PK BH 2002/485
PK BH 2002/485
2002.12.01.
A haszonbérleti szerződésnek nem érvényességi kelléke az ingatlannak helyrajzi szám, alapterület vagy művelési ág szerinti megjelölése, ha a felek a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági földterületet beazonosításra alkalmas módon meghatározták [Ptk. 452. § (1)–(2) bek.; 1993. évi II. tv. (1) és (4) bek.].
A felperesek 1995. január 1-jén 1999. I. 1-jéig tartó haszonbérleti szerződéseket kötöttek az alperesi szövetkezettel. A haszonbérbe adott ingatlanaikat aranykorona értékben jelölték meg. A szerződések megkötése után, a részarány-földtulajdon kiadása során vált egyértelművé, hogy a szerződés milyen művelési ágú, alapterületű és helyrajzi számú ingatlanokat érint.
A felperesek a keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a haszonbérleti szerződések érvénytelenek, mert nem meghatározott ingatlanra vonatkoztak, és ezáltal a Ptk. 452. §-ának (2) bekezdésébe ütköznek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződések konkrét földterületekre vonatkoztak, és nem érvénytelenek.
Az elsőfokú bíróság a közbenső ítéletében megállapította a felperesek által kötött haszonbérleti szerződések érvénytelenségét, és a szerződéseket a határozathozatalig hatályossá nyilvánította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítéletet megváltoztatta, a II. r. felperes tekintetében – elállása folytán – a pert megszüntette, és az I., III. és IV. r. felperesek keresetét elutasította. A másodfokú ítélet indokolása szerint a haszonbérleti szerződésnek nem érvényességi kelléke az ingatlannak helyrajzi szám, alapterület vagy művelési ág szerinti megjelölése, ha egyébként a felek a szerződés tárgyát beazonosításra alkalmas módon meghatározzák. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fb.) 14. §-a pedig – amelyre a felperesek a szerződés érvénytelensége kapcsán a fellebbezési ellenkérelmükben hivatkoztak – azért nem irányadó, mert az abban foglaltak arra az esetre vonatkoznak, amikor a szövetkezet földhasználati joga nem a részarány-tulajdonosokkal kötött szerződés alapján áll fenn. Az adott esetben azonban a szövetkezet földhasználati joga éppen a részarány-tulajdonosokkal kötött szerződésen és nem az Fb. rendelkezésein alapul.
Az I., III. és IV. r. felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közbenső ítélet helybenhagyását kérték. Jogi álláspontjuk szerint egyrészt a haszonbérleti szerződések a Ptk. 452. §-ának (1) bekezdésébe ütköznek, mert az aranykorona-érték az ingatlan meghatározására nem alkalmas, másrészt pedig a haszonbérleti jog az Fb. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében a földkiadással megszűnik. A földkiadó bizottság határozatának kézhezvétele (1996. június 5.) után rendelkezhettek a felperesek konkrét földterülettel, amelyre újabb szerződést kellett volna kötniük. A másodfokú bíróság az ítéletében tévesen hivatkozott továbbá az Fb. 14. §-ának (4) bekezdésére is, mert a földkiadás időpontjában a perbeli ingatlanon az alperesnek nem volt földhasználati joga.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül [Pp. 275. § (2) bek.].
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek keresete alapján a bíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a haszonbérleti szerződések a felperesek által megjelölt jogszabályok megsértése folytán érvénytelenek-e. A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában helytállóan állapította meg, hogy a haszonbérleti szerződés meghatározott mezőgazdasági földterületre köthető, azt azonban a Ptk. a 452. §-ának (1) bekezdésében és más helyütt sem szabályozza, hogy a szerződés tárgyául szolgáló földterületet milyen módon kell megjelölni, ,,határozottá'' tenni. Az Fb. rendelkezései a részarány-tulajdonosokat megillető földterületek természetbeni kiadását szabályozták, ennek megtörténtéig pedig a földek hasznosítását a jogszabály nem tiltotta. Miután a részarány-tulajdonosok tulajdonjogát a föld kijelöléséig aranykorona értékben tartották nyílván, a föld hasznosítására vonatkozó szerződésben – így a haszonbérleti szerződésben is – csak az aranykorona-érték feltüntetésére volt lehetőség, ennél fogva az aranykorona-érték megjelölés önmagában a haszonbérleti szerződést nem teszi érvénytelenné. A perbeli haszonbérleti szerződések megkötésekor a föld kijelölésére, illetőleg kiadására még nem került sor, ezáltal a felek a konkrét ingatlanokat nem is jelölhették meg. Az egyes ingatlanoknak a haszonbérleti szerződés megkötése után történő kijelöléséből származó esetleges sérelmek nem a szerződés érvénytelenségével, hanem a szerződés teljesítésével összefüggő jogi kérdéseket vethetik fel. A másodfokú bíróságnak az ítélete indokolásában az Fb. 14. §-ában foglaltakkal kapcsolatban kifejtett okfejtésével a Legfelsőbb Bíróság egyetértett, e rendelkezések alapján az 1995. január 1-jén kelt haszonbérleti szerződések érvénytelenségét nem lehetett megállapítani.
Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.III.21.862/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás