PK BH 2002/488
PK BH 2002/488
2002.12.01.
A biztosító kockázatviselésének feltételei társasház lépcsőházában elhelyezett dolgok eltulajdonítása esetén [Ptk. 536. § (1) bek., 548. §; Bizt. Szab. III/14. pont].
A felperes 1995. október 20. napjától kezdődő kockázatviseléssel θj Otthon-Garancia Épület-, Lakásbérlemény- és Ingóságbiztosítási szerződést kötött az alperessel az öröklakására. A 9 lakásos épület lépcsőházának utcai bejáratát egy olyan ajtó zárja, amely belülről kilinccsel, kívülről pedig kulccsal nyitható, a kilincs külső oldalán egy takaró gomb van. Az ajtót a lakásokkal kaputelefon és elektromos zár köti össze.
A felperes a kiskorú gyermekének kerékpárját lezárt állapotban a lépcsőházban, a lépcső alatti üres területen tárolta. Azt 1998. augusztus 7-e éjjelén ismeretlen személy eltulajdonította. Az elkövető a bejárati ajtó zárborító lemezének felhajlításával és az alatta található gomb elfordításával jutott be. A felperes keresetében a kerékpár eltulajdonítása miatt 50 000 Ft kártérítés, valamint kamatai megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelését a családiotthon-biztosítási szerződésre alapította.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 45 000 Ft tőkét, valamint ennek 1998. november 11-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Megállapította, hogy önálló helyiségnek a tér olyan módon elkülönített részletét lehet elfogadni, amelyek az arra jogosulatlan személyt az elmozdítástól, behatolástól, betekintéstől a rendeltetéshez igazodóan kellő mértékben visszatartják. θgy foglalt állást, hogy ennek alapulvételével a felperesi társasház lépcsőháza olyan lezárt helyiségnek tekintendő, amelyre az alperes kockázatviselése kiterjed.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Jogi álláspontja szerint a lakásra kötött vagyonbiztosítási szerződés nem terjed ki a lépcsőházra, a lépcsőház nem fogadható el lezárt helyiségnek sem, és a bejárati ajtón a biztonsági zár nem volt ráfordítva. Utalt arra, hogy a társasházban elhelyezkedő lépcsőház rendeltetésszerű használata csak a lakások megközelítését foglalja magában, ingóságok elhelyezését azonban nem.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek jogszabályban előírt határidőn belül bejelentett, tárgyalás tartására irányuló kérelme hiányában tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.
Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag a teljesítési kötelezettség téves jogi megítélésében jelölte meg [Pp. 270. § (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. § (2) bekezdése].
A perben nem vitás tényállás szerint a felek között a Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 548. §-a által szabályozott vagyonbiztosítási szerződés jött létre, amely a biztosítási események közé sorolta a betöréses lopást is.
Az alperes ingóságbiztosítási szabályzatának III/14. pontja értelmében a betöréses lopás mint biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tettes úgy követi el a lopást, hogy a lezárt helyiségbe erőszakkal, továbbá hamis kulccsal, illetőleg 2 m-nél alacsonyabb alsó élű ablakon keresztül hatol be.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében a helyiség fogalmát helyesen határozta meg, amelynek során figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság hasonló tárgyú ügyekben hozott korábbi döntéseire is, ezt követően azonban még további két körülmény szorult volna vizsgálatra: egyrészt hogy a lépcsőház biztosított objektumnak tekintendő-e, másrészt hogy a lépcsőház az elkövetés idején lezártnak volt-e tekinthető.
A felperes a lakására kötött családiotthon-biztosítási szerződést az alperessel. A biztosított objektum tehát a lakás, az azon belül található helyiségek összessége. Ebbe a körbe azonban a megközelítésre szolgáló lépcsőház már nem sorolható bele. Ezt támasztja alá a biztosítási szerződés tartalma, a lakás és lépcsőház között mutatkozó rendeltetésbeli eltérés, valamint az ehhez kapcsolódó eltérő mértékű kockázat is. A lépcsőházban annak rendeltetésszerű használata esetén is a biztosítotton és családtagjain kívül a személyek olyan szélesebb köre megfordul, akiknek magatartásáért a biztosító nem felelhet egy lakásbiztosítás keretein belül.
Emellett a felperes valamint tanúként kihallgatott lakótársai is azt adták elő, hogy a bejárati ajtón elhelyezett biztonsági zárra a kulcsot nem fordítják rá, mert ebben az esetben a lakásokban elhelyezett elektromos zár nem használható. Ebből viszont az következik, hogy a lépcsőház bejárati ajtaja csak kilincsre volt zárva, biztonsági zárral azonban nem volt lezárva. Ez pedig a biztosítási szerződés szerint megfelelő lezárásnak nem fogadható el.
Ezért nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor e kereset teljesítésére nem látott lehetőséget. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyzete, és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva, az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv.VIII.22.621/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás