• Tartalom

49/2002. (V. 24.) FVM rendelet

a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról

2017.08.18.

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §1 E rendelet hatálya a baromfitífusz kórokozói (Salmonella Gallinarum és Salmonella Pullorum) elleni védekezésre terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

1. üzem: mezőgazdasági létesítmény, amelyben baromfit tenyésztenek, száznál több házityúkot tartanak, keltetnek, tojást csomagolnak vagy elosztanak,

2. állomány: az adott üzemen belül, egy épületben/légtérben tartott állatok összessége,

3–4.2

SZALMONELLÓZIS ELLENI VÉDEKEZÉS

3–5. §3

6. §4

7–9. §5

10. §6

11. §7

BAROMFITÍFUSZ ELLENI VÉDEKEZÉS

12. § (1) A házityúkban, pulykában, fácánban és gyöngytyúkban (a továbbiakban: baromfi) előforduló, Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum okozta, a csibékben vérfertőzéssel járó, felnőtt állatokban idült formában jelentkező betegség (a továbbiakban: baromfitífusz) ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező.

(2)8 A mentesítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) irányítja és felügyeli.

13. § (1) Baromfitífuszban beteg az a baromfi, amely a betegségre utaló klinikai tüneteket, vagy kórbonctani elváltozásokat jellegzetesen mutatja, vagy amelyből a laboratórium a kórokozót (Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum) kimutatta.

(2) Baromfitífusszal fertőzött az a baromfi,

a) amelynek vérsavójából a kórokozóval szembeni ellenanyagot kétséget kizáróan kimutatták, vagy

b) az elhullott, levágott egyed szerveiben a betegségre jellemző, vagy arra gyanút keltő elváltozások vannak, és bakteriológiai vizsgálat a kórokozót kimutatta, vagy

c) amelyből, illetve váladékaiból, függetlenül a kórbonctani elváltozásoktól, a kórokozó kimutatható volt.

(3) Baromfitífusszal fertőzött az a tojás, amelyből a baromfitífusz kórokozóját izolálták.

(4) Baromfitífusszal fertőzött az a – szalmonellózis ellen nem vakcinázott – tenyészállomány, melynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, vagy az állományban beteg állatokat találtak.

(5) Baromfitífusz fertőzöttségre gyanús az a – szalmonellózis ellen nem vakcinázott – tenyészállomány, amelynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja törzs- és nagyszülőpár állományok esetében a fél, szülőpár állományok esetében az egy százalékot.

14. §9 (1)10 A baromfitífusz elleni védekezésben való részvételre írásban kell az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal) bejelentkezni.

(2) Az üzemnek – külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján – azonosíthatónak kell lenni. E kódszám alkalmazása biztosítja, hogy a vizsgálatra küldött anyag az állatok tartási helyéig azonosítható legyen.

(3)11 A vizsgálatokhoz szükséges minták vételének időpontját a járási hivatalnak előzetesen be kell jelenteni. A minták vételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre feljogosított állatorvos végzi.

15. § (1) A fertőzöttség felderítése bakteriológiai és vérvizsgálatok segítségével történik.

(2) A laboratóriumi vizsgálatok díjkötelesek. A vizsgálatok díja a tulajdonost terheli, mértékéről külön jogszabály rendelkezik.

16. § (1) Vérvizsgálatokat kell végezni a tenyésztojást termelő állományokban:

a) először a tojásrakás megkezdése előtt három héttel,

b) másodszor akkor, amikor az állomány kb. 20–25%-a már megkezdte a tojástermelést.

(2) Azokban az állományokban, ahol a szalmonellózis elleni védekezés érdekében az állományt vakcinázni kívánják és ezért szerológiai áthangolódásra lehet számítani:

a) a vérvizsgálatokat, vagy a vakcinázás előtt kell elvégezni, vagy bakteriológiai vizsgálattal (befulladt tojások és az élet első öt napja alatt elhullott csibék) kell helyettesíteni,

b)12 legalább húsz, a baromfitífusz vérvizsgálatokban pozitívnak bizonyuló állat vérsavójából a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, laboratóriumi szerológiai vizsgálatot kell végeztetni.

(3) A nem vakcinázott állományokban az első alkalommal az állomány tíz százalékát kell vizsgálat alá vonni, ha nincs pozitív reakció, ugyanennyit kell vizsgálni a második alkalommal is. Pozitív reakció esetén a vizsgálatot mindkét alkalommal az egész állományra ki kell terjeszteni.

(4)13 Ha valamely nem vakcinázott tenyészállomány bármely vérvizsgálata során a pozitív reakciót adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, a pozitív állatokat el kell különíteni és maradandóan, jól azonosítható módon meg kell jelölni. Valamennyi pozitív állatból vért kell venni és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumaiba kell küldeni további, a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, szerológiai vizsgálatok céljára. A vizsgáló laboratóriummal közölni kell a Salmonella gallinarum pozitív egyedek százalékarányát. További kételyek esetén a pozitív állatok laboratóriumi, bakteriológiai vizsgálatát is el kell végezni.

(5) Ha a nem vakcinázott tenyészállományban három százaléknál nagyobb a pozitív állatok aránya, a velük egy légtérben tartott állományt is fertőzöttnek kell tekinteni.

(6) Ha az állományból származó, a kelés során befulladt tojásokból, vagy a nevelés első öt napjában elhullott csibékből a bakteriológiai vizsgálat a baromfitífusz kórokozóját kimutatta, az állományt fertőzöttnek kell minősíteni.

(7) Baromfiállományokból származó tenyésztojásokat gépi keltetésre felhasználni, vagy forgalomba hozni csak a baromfitífusz-mentesség igazolása mellett szabad. A tenyésztojásokat darabonként, külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján maradandóan meg kell jelölni, hogy a keltetőben eredetük a származási állományukig visszavezethető legyen.

(8)14 A napos tenyészbaromfit fogadó üzemben az ellátó magánállatorvos köteles a naposbaromfi-állomány baromfitífusz szempontjából történő ellenőrzése céljából, a nevelés első öt napjában elhullott egyedek közül legalább egy alkalommal a következő számú hullát vizsgáló laboratóriumba küldeni:

a) napi tíz hulláig valamennyit,

b) napi tizenegy-ötven hulláig legalább tízet,

c) napi ötvenegy hullán felül minden ötödik, de egy időben legfeljebb ötven hullát.

A baromfi tenyészállományok minősítése

17. § (1) A baromfi tenyészállományokat baromfitífusz szempontjából minősíteni kell.

(2) Mentesnek számít az állomány, ha

a) a baromfi-törzstenyésztő (pedigré vagy nagyszülőpárokat tartó) telepeken a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladja meg az állomány fél százalékát, és a pozitív reakciót adó egyedeket azonnal eltávolították;

b) a szülőpárokat tartó és a keltetőtojás-termelő telepekről származó tenyésztojás baromfitífusztól mentes állománytól származik, és nem vakcinázott állomány esetén, a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladta meg az állomány egy százalékát, és a pozitív állatokat azonnal eltávolították;

c) az a) és b) pontban foglaltakon túl az állományból származó keltetett, befulladt tojásokban, illetve a kikeltetett baromfiak életének első öt napjában végzett bakteriológiai vizsgálatok Salmonella gallinarumra, Salmonella pullorumra negatív eredményre vezettek.

(3)15 Baromfitífusz mentesség esetében a járási hivatal az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai16

18. § (1)17 A baromfitífusz elleni védekezést a járási hivatal felügyeli. Nyilvántartást vezet az illetékességi területén található tenyészbaromfi és keltetőüzemekről, valamint nyomon követi az állami állategészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos által végzett vizsgálatok eredményei alapján az állományok minősítését.

(2)18 A nyilvántartásba vett keltetőüzemek rendszeres ellenőrzéséről a járási hivatal az állami állategészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos útján gondoskodik. Az ellenőrzésről készült feljegyzésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) adatokat a keltetőüzemek higiéniai állapotáról (a tojások és a keltetőüzem keltetés előtti és utáni fertőtlenítéséről),

b) azt, hogy a tojások jelzettek-e, és a jelzésekből a tojások és a kiszállított naposcsibék származási helye egyértelműen megállapítható-e,

c)19 a keltetőüzem eleget tesz-e a befulladt tojások előírás szerinti vizsgálatának (a tenyészállomány egy termelési ciklusa alatt legalább kétszer – kistermelők esetében három havonta – kell a befulladt tojásokat laboratóriumban mikrobiológiailag megvizsgáltatni; száz egyednél kisebb törzsállomány esetén húsz, száz–háromszáz közötti törzsállomány esetén ötven, háromszáz feletti törzsállomány esetén száz tojást kell vizsgálatra küldeni),

d) kellő gondossággal válogatják-e ki a kelésgyenge vagy az előírt súlyon aluli csibéket.

(3) A tojások keltetésre való gyűjtését és gépbe való berakását

a) meg kell tiltani, ha a tenyészállomány baromfitífusszal fertőzött, vagy nem minősített,

b) fel kell függeszteni, ha a tenyészállomány fertőzöttségre gyanús.

(4)20 Fertőzöttségre gyanús állomány esetén újra el kell rendelni az állomány vizsgálatát, a pozitív vérvizsgálati eredményt adó állatok laboratóriumi bakteriológiai vizsgálatát; az eredményektől függően az állományt újra kell minősíteni és a tojások keltetését engedélyezni, vagy megtiltani.

(5)21 Ha a hatósági ellenőrző vizsgálat eredménye meghaladja a három százalékos pozitivitást, vagy a pozitív eredményt adó tyúkokból a laboratóriumban kimutatták a baromfitífusz kórokozóját, értesíteni kell az érintett keltetőüzem helye szerint illetékes járási hivatalt, aki elrendeli a fertőzött, még keltetés alatt nem álló tojások étkezési célra történő értékesítését.

(6)22 Ha a laboratórium a befulladt tojások vagy naposbaromfi-hullák vizsgálata során baromfitífuszt állapít meg, köteles értesíteni a járási hivatalt, aki gondoskodik az ilyen állomány tenyésztésből történő kizárásáról. Ha a tojások megjelölésének hiányában a pozitív eredményt adó befulladt tojások, illetve naposcsibe-hullák származási helye egyértelműen nem állapítható meg, a keltetőüzem költségére kell mindazon tenyészállományokat újraminősíteni, amelyek tojásait a fertőzöttnek minősült mintákkal együtt keltették.

Eljárás a beteg, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús
állattal és állománnyal

19. § (1) Brojler és árutojás-termelő állomány esetében a beteg, vagy fertőzött egyedek megsemmisítése után az állományt gyógyszeres kezelésnek kell alávetni.

(2) Tenyészállomány esetében a három százaléknál magasabb szeropozitivitás, vagy bakteriológiai vizsgálattal megállapított betegség esetén a kérdéses állomány tojásai keltetésre alkalmatlanok.

(3) Tenyészállománynak szánt állomány esetében, ha a befulladt tojásból vagy naposbaromfiból kimutatták a betegség kórokozóját, a fertőzött törzstől származó, kikelt, és a még keltetés alatt álló tojásokból kikelő csirkék szállítása esetén, a keltetést végző köteles írásban értesíteni a fogadót a tojóállomány fertőzöttségéről. A leendő tulajdonos az ilyen származású csibék átvételét megtagadhatja, vagy ha átveszi azokat, köteles az átvett állományt haladéktalanul gyógykezelni. Ebben az esetben a keltetést végző írásban köteles a tulajdonossal közölni, hogy az ilyen állomány húsra értékesíthető, vagy árutojás-termelésre használható.

19/A. §23

Tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség

20. §24 A védekezés helyzetéről a megyei kormányhivatalok félévente jelentést küldenek a Földművelésügyi Minisztériumnak.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 617–619. §-a és az azt megelőző cím, valamint 653. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti.

(2)25 Ez a rendelet szabályozási körében az élelmiszerből származó fertőzések és mérgezések megelőzése érdekében az állatokban és állati eredetű termékekben előforduló meghatározott zoonózisok és meghatározott zoonózis-kórokozók elleni védekezési intézkedésekről szóló, 1992. december 17-i 92/117/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1–4. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez26

5. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez27

ÁLLATORVOSI IGAZOLÁS
Igazolom, hogy nevű és
című tulajdonos
...................................................... korú, ........................................................ fajtájú, db tyúkból
és ................................................ db kakasból, összesen db baromfiból
álló állományát megvizsgáltam.
Az állomány szeropozitivitását baromfitífusz szempontjából
....... év ............................ hó ........ napján %-ban
....... év ............................ hó ........ napján %-ban
állapítottam meg.
A vizsgálatok eredménye alapján az állomány tojásait baromfitífusz szempontjából keltetésre alkalmasnak találtam.
................................, ......... év ............................... hónap ......... nap
...........................................................
járási hivatalvezető
Magyarázat az 5. számú melléklethez:
A függelék szerinti „Állatorvosi Igazolást” négy példányban kell kiállítani:
– a tőpéldányt a járási hivatal iktatja,
– egy példány szolgálati úton az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz küldendő,
– két példány az állattartónál marad, és ebből egy példányt a tojásszállítmánnyal a keltetőnek vagy a forgalmazónak kell küldeni.
1

Az 1. § a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 2. § 3–4. pontját a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A 3–5. §-t a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 6. §-t és az azt megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 7–9. §-t és a 7. §-t megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 10. §-t és az azt megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 11. §-t és az azt megelőző alcímet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 12. § (2) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 14. § a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 14. § (1) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § b) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 14. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § c) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

12

A 16. § (2) bekezdésének b) pontja a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 16. § (8) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 17. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § d) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

16

A 18. §-t megelőző alcím a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 18. § e) pontjával megállapított szöveg.

17

A 18. § (1) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § e) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

18

A 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § e) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

19

A 18. § (2) bekezdésének c) pontja a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 18. § (4) bekezdése a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 18. § (5) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § f) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

22

A 18. § (6) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § f) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

23

A 19/A. §-t és alcímét a 97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése.

24

A 20. § a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 36. § g) és h) pontja bekezdése szerint módosított szöveg.

25

A 21. § (2) bekezdése a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

26

Az 1–4. számú mellékletet a 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

27

Az 5. számú melléklet a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére