49/2002. (V. 24.) FVM rendelet
49/2002. (V. 24.) FVM rendelet
a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §1 E rendelet hatálya a baromfitífusz kórokozói (Salmonella Gallinarum és Salmonella Pullorum) elleni védekezésre terjed ki.
Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában
1. üzem: mezőgazdasági létesítmény, amelyben baromfit tenyésztenek, száznál több házityúkot tartanak, keltetnek, tojást csomagolnak vagy elosztanak,
2. állomány: az adott üzemen belül, egy épületben/légtérben tartott állatok összessége,
3–4.2
SZALMONELLÓZIS ELLENI VÉDEKEZÉS
3. §3
4. §4
5. §5
6. §6
7. §7
8. §8
9. §9
10. §10
11. §11
BAROMFITÍFUSZ ELLENI VÉDEKEZÉS
12. § (1) A házityúkban, pulykában, fácánban és gyöngytyúkban (a továbbiakban: baromfi) előforduló, Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum okozta, a csibékben vérfertőzéssel járó, felnőtt állatokban idült formában jelentkező betegség (a továbbiakban: baromfitífusz) ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező.
(2)12 A mentesítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) irányítja és felügyeli.
13. § (1) Baromfitífuszban beteg az a baromfi, amely a betegségre utaló klinikai tüneteket, vagy kórbonctani elváltozásokat jellegzetesen mutatja, vagy amelyből a laboratórium a kórokozót (Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum) kimutatta.
(2) Baromfitífusszal fertőzött az a baromfi,
a) amelynek vérsavójából a kórokozóval szembeni ellenanyagot kétséget kizáróan kimutatták, vagy
b) az elhullott, levágott egyed szerveiben a betegségre jellemző, vagy arra gyanút keltő elváltozások vannak, és bakteriológiai vizsgálat a kórokozót kimutatta, vagy
c) amelyből, illetve váladékaiból, függetlenül a kórbonctani elváltozásoktól, a kórokozó kimutatható volt.
(3) Baromfitífusszal fertőzött az a tojás, amelyből a baromfitífusz kórokozóját izolálták.
(4) Baromfitífusszal fertőzött az a – szalmonellózis ellen nem vakcinázott – tenyészállomány, melynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, vagy az állományban beteg állatokat találtak.
(5) Baromfitífusz fertőzöttségre gyanús az a – szalmonellózis ellen nem vakcinázott – tenyészállomány, amelynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja törzs- és nagyszülőpár állományok esetében a fél, szülőpár állományok esetében az egy százalékot.
14. §13 (1)14 A baromfitífusz elleni védekezésben való részvételre írásban kell az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal) bejelentkezni.
(2) Az üzemnek – külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján – azonosíthatónak kell lenni. E kódszám alkalmazása biztosítja, hogy a vizsgálatra küldött anyag az állatok tartási helyéig azonosítható legyen.
(3)15 A vizsgálatokhoz szükséges minták vételének időpontját a járási hivatalnak előzetesen be kell jelenteni. A minták vételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre feljogosított állatorvos végzi.
15. § (1) A fertőzöttség felderítése bakteriológiai és vérvizsgálatok segítségével történik.
(2) A laboratóriumi vizsgálatok díjkötelesek. A vizsgálatok díja a tulajdonost terheli, mértékéről külön jogszabály rendelkezik.
16. § (1) Vérvizsgálatokat kell végezni a tenyésztojást termelő állományokban:
a) először a tojásrakás megkezdése előtt három héttel,
b) másodszor akkor, amikor az állomány kb. 20–25%-a már megkezdte a tojástermelést.
(2) Azokban az állományokban, ahol a szalmonellózis elleni védekezés érdekében az állományt vakcinázni kívánják és ezért szerológiai áthangolódásra lehet számítani:
a) a vérvizsgálatokat, vagy a vakcinázás előtt kell elvégezni, vagy bakteriológiai vizsgálattal (befulladt tojások és az élet első öt napja alatt elhullott csibék) kell helyettesíteni,
b)16 legalább húsz, a baromfitífusz vérvizsgálatokban pozitívnak bizonyuló állat vérsavójából a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, laboratóriumi szerológiai vizsgálatot kell végeztetni.
(3) A nem vakcinázott állományokban az első alkalommal az állomány tíz százalékát kell vizsgálat alá vonni, ha nincs pozitív reakció, ugyanennyit kell vizsgálni a második alkalommal is. Pozitív reakció esetén a vizsgálatot mindkét alkalommal az egész állományra ki kell terjeszteni.
(4)17 Ha valamely nem vakcinázott tenyészállomány bármely vérvizsgálata során a pozitív reakciót adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, a pozitív állatokat el kell különíteni és maradandóan, jól azonosítható módon meg kell jelölni. Valamennyi pozitív állatból vért kell venni és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumaiba kell küldeni további, a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, szerológiai vizsgálatok céljára. A vizsgáló laboratóriummal közölni kell a Salmonella gallinarum pozitív egyedek százalékarányát. További kételyek esetén a pozitív állatok laboratóriumi, bakteriológiai vizsgálatát is el kell végezni.
(5) Ha a nem vakcinázott tenyészállományban három százaléknál nagyobb a pozitív állatok aránya, a velük egy légtérben tartott állományt is fertőzöttnek kell tekinteni.
(6) Ha az állományból származó, a kelés során befulladt tojásokból, vagy a nevelés első öt napjában elhullott csibékből a bakteriológiai vizsgálat a baromfitífusz kórokozóját kimutatta, az állományt fertőzöttnek kell minősíteni.
(7) Baromfiállományokból származó tenyésztojásokat gépi keltetésre felhasználni, vagy forgalomba hozni csak a baromfitífusz-mentesség igazolása mellett szabad. A tenyésztojásokat darabonként, külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján maradandóan meg kell jelölni, hogy a keltetőben eredetük a származási állományukig visszavezethető legyen.
(8)18 A napos tenyészbaromfit fogadó üzemben az ellátó magánállatorvos köteles a naposbaromfi-állomány baromfitífusz szempontjából történő ellenőrzése céljából, a nevelés első öt napjában elhullott egyedek közül legalább egy alkalommal a következő számú hullát vizsgáló laboratóriumba küldeni:
a) napi tíz hulláig valamennyit,
b) napi tizenegy-ötven hulláig legalább tízet,
c) napi ötvenegy hullán felül minden ötödik, de egy időben legfeljebb ötven hullát.
A baromfi tenyészállományok minősítése
17. § (1) A baromfi tenyészállományokat baromfitífusz szempontjából minősíteni kell.
(2) Mentesnek számít az állomány, ha
a) a baromfi-törzstenyésztő (pedigré vagy nagyszülőpárokat tartó) telepeken a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladja meg az állomány fél százalékát, és a pozitív reakciót adó egyedeket azonnal eltávolították;
b) a szülőpárokat tartó és a keltetőtojás-termelő telepekről származó tenyésztojás baromfitífusztól mentes állománytól származik, és nem vakcinázott állomány esetén, a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladta meg az állomány egy százalékát, és a pozitív állatokat azonnal eltávolították;
c) az a) és b) pontban foglaltakon túl az állományból származó keltetett, befulladt tojásokban, illetve a kikeltetett baromfiak életének első öt napjában végzett bakteriológiai vizsgálatok Salmonella gallinarumra, Salmonella pullorumra negatív eredményre vezettek.
(3)19 Baromfitífusz mentesség esetében a járási hivatal az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai20
18. § (1)21 A baromfitífusz elleni védekezést a járási hivatal felügyeli. Nyilvántartást vezet az illetékességi területén található tenyészbaromfi és keltetőüzemekről, valamint nyomon követi az állami állategészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos által végzett vizsgálatok eredményei alapján az állományok minősítését.
(2)22 A nyilvántartásba vett keltetőüzemek rendszeres ellenőrzéséről a járási hivatal az állami állategészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos útján gondoskodik. Az ellenőrzésről készült feljegyzésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) adatokat a keltetőüzemek higiéniai állapotáról (a tojások és a keltetőüzem keltetés előtti és utáni fertőtlenítéséről),
b) azt, hogy a tojások jelzettek-e, és a jelzésekből a tojások és a kiszállított naposcsibék származási helye egyértelműen megállapítható-e,
c)23 a keltetőüzem eleget tesz-e a befulladt tojások előírás szerinti vizsgálatának (a tenyészállomány egy termelési ciklusa alatt legalább kétszer – kistermelők esetében három havonta – kell a befulladt tojásokat laboratóriumban mikrobiológiailag megvizsgáltatni; száz egyednél kisebb törzsállomány esetén húsz, száz–háromszáz közötti törzsállomány esetén ötven, háromszáz feletti törzsállomány esetén száz tojást kell vizsgálatra küldeni),
d) kellő gondossággal válogatják-e ki a kelésgyenge vagy az előírt súlyon aluli csibéket.
(3) A tojások keltetésre való gyűjtését és gépbe való berakását
a) meg kell tiltani, ha a tenyészállomány baromfitífusszal fertőzött, vagy nem minősített,
b) fel kell függeszteni, ha a tenyészállomány fertőzöttségre gyanús.
(4)24 Fertőzöttségre gyanús állomány esetén újra el kell rendelni az állomány vizsgálatát, a pozitív vérvizsgálati eredményt adó állatok laboratóriumi bakteriológiai vizsgálatát; az eredményektől függően az állományt újra kell minősíteni és a tojások keltetését engedélyezni, vagy megtiltani.
(5)25 Ha a hatósági ellenőrző vizsgálat eredménye meghaladja a három százalékos pozitivitást, vagy a pozitív eredményt adó tyúkokból a laboratóriumban kimutatták a baromfitífusz kórokozóját, értesíteni kell az érintett keltetőüzem helye szerint illetékes járási hivatalt, aki elrendeli a fertőzött, még keltetés alatt nem álló tojások étkezési célra történő értékesítését.
(6)26 Ha a laboratórium a befulladt tojások vagy naposbaromfi-hullák vizsgálata során baromfitífuszt állapít meg, köteles értesíteni a járási hivatalt, aki gondoskodik az ilyen állomány tenyésztésből történő kizárásáról. Ha a tojások megjelölésének hiányában a pozitív eredményt adó befulladt tojások, illetve naposcsibe-hullák származási helye egyértelműen nem állapítható meg, a keltetőüzem költségére kell mindazon tenyészállományokat újraminősíteni, amelyek tojásait a fertőzöttnek minősült mintákkal együtt keltették.
Eljárás a beteg, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús
állattal és állománnyal
19. § (1) Brojler és árutojás-termelő állomány esetében a beteg, vagy fertőzött egyedek megsemmisítése után az állományt gyógyszeres kezelésnek kell alávetni.
(2) Tenyészállomány esetében a három százaléknál magasabb szeropozitivitás, vagy bakteriológiai vizsgálattal megállapított betegség esetén a kérdéses állomány tojásai keltetésre alkalmatlanok.
(3) Tenyészállománynak szánt állomány esetében, ha a befulladt tojásból vagy naposbaromfiból kimutatták a betegség kórokozóját, a fertőzött törzstől származó, kikelt, és a még keltetés alatt álló tojásokból kikelő csirkék szállítása esetén, a keltetést végző köteles írásban értesíteni a fogadót a tojóállomány fertőzöttségéről. A leendő tulajdonos az ilyen származású csibék átvételét megtagadhatja, vagy ha átveszi azokat, köteles az átvett állományt haladéktalanul gyógykezelni. Ebben az esetben a keltetést végző írásban köteles a tulajdonossal közölni, hogy az ilyen állomány húsra értékesíthető, vagy árutojás-termelésre használható.
19/A. §27
Tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség
20. §28 A védekezés helyzetéről a vármegyei kormányhivatalok félévente jelentést küldenek az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 617–619. §-a és az azt megelőző cím, valamint 653. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti.
(2)29 Ez a rendelet szabályozási körében az élelmiszerből származó fertőzések és mérgezések megelőzése érdekében az állatokban és állati eredetű termékekben előforduló meghatározott zoonózisok és meghatározott zoonózis-kórokozók elleni védekezési intézkedésekről szóló, 1992. december 17-i 92/117/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez30
2. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez31
3. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez32
4. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez33
5. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez34
Az 1. § a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 3–4. pontját a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3–5. §-t a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3–5. §-t a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3–5. §-t a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. §-t és az azt megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7–9. §-t és a 7. §-t megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7–9. §-t és a 7. §-t megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7–9. §-t és a 7. §-t megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t és az azt megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t és az azt megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § a) pontja, a 69/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § b) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § c) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdésének b) pontja a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének d)–f) pontja, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (8) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § d) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. §-t megelőző alcím a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 18. § e) pontjával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § e) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § e) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdésének c) pontja a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § f) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § f) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19/A. §-t és alcímét a 97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése.
A 20. § a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § g) és h) pontja bekezdése, a 69/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1–4. számú mellékletet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1–4. számú mellékletet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1–4. számú mellékletet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1–4. számú mellékletet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 5. számú melléklet a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 35. §-ával megállapított, a 69/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás