489/B/2002. AB határozat
489/B/2002. AB határozat*
2006.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről szóló 30/1995. (VII. 01.) számú rendelete 2. § (5) bekezdése a) és b) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó többször kiegészített indítványában Putnok Város Önkormányzata Képviselőtestületének a települési szilárd hulladék gyűjtéséről és elhelyezéséről szóló 30/1995. (VII. 01.) rendelet módosításáról szóló 4/2001. (II. 22.) rendelet (a továbbiakban: Ör.1.) kiegészítését, majd későbbi indítványában a rendelet „5 (a) és 5 (b) szakaszainak”, helyesen 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kifogásolt rendelkezések a települési szilárd hulladék elszállításának díját és a szállítás gyakoriságát állapítják meg. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a rendelet nem teszi lehetővé a havi egyszeri szállítást és ennek megfelelő díjfizetést. Álláspontja szerint sok az egyedül élő nyugdíjas, akiknek a 120 literes gyüjtőedényük „havonta egyszer ha megtelik”, így ők többet fizetnek, mint amennyit szállítanak. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések sértik az Alkotmány 77. § (2) bekezdését és a 44/A. § (2) bekezdését, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (1) és (2) bekezdését.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:
„44/A. § (...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
„77. § (...)
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.”
2. A Ptk.-nak az indítványban megjelölt rendelkezései:
„201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.”
3. Az Ör.1. indítványban kifogásolt rendelkezései:
„1. § (1) Az „R” 2. § (5) bekezdésének helyébe az alábbiak lépnek:
(5) a) A települési szilárd hulladék kezelésének legmagasabb díját az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg. A települési szilárd hulladék kezelésének legmagasabb díja 2001. március 1-től–2002. február 28-ig terjedő időszakra 741 Ft/m3,
aa) Négyszeri szállítás esetén: |
356 Ft/0,48 m3/hó |
ab) Háromszori szállítás esetén: |
267 Ft/0,36 m3/hó |
ac) Kétszeri szállítás esetén: |
178 Ft/0,24 m3/hó |
A díjak az áfá-t nem tartalmazzák.
b) A szállítás általában havi négy alkalommal történik. A kétszeri , vagy háromszori szállítást, külön írásos bejelentés alapján azon lakások tulajdonosai (használói) vehetik igénybe, a bejelentést követő 1. napjától, amelyekben ténylegesen 1–2 fő lakik. A lakók számában bekövetkezett változást annak napját követő három napon belül, írásban be kell jelenteni a Városi Kommunális Gondnoksághoz.”
Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről szóló 30/1995. (VII. 1.) sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.2.) az indítvány elbírálásakor hatályos, érintett rendelkezései:
„2. § (...)
(5) a) A települési szilárd hulladék kezelésének legmagasabb díját az Önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg. A települési szilárd hulladék kezelésének legmagasabb díja 2004. március 1-jétől 2006. június 30-ig 1065 Ft/m3.
Egyszeri ürítési díja: 128 Ft/0,12 m3
A díj az áfát nem tartalmazza.
b) A szállítás hetente egy alkalommal történik. A kéthetente történő szállítást, külön írásos bejelentés alapján azon lakások tulajdonosai (használói) vehetik igénybe, a bejelentést követő hónap 1. napjától, amelyekben ténylegesen 1–2 fő lakik. A lakók számában bekövetkezett változást annak napját követő három napon belül, írásban be kell jelenteni a Városi Kommunális Gondnoksághoz.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy az Ör.1. kifogásolt rendelkezései már nem hatályosak, azokat a képviselőtestület évenként, – először az Ör.2. módosításáról szóló 7/2002. (II. 28.) sz. rendeletével – módosította. A jelenleg hatályos rendelkezéseket az Ör.2. 2. § (5) bekezdés a) és b) pontjai tartalmazzák. Mivel az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma a vitatott szabályozás hatályos szövegével kapcsolatosan változatlanul fennáll – tekintettel arra, hogy a képviselőtestület nem állapította meg a havi egy alkalommal történő szállítást – az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot állandó gyakorlata szerint a hatályos rendelkezések szövegére nézve lefolytatta. [4/1999. (VI. 3.) AB határozat, ABH 1999, 396, 399.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 545.; 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.]
2. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendeletet alkot.
A településtisztaság biztosítása az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladata. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni és az annak begyűjtésére feljogosított szolgáltatónak átadni. A Hgt. 21. § (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladatává teszi a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és fenntartását. A Hgt. 23. §-a szerint a települési önkormányzat önkormányzati rendeletben állapítja meg többek között a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit, az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget.
A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató szervezet hatékony munkájához szükséges költségek alapulvételével, a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani. E külön jogszabály a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.). A Korm. r. 7. §-a szerint a közszolgáltatási díj megállapítása egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja. Az egységnyi díjtételek a Korm. r. 7. § (5) bekezdése szerint tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és az ürítések mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata.
Az önkormányzat képviselő-testülete az ismertetett törvényi felhatalmazások alapján és a Korm. r. rendelkezései figyelembevételével állapította meg az Ör.2. kifogásolt rendelkezéseiben az egyszeri ürítési díjat, valamint a heti egy alkalommal történő szállítást.
Az Alkotmánybíróság hasonló ügyben hozott 48/2000. (XII. 18.) AB határozatában megállapította, hogy „a szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértékűségének érvényesüléséhez vezet. (...) Mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi.” (ABH 2000, 484, 489.)
Az Alkotmánybíróság az 506/B/2001. AB határozatában azt is megállapította, hogy „[az] esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik és költségei merülnek fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem megoldható vagy csak magas költségráfordítással biztosítható. (...) Nem életszerű azonban az, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, ezért – a környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre is tekintettel – a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem idézi elő.” (ABH 2002, 1541, 1545.)
„Mindezzel nem ellentétes, ha a tulajdonos a rendelkezésére álló edény űrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik.” (1213/B/2004. AB határozat, ABK 2005. december, 822. 826.)
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy az Ör.2.-nek a heti egyszeri szemétszállítást előíró rendelkezése az épített és természetes környezet védelmét szolgálja, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel szükséges előírás. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az Ör.2. (5) bekezdés e) pontjában a személyi tulajdonban lévő lakások tulajdonosai díj fizetés alóli mentesítésével az önkormányzat kedvezményt biztosított. Az Ör.2. kifogásolt rendelkezései – az Alkotmánybíróság fenti határozataiban kifejtettekre figyelemmel – a Ptk. 201. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseivel nem ellentétesek amiatt, mert nem teszik lehetővé a havi egyszeri szemétszállítást. Tekintettel arra, hogy az Ör.2. kifogásolt rendelkezései a Ptk. 201. § (1) és (2) bekezdésével nem ellentétesek, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének sérelme nem áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e részében elutasította.
3. Az indítványozó a kifogásolt rendelkezéseknek az Alkotmány 77. § (2) bekezdésébe ütközését is állította. Az Alkotmány 77. § (2) bekezdése szerint az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 77. § (2) bekezdésének rendelkezése, valamint az Ör.2. azon rendelkezései között, amelyek a közszolgáltatási díj mértékét és a szemét szállítás gyakoriságát állapítják meg, alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 720/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1005, 1007.] Az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya miatt az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította.
Budapest, 2006. március 28.
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás