajtására alkotja, nem lépheti át a felhatalmazás kereteit. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése pontosan megjelöli, hogy a képviselő-testület kinek állapíthat meg tiszteletdíjat és természetbeni juttatást. Ezek a következők: az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagja (akár képviselő, akár nem az), a tanácsnok. Ez a felsorolás taxatív, tételes, következésképpen ezt a kört a képviselő-testület törvényesen nem bővítheti. A Pttv. sem bővítette a tiszteletdíjban részesíthetők körét, és ezek között nem szerepel a bizottsági alelnök. ,,Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy amikor törvény tételes felsorolást ad, azt a képviselő-testület – külön felhatalmazás nélkül – nem bővítheti.'' [39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001. 488.] Az Ör. támadott rendelkezései az idézett tételes felsorolásban nem szereplő bizottsági alelnöknek is megállapítanak tiszteletdíjat, ezzel az Ör. túllépte a törvényi felhatalmazást. Az Ör. 1. § (2) bekezdése alapján, ha a képviselő három bizottság tagja, akkor az alapdíj 60%-a illeti meg. Ez a rendelkezés ellentétes a Pttv. 15. § (2) bekezdésével, amely szerint ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető.
A törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedő önkormányzati szabályozás törvénysértő, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bizottsági alelnök tiszteletdíjáról rendelkező, valamint a három bizottsági tagság tiszteletdíjára vonatkozó előírásokat.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 371/H/2002.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás