49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kikötő, úszóműves kikötőhelyre, továbbá a komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajózsilipek, hajó át-, illetve kiemelő berendezések, (a továbbiakban: hajózási létesítmény) üzemben tartóira, használóira és üzemeltetési szabályaira terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

(3) A fegyveres erők honvédelmi célú hajózási létesítményeire külön jogszabály e rendelettől eltérő, vagy azt kiegészítő szabályokat állapíthat meg.

(4) A hajózási létesítmények üzemeltetési szabályai a Hajózási Szabályzat¹ (a továbbiakban: HSZ) szerinti helyi szabálynak minősülnek.

2. § (1)² A használat rendjére vonatkozó részletes üzemeltetési szabályokat kikötőknél kikötőrendben, az egyéb hajózási létesítményeknél szabályzatban (a továbbiakban együtt: szabályzat) a hajózási hatóság jóváhagyásával az e rendeletben foglalt kötelezően alkalmazandó általános szabályok alapján, az üzemben tartó állapítja meg. Az üzemben tartó által megállapított és a hajózási hatóság által jóváhagyott kikötőrend rendelkezéseinek betartása kötelező a kikötőt használó összes úszólétesítményre és személyre.

(2)³ A nyilvántartásra nem kötelezett úszóművek esetében az üzemben tartónak üzemeltetési szabályzatot nem kell megállapítani.

3. § (1) Hajózási létesítmény üzemben tartója köteles lehetővé tenni, és elősegíteni a hajózási – és szükség szerint más, ellenőrzésre jogosult – hatóság ellenőrzési feladatainak ellátását.

(2)⁴

(3)⁵

4. § (1) A hajózási létesítmények az e rendeletben meghatározott feltételek szerint használhatók.

(2)⁶

(3) A hajózási létesítmény üzemben tartója köteles a létesítmény területén, illetve a létesítmény használói számára könnyen hozzáférhető helyen, a hajózási hatóság által jóváhagyott, és a létesítményre vonatkozó Szabályzatot kifüggeszteni.

(4) Hajózási létesítmény területén olyan személyek végezhetnek munkát, akik nem állnak szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a biztonságos munkavégzésre hátrányosan ható szer befolyása alatt.

(5) Tilos hajózási létesítmény területén:

(6)⁸ A hatóság által előírt

(7) Abban az esetben, ha a partra, az úszólétesítményre, vagy a vízfelszínre szén-hidrogén ömlött, az üzemben tartó haladéktalanul köteles a kárelhárítást megkezdeni úgy, hogy az a legalkalmasabb legyen a kár enyhítésére és behatárolására, továbbá köteles erről a közelben lévő úszólétesítmények személyzetét tájékoztatni.

(8) Úszólétesítmény üzemanyaggal történő feltöltése alatt az általános tűzvédelmi előírások megtartásán kívül az üzemanyagtöltés helyétől számított 50 m távolságon belül tilos:

(9) Úszólétesítmény zárt üzemanyagtartályain kívül – tartalékolás céljából – szén-hidrogén üzemanyagot csak jól lezárt, erre a célra készült, és felborulás ellen megfelelően rögzített szabványos fém tárolóedényben szabad tárolni.

(10) A hajózási létesítmény üzemben tartója tűz, környezet, illetve vízszennyezés esetén köteles:

5. § (1) A kikötőben az üzemben tartó köteles a kikötőhöz közvetlenül csatlakozó vízterület magyarországi szakaszára, illetve területére kiadott hatályos hajósoknak szóló hirdetményeket a kikötő használói részére jól látható módon kifüggeszteni.

(2) A kikötő üzemben tartója a kikötő használata során kikötőnaplót köteles vezetni, amelyben fel kell tüntetnie:

(3)⁹ A kikötőben csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal rendelkezik. E rendelkezés alól a kikötő üzemben tartója – megfelelő biztonsági intézkedések mellett – felmentést adhat. A kikötő üzemben tartója jogosult a hajóokmányok érvényességének ellenőrzésére, az érvénytelen okmányok illetékes vízi rendészeti hatóság részére történő átadására, továbbá az okmányok visszatartására a kikötő-használati díj megfizetéséig.

(4) Kereskedelmi kikötőben, a nagyhajókon, a kikötői műveletek elvégzéséhez szükséges személyzetnek rendelkezésre kell állnia. Személyzet nélküli úszólétesítmények átállításáért a kikötő üzemben tartója díjat szedhet.

(5) A kikötőben tartózkodó úszólétesítményeket, és a személyzetet az illetékes hajózási hatóság ellenőrzi (kikötői hatósági ellenőrzés). Az ellenőrzésre jogosult hatóságok szolgálati vízijárművei, a kikötőben veszteglő úszólétesítményekhez kiköthetnek, és azokra az ellenőrzést végző hatósági személyek átszállhatnak, illetve beléphetnek, továbbá – szükség esetén – az ellenőrzés idejére az úszólétesítményen, illetve az azzal kapcsolatban folytatott tevékenységet (pl. rakodás) felfüggeszthetik. Az úszólétesítmények személyzete és a kikötő üzemben tartója az ellenőrzés végrehajtását köteles elősegíteni.

(6) A kikötőben az úszólétesítmények kikötési helyét, továbbá az úszólétesítmények tartózkodási idejét a kikötő üzemben tartója határozza meg. Ha az úszólétesítmény vezetője e feltételeknek nem tesz eleget, a kikötő üzemben tartója jogosult – az úszólétesítmény tulajdonosának terhére – az úszólétesítmény átállítását elvégezni.

(7)¹⁰ A közforgalmú kikötőben a menetrend szerint közlekedő hajóknak a kikötéshez az üzemben tartó köteles elsőbbséget biztosítani. Határkikötőben a menetrend szerint közlekedő személyhajók soron kívüli határátlépésre jogosultak. A határátlépés időpontját a rendőrséggel és a vámhatósággal előzetesen egyeztetni kell.

(8)¹¹ Határkikötőben kikötéshez a rendőrség engedélye szükséges. A kiléptetés után a személyzet és az utasok az úszólétesítményt nem hagyhatják el, a kiléptetett úszólétesítmény köteles a kikötő területét haladéktalanul elhagyni. E rendelkezések alól a rendőrség – határidő és a feltételek meghatározásával – felmentést adhat.

(9) A kikötő területén az úszólétesítményekről kommunális szennyvíz (pl. WC, mosogatóvíz) vízbe eresztése tilos.

(10) Az úszólétesítményen, és a kikötő partterületén keletkezett hulladékot a kikötő erre a célra kijelölt helyén kell elhelyezni.

(11) A kikötő használatáért fizetendő díjakat, továbbá a díjfizetés módját, feltételeit a kikötőben jól látható helyen közzé kell tenni. Az üzemben tartó a kikötői parthasználati díj előzetes megfizetését előírhatja. Mentesek a kikötő-használati díjak megfizetése alól a vihar tartamára a kikötőben menedéket kereső, valamint a hatósági vizsgálatra érkező hatóság beszállására – legfeljebb 30 perc időtartamra – várakozó úszólétesítmények.

6. § (1) Kikötőben az úszólétesítményeket, a részükre kijelölt helyre és biztonságosan kell kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a kikötés a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Nyíltvízi kikötőben a felgyülemlett uszadékot az üzemben tartónak – az ott tartózkodó úszólétesítmények esetében a személyzetnek – el kell távolítania.

(2) A kikötőben kijelölt hajóálláson, csak a használatba-vételi engedélyben meghatározott számú úszólétesítmény vesztegelhet.

(3) A kikötő vízterületén csak a műveletezéshez, és a kormányképesség megtartásához szükséges sebességgel (illetőleg géperővel) szabad közlekedni. Úszólétesítmények műveletezése során a kikötő berendezéseinek, eszközeinek, valamint a veszteglő úszólétesítmények védelme érdekében kerülni kell a káros szívóhatást és hullámkeltést.

(4) A kikötőköteleket úgy kell rögzíteni a kikötőeszközökhöz, hogy az más úszólétesítmény kikötését, műveletezését ne akadályozza.

(5) Kikötői műveletezéskor sem az úszólétesítmény oldalsíkjából, sem pedig a partfal síkjából – az ilyen módon engedélyezett berendezések kivételével – nem állhat ki semmiféle akadály (rakodó-berendezés, csúszda stb.).

(6) A kikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat, vasúti és darupályákat szabadon kell hagyni.

(7) A kikötőben az úszólétesítményt a parttal, korláttal is ellátott, éjszaka kellően megvilágított járóval (pl. palló, híd) kell összekötni; az úszólétesítményről, illetve az úszólétesítményre történő közlekedésre szolgáló lépcsőknek, járóknak, biztonságosnak, jó műszaki állapotúnak (korlát, járófelület), valamint csúszásmenteseknek kell lenniük. Amennyiben a kikötőben egymás mellett több úszólétesítmény áll és azokon az üzemben tartónak átjárást kell biztosítania; az úszólétesítmények között a gyalogos közlekedést ugyanilyen módon kell lehetővé tenni.

(8) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a kikötőben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:

(9) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való belépést, illetőleg az ott-tartózkodást olyan személy számára, aki a kikötőben a rend, és biztonság megtartása érdekében meghirdetett magatartási szabályokat megsérti.

(10) A kikötő üzemben tartója köteles gondoskodni arról, hogy az úszólétesítményeknek a kikötőbe való be- és kihajózásához szabad vízterület álljon rendelkezésre.

(11) A kikötőben az úszólétesítményen átépítési, felújítási, javítási munkát a kikötő üzemben tartójának engedélyével, a géphajók főgépeinek próbajáratását pedig a kikötő üzemben tartója által meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni. Fenti tevékenységek nem veszélyeztethetik a kikötőben tartózkodó más úszólétesítmény veszteglését, műveleteit.

(12) Az üzemen kívül helyezett és a nyilvántartásból törölt úszólétesítmény felügyeletéről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ilyen úszólétesítményen az őrön vagy ügyeleti szolgálatot ellátó személyzeten kívül más nem tartózkodhat.

(13) Üzemanyagot vételezni kizárólag a kikötő erre a célra kijelölt helyén szabad. Tilos folyékony üzemanyagot vételezni olyan úszólétesítményen, amelyen utasok tartózkodnak (kivéve a zárt rendszerű üzemanyagtöltést), illetőleg rakodást végző hajón keresztül.

(14) Téli üzemeltetés során folyamatosan gondoskodni kell

7. § (1) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az úszólétesítmények személyzete, valamint a kikötő dolgozói kötelesek

(2) A kikötő vizének vagy berendezéseinek olajjal, vagy egyéb anyaggal történő szennyezése esetén az üzemben tartó köteles a jóváhagyott környezetvédelmi kárelhárítási terv szerint eljárni.

(3) Az az úszólétesítmény, amelyen fertőzés vagy fertőzés alapos gyanúja áll fenn, csak az egészségügyi hatóság engedélye és a kikötő üzemben tartójának hozzájárulása alapján hajózhat be vagy ki, illetve tartózkodhat a kikötőben.

8. § (1) Olyan kikötő üzemben tartója, amely télen is üzemel, illetve teleltetési szolgáltatást végez, köteles a kikötőmedence vízterületén a veszteglő úszólétesítmények biztonsága érdekében jégtörést végezni.

(2) A telelés idején a jégtöréshez szabad vízterületet kell biztosítani.

(3) Az úszólétesítményt a telelőbe állítás előtt az üzemben tartó tűzvédelmi, és biztonságtechnikai szempontból – dokumentáltan – köteles átvizsgálni, a belső tereket, berendezéseket téli üzemre állítani, valamint a vízmentességről meggyőződni.

(4) Az úszólétesítmény üzemben tartója a teleltetésre beállított létesítmény felügyeletére, biztonságos kezelésére és ügyeinek intézésére telelési felelőst köteles megjelölni, vagy a kikötő üzemben tartójával e feladatok ellátására szerződést kötni (szerződéses telelési felelős).

(5) Az úszólétesítményeket teleléskor úgy kell elhelyezni, hogy minden létesítmény gyors és balesetmentes megközelíthetősége veszélyhelyzetben is biztosítható legyen.

(6) A kikötőbe telelésre beállított úszóegységeket merülésüknek megfelelő vízmélységű területre kell állítani úgy, hogy azok kiapadása nagyobb mérvű vízálláscsökkenés esetén is elkerülhető legyen.

(7) Az úszólétesítmények tisztításáról, a hó eltakarításról, a telelési felelősnek kell gondoskodnia.

(8) A kikötő üzemben tartója a telelési szolgáltatás során köteles gondoskodni legalább arról, hogy a telelő úszólétesítmények személyzete részére ivóvíz, szociális helyiségek (WC, fürdő), valamint partról történő energiaellátás rendelkezésre álljon.

(9) Medencés kikötőben a kikötő és az úszólétesítmények saját eszközeivel végzett tűzoltás hatékonyságának növelése érdekében az úszólétesítmények között a jégben tűzi víz nyerése céljából – a telelő úszólétesítmények méretétől függően – a telelésért felelős három úszólétesítményenként legalább egy lék vágásáról és azok folyamatos jégmentesen tartásáról köteles gondoskodni.

(10) Az olyan árut szállító úszólétesítmények, amelyekre külön jogszabály¹³ rendelkezéseit kell alkalmazni – a jogszabályban előírt biztonsági távolság betartásával – csak a többi úszólétesítménytől elkülönítetten vesztegelhetnek.

(11) Ha a hajózási hatóság szükséghelyzetben a kikötőt vagy annak egy részét szükségkikötőként¹⁴ jelöli ki, akkor a kijelölt kikötő üzemben tartója, a szükséghelyzet idejére köteles a veszélyeztetett úszólétesítményeket a kikötő működését nem korlátozó mértékig befogadni és a tartózkodását térítésmentesen biztosítani.

9. § (1) A külön jogszabályban¹⁵ veszélyesnek minősített árut (a továbbiakban: veszélyes áru) vagy szennyezőnek minősített árut (a továbbiakban: szennyező áru) szállító hajó rakodási műveleteit a külön jogszabályban foglalt előírások megtartásával kell végezni.

(2) A veszélyes áru rakodására kijelölt hajóállásra csak olyan úszólétesítménnyel szabad kikötni, amely rendelkezik veszélyes áruk szállítására külön jogszabályban¹⁶ előírt érvényes jóváhagyási bizonyítvánnyal vagy külföldi hatóság által kiállított jóváhagyási bizonyítvánnyal¹⁷.

(3) Töltés, illetve lefejtés alatt álló tartályhajóval, vagy annak igénybevételével tilos hajóműveletet végezni.

(4) A töltést, illetve lefejtést végző tartályhajót úgy kell kikötni, hogy:

(5) A biztonságos rakodás végzéséhez a hajózási hatóság által jóváhagyott üzemképes kommunikációs eszközöknek kell rendelkezésre állnia mind a tartályhajón, mind pedig a kikötőben. Amennyiben e célból rádiót vagy telefont használnak, akkor annak robbanás-, illetve szikrabiztosnak és a rakodásért felelős személyek számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük

(6) A kikötő területén – az üzemben tartó által kijelölt hely kivételével – dohányozni tilos.

(7) A töltési, illetve lefejtési művelet csak az üzemben tartó által kijelölt felelős vezető (műszakvezető) utasítására és a tartályhajó vezetőjének (vagy megbízottjának) hozzájárulásával végezhető, illetve szakítható meg.

(8) A kikötő üzemben tartója jogosult a töltési, illetve ürítési művelet megkezdése előtt ellenőrizni a tartályhajó minden olyan berendezését és azok tartozékait, amelyek a rakomány töltését, illetve ürítését, valamint a rakodás biztonságát szolgálják és azok használatát megtilthatja, ha nem bizonyultak rendeltetésükre alkalmasnak.

(9) A töltés, illetve ürítés alatt lévő tartályhajón és annak 100 méteres körzetében szikraképződést okozó, vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata és szikraképződéssel járó munka végzése tilos.

(10) Töltés, illetve ürítés alatt:

10. § A víziközlekedési szempontból korlátozás alá eső belvízi úton elhelyezkedő kikötő vízterületén csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet vagy olyan úszólétesítmény tárolható, amelynek közlekedése a külön jogszabályban meghatározottak szerint nem korlátozott, vagy rendelkezik az adott belvízi útra érvényes üzemeltetési engedéllyel.

11. § (1) A kikötőre vonatkozó üzemeltetési szabályzat a külön jogszabályban¹⁹ meghatározott kikötőrend.

(2) A kikötőrendben az üzemben tartónak az e rendeletben foglaltakon túl legalább az alábbi adatokat és feltételeket kell – értelemszerűen – rögzíteni:

(3) A kikötőrend hajózásbiztonsági elemeit kihirdető hajósoknak szóló hirdetményben³¹ legalább a következő adatokat kell szerepeltetni:

12. § (1) A komp- és révátkelés úszólétesítményeit (a továbbiakban: komp) úgy kell kikötni, hogy a biztonságos ki- és beszállítás elvégezhető legyen.

(2) A kompkikötőben a komp használatára vonatkozó szabályokat jól látható módon ki kell függeszteni.

(3) A kompkikötőben, csak a hajózási hatóság által kiadott engedélyben meghatározott úszólétesítmény vesztegelhet, illetve üzemelhet.

(4) A kompkikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat szabadon kell hagyni. Téli – üzemelési – időszakban a fentiek síkosságmentesítéséről az üzemben tartónak gondoskodnia kell.

(5) A komplejárót kishajók és csónakok vízre eresztésére, illetve kiemelésére csak az átkelőhely üzemben tartójának engedélyével lehet igénybe venni.

(6) Utas csak a járművek és az állatok behajtása után szállhat a kompra. A kompról járművekkel kihajtani, és állatokat kivezetni – a komp vezetője által meghatározott sorrendben az utasok kiszállása után szabad. A szállított jármű utasa – a (9) bekezdésben említett kivétellel – köteles a kompra történő behajtás előtt a járműből kiszállni. Az átkelés alatt utas a járműben nem tartózkodhat. A járműveket úgy kell elhelyezni a kompon, hogy szükség esetén a jármű vezetője a járművet el tudja hagyni.

(7) A külön jogszabály³² hatálya alá tartozó veszélyes árut továbbító gépjármű akkor szállítható együtt a kompon más járművekkel, ha az azokon szállított veszélyes anyagokat szállító gépjárművek egymás között, vagy egyéb járművektől biztonsági távolság tartására vonatkozó előírás nincs, továbbá együvérakási tilalom alá nem esik; utasok ilyen gépjárművel együtt nem szállíthatók.

(8) A köteles komp olyan vezetőkötelét, amely alatt nem áll rendelkezésre a víziútra előírt hajózási űrszelvény, az engedélyező hajózási hatóságnak az üzemeltetési engedélyben foglalt előírásai szerint – a komp áthaladásának idejét kivéve – le kell ereszteni úgy, hogy az ne jelentsen veszélyt sem a parton, sem pedig a vízen közlekedők számára.

(9) A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni arra a Szántód–Tihanyrév között közlekedő kompra, amelyen

(10) Az átkelés alatt a szállított járművön utasként tartózkodhat:

(11) A kompra behajtás után a szállított gépjármű motorját le kell állítani. Ha a gépjármű vezetője a járművön tartózkodik, annak ajtaját nyitva kell tartania.

(12) A fogatolt jármű hajtójának az átkelés alatt az állatok előtt kell tartózkodnia, és nyugalmukról gondoskodni.

(13) A szállított jármű megfelelő rögzítéséről a komp vezetője köteles intézkedni. A komp csak a járművek rögzítése (befékezése, szükség esetén kiékelése) után indulhat el.

(14) A komp vezetője köteles gondoskodni:

(15) Az átkelőhely parti bejáratánál elhelyezett záró láncot, sorompót csak a ki-, illetve beszállás megkezdése előtt szabad eltávolítani, illetve felemelni. Utasok, illetve közúti járművek a ki- vagy a behajózást csak ezt követően kezdhetik meg.

(16) A kompon szállított eszközök, járművek rögzítését indulás előtt ellenőrizni kell, szükség szerint a rögzítést meg kell erősíteni. A komp vezetője köteles figyelmeztetni a járművezetőket arra, hogy a jármű rögzítését végezzék el (kéziféket húzzák be, illetve az álló jármű sebességváltója valamely sebességfokozatban legyen).

(17) Utasok a komp területén csak a részükre kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(18) Ha a partviszonyok a veszélytelen be- és kiszállást lehetővé teszik, a révcsónak közvetlenül a parthoz is kiköthet.

(19) Tilos üzemanyagot vételezni akkor, ha az átkelést végző vízijárművön utasok tartózkodnak.

13. § (1) Személykikötőben csak a hajózási hatóság által engedélyezett számú, illetve méretű úszólétesítmény köthet ki vagy vesztegelhet.

(2) Személykikötőben csak olyan vízijármű vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal rendelkezik. Ez alól a rendelkezés alól az üzemben tartó – megfelelő biztonsági intézkedés megtétele mellett – ideiglenesen felmentést adhat.

(3) A személykikötőt és az azon veszteglő úszólétesítményeket úgy kell kikötni, hogy az megfeleljen az adott víziútszakaszra jellemző vízmozgásnak és vízszintváltozásnak. Szükség szerint a kikötőköteleket – az üzemben tartónak – állítani szükséges, továbbá a felgyülemlett uszadékot el kell távolítania.

(4) A közlekedési utakat, a kihelyezett mentőeszközöket szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, illetve a hozzáférést akadályozni.

(5) A ki- és rákötési módoknak lehetővé kell tennie, hogy bármilyen veszély esetén a gyors helyváltoztatás, illetve menekülés lehetővé váljon.

(6) Utasok fogadását végző személykikötőben az utasok ki- és beszállítása csak az úszóműre elsőként rákötött személyszállító hajóról közvetlenül történhet, illetve más személyszállító hajón keresztül csak abban az esetben szabad, ha az egymás mellett kikötött személyszállító hajók között azonos fedélzeti szinten történhet az utasforgalom és mindkét oldalán korláttal zárt járó biztosított.

(7) Személykikötőben az áruszállító hajók, úszómunkagépek minden esetben, egyéb úszólétesítmények – más úszólétesítményre történő rákötés esetén – minden másodikként horgonyozni kötelesek, illetve orrhorgonnyal nem rendelkező úszólétesítményekről parti kötelet kell kiadni.

(8) A úszólétesítmények műveletezésekor a hajóállomás úszóművének munkaterületén a személykikötőben veszteglő, az ott kikötött és ott műveletező úszólétesítmény, valamint a hajóállomás üzemben tartójának illetékes munkatársain, továbbá az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjén kívül más személy nem tartózkodhat.

(9) A személykikötőben kikötött úszólétesítmények vezetőit tájékoztatni kell a személykikötőben nyújtott szolgáltatásokról (pl. fenékvíz kiadása, üzemanyag vételezés).

(10) Úszólétesítményeken keletkezett hulladékokat az arra rendszeresített tárolóhelyen kell elhelyezni.

(11) Amennyiben az úszólétesítmények számára az üzemanyag vételezés a személykikötőben engedélyezett, az üzemanyag-vételezés kizárólag közvetlenül (elsőként) kikötött úszólétesítményen, a kikötőhely üzemben tartójának előzetes engedélyével végezhető, az alábbi feltételeknek a vételezés időtartama alatti biztosítása esetén lehetséges:

(12) A személykikötőben jól látható helyen fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

14. § (1) Úszóműálláson csak a hajózási hatóság által engedélyezett számú, illetve méretű úszólétesítmény vesztegelhet.

(2) Az úszóműálláson csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal rendelkezik (amennyiben az úszólétesítményre azt jogszabály előírja).

(3) A veszteglő úszólétesítményeket úgy kell kikötni, hogy az megfeleljen az adott víziútszakaszra jellemző vízmozgásnak és vízszintváltozásnak. Szükség szerint a kikötőköteleket – az üzemben tartónak – állítania szükséges, továbbá a felgyülemlett uszadékot el kell távolítania.

(4) A közlekedési utakat, a kihelyezett mentőeszközöket szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, illetve a hozzáférést akadályozni.

(5) Úszóműálláson a bejáróhíd biztonságos állapotáról, a HSZ előírásai szerinti jelzések karbantartásáról és üzemeltetéséről az üzemben tartónak kell gondoskodnia.

(6) A gazdasági céllal, személyek fogadására üzemeltetett úszóműálláson – jól látható helyen – fel kell tüntetni a befogadóképességet. Ilyen úszómű csak a olyan vízállás-tartományban fogadhat személyeket, amelyekben az úszómű megközelítése és a biztonságos bejárás feltételei biztosítottak.

(7) Nyílt folyószakaszon veszteglő úszóműállás üzemben tartója – jegesedés megkezdésekor, továbbá a várható jégzajlást bekövetkezte előtt – köteles az úszómű biztonságos, védett kikötőbe szállításáról gondoskodni.

15. § (1) A hajóhíd üzemben tartója a hidat naponta – legalább – két ízben köteles kinyitni. A hajózási hatóság a forgalom igényeinek megfelelően ettől eltérően is rendelkezhet.

(2) A hajóhídon – a hajózási hatóság ellenkező rendelkezése hiányában – egyirányú közúti forgalom engedélyezhető.

(3) A hajóhíd üzemben tartója köteles naponta – dokumentáltan – ellenőrizni:

(4) A hajóhíd – jóváhagyott – üzemeltetési rendjét, valamint az úszólétesítménnyel történő áthaladásra vonatkozó bejelentkezés szabályait és a bejelentkezés módját az üzemben tartó köteles hajósoknak szóló hirdetményben közzé tetetni.

16. § Az ideiglenes hajóhidat az engedélyező hajózási hatóság határozatában foglalt előírások és a hajósoknak szóló hirdetményben közzétettek szerint kell üzemeltetni.

17. § (1) A veszteglőhelyen műveletező úszólétesítmény köteles manővereit a többi veszteglő úszólétesítmény veszélyeztetése nélkül végezni.

(2) A veszteglő úszólétesítményt a mindenkori vízállásnak és vízjárásnak megfelelően biztonságosan kell lehorgonyozni, illetve kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a lehető legkisebb mértékben korlátozza. A felgyülemlett uszadék eltávolításáról a veszteglő létesítmény vezetőjének kell gondoskodnia.

(3) Parti kötelet úgy kell rögzíteni, hogy az – szükség esetén – könnyen oldható legyen. Parthoz történő kikötésre csak olyan kikötőeszköz alkalmazható, amely az úszólétesítmény kikötését biztonságosan lehetővé teszi. Kikötéskor a kötelek parti növényzetet és más – nem kikötésre nem szolgáló – műtárgyat nem veszélyeztethetnek.

(4) A veszteglő úszólétesítményt felügyelet nélkül hagyni tilos. Az üzemben tartó köteles a felügyeletről gondoskodni. Kikötő veszteglőhelyén veszteglő úszólétesítmények felügyeletét a kikötő üzemben tartója is elláthatja.

18. § (1) Zárt vízisportpálya üzemben tartójának segítség hívására alkalmas üzemképes távbeszélő berendezéssel (telefon, mobil telefon, a hajózási hatóság által jóváhagyott csatornán üzemelő URH-rádiótelefon) kell rendelkeznie.

(2) Zárt pályán közlekedő motoros vízi sporteszközön tartózkodók kötelesek mentőmellényt, valamint – ha a vízijármű sebessége meghaladhatja az 50 km/h-t – motoros vízi sporteszközön védősisakot viselni.

(3) Zárt pályán az eltérő tulajdonságú (sebességű, teljesítményű) motoros vízi sporteszközök egyidejű használata tilos.

(4) Amennyiben a zárt pálya üzemeltetéséhez távleállító berendezés vagy távleállító berendezés és mentőmotoros alkalmazását írja elő a hajózási hatóság, ezeknek üzemképesnek, illetve készenléti állapotban kell lenniük, amit a pálya üzemben tartójának ellenőriznie kell. Amennyiben ezek az eszközök, illetve járművek nem üzemelnek, abban az esetben a tárgyi sporteszköz nem üzemeltethető, illetve – mentőmotoros esetén – a tevékenység nem végezhető. A pálya üzemben tartója köteles a használat idejére felügyeletet biztosítani azért, hogy szükség szerint távleállítóval a veszélyt el tudja hárítani, illetve a mentőmotoros segítséget nyújtson.

(5) Zárt pályát megközelíteni és elhagyni csak a lehető legkisebb biztonságos sebességgel haladó vízijárművel szabad.

(6) Zárt pálya csak jó látási, továbbá időjárási viszonyok esetén, napkeltétől napnyugtáig üzemeltethető.

(7) A hajózási hatóság által jóváhagyott közlekedési rend megsértőit a pálya használatából az üzemben tartónak ki kell zárnia.

(8) Motoros vízi sporteszköz önálló vezetését 16 év alatti személy zárt pályán sem végezheti. Motoros vízi sporteszközön 10 éven aluli személy a pályát utasként sem veheti igénybe.

(9) A pálya kitűző jeleinek helyzetét és műszaki állapotát a pálya üzemben tartója – használat előtt – ellenőrzi, szükség szerint a javításról, illetve cseréről gondoskodik. Üzemi időszakon kívül a pálya vízben maradó és a víziközlekedés számára akadályt jelentő részeit az üzemben tartónak meg kell jelölnie, továbbá ezen kitűző jelek helyzetét, és műszaki állapotát szintén rendszeresen ellenőriznie, szükség szerint pedig javítania vagy cserélnie kell.

19. § Nyílt vízipályán rendezett versenyen csak olyan vízijárművek vehetnek részt, amelyek vészjelzés adására alkalmas eszközzel (pl. vörös rakéta), illetve berendezéssel (a hajózási hatóság által jóváhagyott csatornán üzemelő URH-rádió, mobil telefon) rendelkeznek, továbbá a verseny felelős rendezője ezeket a jelzéseket képes fogadni és a segítségnyújtásra intézkedni. Ezen eszközök berendezések meglétéért, valamint a mentés megszervezéséért a verseny rendezője felel.

20. § (1) A vízen veszteglő légijárműveket a vízállási és vízjárási, valamint az időjárási viszonyok figyelembevételével biztonságosan kell kikötni.

(2) A vízi repülőtér üzemben tartójának segítség hívására alkalmas távbeszélő berendezést (telefon, mobil telefon, a hajózási hatóság által jóváhagyott csatornán üzemelő URH-rádiótelefon) kell üzemben tartani, ha a repülőtéren tartózkodik, vagy 1 órán belül oda érkezik légi vagy vízijármű.

(3) Vízi repülőtér csak jó látási, továbbá időjárási viszonyok esetén, napkeltétől napnyugtáig üzemeltethető.

(4) A vízi repülőtér kitűző és irányító jeleinek helyzetét, valamint műszaki állapotát a repülőteret üzemben tartó ellenőrzi, szükség szerint a javításról, illetve cseréről gondoskodik. Üzemi időszakon kívül a repülőtér vízben maradó és a víziközlekedés számára akadályt jelentő részeit az üzemben tartónak meg kell jelölnie, továbbá ezen kitűző jelek helyzetét, valamint műszaki állapotát szintén rendszeresen ellenőriznie, szükség szerint pedig javítania vagy cserélnie kell.

(5) A vízi repülőteret csak a hatóság által engedélyezett vízi- és légi járművek használhatják.

21. § (1) A hajózsilipek kitűző és irányító jeleinek üzemelését, illetve műszaki állapotát a zsilip üzemben tartója ellenőrzi, szükség szerint a javításról, illetve cseréről gondoskodik.

(2) A zsilip használatára az üzemben tartónak közlekedési rendet kell kialakítania, amelyet – a hajózási hatóság jóváhagyását követően – hajósoknak szóló hirdetményben közzé kell tennie. A közlekedési rendnek tartalmaznia kell:

(3) A zsilipbe történő be- és kihajózást a biztonságos manőverképesség megtartásához szükséges legkisebb sebességgel kell végezni.

(4) A zsilipben az úszólétesítményt a vízmozgásnak megfelelően kell kikötni. A víz leeresztése és felemelése során a kötelek rögzítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a szükség szerinti kötélmanővereket az úszólétesítmény személyzetének el kell végezni.

(5) A zsilipelés csak akkor kezdhető meg, ha a zsilip kezelőszemélyzete meggyőződött arról, hogy minden úszólétesítmény biztonságosan ki van kötve, továbbá semmilyen meghajtó berendezés nem üzemel (kivéve, ha az a kezelő személyzet utasítására történik).

(6) A zsilipelés alatt a hajót, illetve a köteléket továbbító géphajót folyamatosan műveleti készenlétben kell tartani. A személyzet köteles figyelemmel kísérni a zsilipelés akadály- és veszélymentességét, illetve veszély észlelése esetén azt a zsilipkezelőnek haladéktalanul jelezni.

(7) A zsilipből történő kihajózás csak akkor kezdhető meg, ha a zsilipkapu teljesen nyitott állapotban van és a zsilip irányító jelzései ezt engedélyezik.

22. § (1) A hajókiemelő berendezés (sólya) üzemeltetése előtt meg kell győződni arról, hogy a kiemelésnek, vízre eresztésnek nincs akadálya, sem a víz, sem pedig a pálya parti területén.

(2) Az úszólétesítmény kiemelése, vízre bocsátása a sólyapálya üzemben tartójának irányítása alatt végezhető.

(3) Sólyapályát megközelíteni, illetve elhagyni csak a biztonságos műveletező képesség megtartásához szükséges legkisebb sebességgel lehet.

(4) A kisólyázás közben – a víz felszíne feletti állapotban – ismételten ellenőrizni kell az úszólétesítmény rögzítését a kiemelő berendezéshez.

(5) A kisólyázott úszó létesítményt a parton biztonságosan rögzíteni (kitámasztani) kell. Amíg a létesítmény nincs biztonságosan rögzítve, addig alatta senki sem tartózkodhat, illetve végezhet munkát.

(6) A sólyázási műveletek alatt illetéktelen személy nem tartózkodhat sem a sólyapálya víz- és partterületén, sem pedig az úszólétesítményen. Erről a műveletek megkezdése előtt a pálya üzemeltetéséért felelős személynek meg kell győződnie.

(7) Úszólétesítmény nem gépüzemű sólyáról történő vízre bocsátása esetén, a sólyát üzemben tartó köteles a hajózás biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.

(8) A sólya víz alatt elhelyezkedő vagy ideiglenesen víz alá kerülő olyan elemeit, amelyek a víziközlekedésben résztvevők számára akadályt jelentenek, a sólyázásban részt nem vevők tájékoztatására ,,Áthaladni tilos'' jelekkel³⁴ kell megjelölni.

23. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a kikötők használatának rendjéről szóló 11/1977. (XII. 21.) KPM rendelet és az azt módosító 10/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 6. §-a, 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 2. §-a és 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 17. §-a, továbbá a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékletének 12.02 cikke és 13.02 cikkének 2. bekezdése.

(2)–(4)³⁵