PK BH 2002/480
PK BH 2002/480
2002.12.01.
A biztatási kár megállapításához szükséges valamennyi törvényi feltételt a felperesnek kell bizonyítania [Ptk. 6. §; Pp. 164. § (1) bek.].
A jogerős ítélet – az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva – a felperes filmproduceri kft. keresetét elutasította, és a felperest 500 000 forint perköltség és az állam javára 300 000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében a peres felek – megbízottjaik útján – 1998. év elején tárgyalásokat folytattak arról, hogy a felperes az alperes élelmiszeripari rt. által nyújtott anyagi támogatás mellett filmet készít, amelyben megjelenítésre kerülnek az alperes termékei. E tárgyalások során – 1998. januárban – a felperes szándéknyilatkozat-tervezetet küldött az alperes részére. Az alperes a szándéknyilatkozatban foglaltakat nem írta alá, helyette a saját álláspontját tükröző szándéknyilatkozat-tervezetet küldött meg a felperes részére. Ezt azonban a felperes annak ellenére nem írta alá, hogy az alperes a szerződés írásba foglalását kifejezetten kikötötte. Ezen túl a felperes nem igazolta annak a módosított szándéknyilatkozatban meghatározott feltételnek a teljesülését sem, amely szerint az elkészítendő film levetítésére meghatározott televíziós csatorna kötelezettséget vállalt. A felperes a saját magatartására visszavezethető okból nem bízhatott a szerződés létrejöttében. Ezért a biztatási kárra alapított igénye megalapozatlan volt.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a keresetnek részben helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyása és az alperes 2 500 000 forintban történő marasztalása érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet a rendelkezésre álló bizonyítékok téves mérlegelésével állapította meg a tényállást, és emiatt a Ptk. 6. §-ában írt rendelkezést törvénysértően alkalmazta. Figyelmen kívül hagyta a jogerős ítélet ugyanis, hogy a szerződés létrejötte érdekében a peres felek szóban egyeztettek. Ennek oka az volt, hogy az alperes képviseletében a szerződés megkötésére jogosult üzleti igazgató tárgyalt a felperes szerződéskötésre jogosult vezetőjével. A szóbeli egyeztetések másik oka a felek között fennálló bizalmi viszony volt, továbbá az a körülmény, hogy az alperes a szerződés teljesítésére igen szűk határidőt szabott. A jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes telefaxon közölt szándéknyilatkozatában foglalt feltételeket a felperes teljesítette. E feltételek egyike az volt, hogy a produkció az egyik legnézettebb televíziós csatornán kerüljön – fő műsoridőben, egymást követő hat héten keresztül – vetítésre, a másik feltétel az volt, hogy erről a felperes szándéknyilatkozatot mutasson be, míg a harmadik feltétel az volt, hogy az alperes terméke a filmben a legelőnyösebben jelenjen meg. Figyelmen kívül hagyta a jogerős ítélet, hogy a felperes az egyik legnézettebb műsor vezetőjétől szerzett be szándéknyilatkozatot, amely biztosította volna az alperes feltételeinek teljesülését. A felperes tehát alapos okkal bízhatott a szerződés létrejöttében, így az alperes a szerződés elmaradása miatt felmerült – és az előkészület során költségként jelentkező – kár megtérítésére köteles.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem jogszabálysértő.
A Ptk. 6. §-a kimondja: A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. E rendelkezések alapján a felperest terhelte a perben annak a bizonyítása, hogy az alperes szándékos magatartása miatt ő – jóhiszeműen – olyan tevékenységet végzett, amely miatt önhibáján kívül károsodott. A felperest terhelte tehát annak bizonyítása, hogy a biztatási kár megállapításához szükséges valamennyi feltétel bekövetkezett.
A perben rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a peres felek részletes tárgyalásokat folytattak a perbeli produkció létrehozása érdekében.
Az alperes az általa telefaxon megküldött szándéknyilatkozat-tervezetében a megbízási szerződés megkötését több feltételhez kötötte. Az egyik feltétel az volt, hogy a felperes a legnézettebb tévécsatornák (MTV 1, TV2, RTL) legalább egyikétől a produkció vetítésére vonatkozó szándéknyilatkozatot mutasson be, amely tartalmazza, hogy a produkció (a tervezett 6x8 perces időtartamban) egymást követő hat héten keresztül vetítésre kerül. A megbízási szerződés további feltétele az volt, hogy az alperes terméke a közösen kidolgozott és mind a két fél számára legelőnyösebb feltételekkel jelenjen meg a produkcióban. Kikötötte azt is, hogy a produkció rendezője T. P., forgatókönyvírója B. G., főszereplője pedig E. C. legyen, továbbá azt is, hogy a felperes a film elkészítéséhez más szponzort csak a hozzájárulásával vonhasson be.
A felperes nem szerzett be a ,,legnézettebb'' tévécsatornák egyikétől sem szándéknyilatkozatot, helyette az F. Produkció Kft. által kiadott szándéknyilatkozatot csatolta, amely szerint a kft. az F. Show folytatása esetén a programban helyt ad a perbeli, egyenként négyperces produkcióknak. E szándéknyilatkozat szerint a felperes kft.- nek tudomásul kell vennie, hogy a F. Produkciót kötik azok a szponzorációs és reklámszabályok, amelyeket a műsort mindenkor sugárzó televízió kötelezően előír.
A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. E rendelkezés alapján a bizonyítékok mérlegelése akkor törvénysértő, akkor ad alapot azok (és a jogerős ítélet) felülmérlegelésére, ha a bíróság a bizonyítékokból okszerűen nem következő, ellentmondásos következtetésre jut, vagy iratellenes megállapítást tesz.
A jelen perben a bíróságnak azt kellett értékelnie, hogy a felperes által beszerzett szándéknyilatkozat megfelelt-e azoknak a feltételeknek, amelyeket az alperes a (saját) szándéknyilatkozatában a megbízási szerződés létrejöttének feltételéül szabott. Az alperes a produkció egy-egy epizódjának időtartamát 8 percben jelölte meg. Az F. Produkció Kft. szándéknyilatkozata egy epizód időtartamát 4 percben határozta meg. Az alperes szándéknyilatkozata a legnézettebb televíziós csatornákat konkrétan megjelölte.
A felperes által beszerzett szándéknyilatkozatból nem állapítható meg, hogy e ,,legnézettebb'' televíziós csatornák bármelyike a produkció vetítésére kötelezettséget vállalt volna.
Az alperes feltételként rögzítette azt is, hogy az epizódoknak egymást követő hat héten keresztül kell vetítésre kerülniük. A felperes által csatolt szándéknyilatkozat nem tartalmaz a vetítések gyakoriságára még elképzelést sem.
A szándéknyilatkozatok tartalmi elemzése alapján, azok megfelelő mérlegelésével jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy a felperes által beszerzett nyilatkozat nem felelt meg az alperes által támasztott követelményeknek.
A felperes a perben nem igazolta, hogy készült olyan forgatókönyv, amely tartalmazza az alperes termékének – a felek szerint a legelőnyösebb módon való – megjelenítését. Ebből következik, hogy a felperesnek tudnia kellett, hogy a megbízási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Ilyen körülmények között pedig nem állapítható meg az, hogy őt önhibáján kívül érte kár, amikor a tervezett szerződés reményében költekezett. Az sem állapítható meg, hogy a produkció előkészületi munkáit az alperes szándékos magatartásától vezéreltetve, jóhiszeműen kezdte meg.
A biztatási kár megállapításához szükséges feltételeket tehát a felperes nem bizonyította. Ezért nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet akkor, amikor a felperes keresetét elutasította.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.IV.21.927/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás