PK BH 2002/491
PK BH 2002/491
2002.12.01.
Végrehajtási záradékolásra a kölcsönszerződés felmondásának közokiratba foglalása esetén kerülhet sor [Vht. 21. § (2) bek.].
Az adós és házastársa 1998. május 28. napján teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitelszerződést, valamint – ennek alapján – közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot írtak alá. A közjegyzői okiratban az adós és házastársa elismerték azt, hogy a végrehajtást kérőtől – egyetemleges adóstársakként 500 000 forint hitelt vettek fel, kötelezettséget vállaltak az összeg visszafizetésére, valamint részletezték ennek módját és határidejét. A közokirat 3. pontja szerint az adós szerződésszegése esetén a Ptk. 525. §-a (1) és (2) bekezdésének megfelelően a végrehajtást kérő ,,a szerződést jogosult felmondani és a fennálló hiteltartozást, továbbá járulékait a felmondásról szóló értesítés postára adásától számított 15 napon belül egy összegben lejárttá tenni''. Az adós és házastársa tudomásul vették, hogy ,,amennyiben'' a szerződést megszegik, és ,,ennek folytán'' a végrehajtást kérő felmondja a hitelszerződést, és a teljes követelés ,,lejárttá válik, a hitelezőnek módjában áll a közjegyzői okiratot bírósági végrehajtási záradékoltatásra az illetékes helyi bíróságnál benyújtani''.
Az adós és házastársa szerződésszegésére alapítottan a végrehajtást kérő a kölcsönt 2000. június 8-án felmondta, az elsőfokú bíróság azonban megtagadta az említett közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását. Végzésének indokolása szerint a közokirat nem tanúsítja a kötelezettség bekövetkezését, azaz a kölcsönszerződés felmondását, ezért hiányzik a záradék kibocsátásának a Vht. 21. §-a (2) bekezdésében előírt feltétele. Nem vitás, hogy az adós szerződésszegése esetén a végrehajtást kérőt megilleti a felmondás joga, ha azonban követelését végrehajtás útján kívánja behajtani, e jogát csak a jogszabályban meghatározott alakiságok betartása esetén gyakorolhatja.
A végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy az adós fizetési kötelezettsége nem függött feltételtől vagy időpont bekövetkezésétől, erről sem a hitelszerződés, sem a tartozáselismerő nyilatkozat nem rendelkezett, így a jelen esetre nem vonatkozik a Vht. 21. §-ának (2) bekezdése. Az adós a tartozáselismerő nyilatkozatban vállalta, hogy felmondás esetén a fennálló tartozást egy összegben megfizeti. Felesleges, emellett indokolatlan költségeket jelentene a felmondás közokiratba foglalása, amely egyébként sem igazolja, hogy a felmondás alapjául szolgáló körülmények bekövetkeztek-e.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Utalt annak helyes indokaira, és rámutatott, hogy a törvényalkotó feltételezett szándékára figyelemmel nem lehet eltérni a jogszabály szövegétől, amelynek kiterjesztő értelmezésére sincs lehetőség.
A jogerős végzés ellen a végrehajtást kérő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, újabb határozat meghozatalára utasítását kérte. Megismételte – az előbbiekben már ismertetett fellebbezésében foglaltakat, és hangsúlyozta, hogy az adósok fizetési kötelezettsége bekövetkezett. Érvelése szerint nem arról van szó, hogy feltételhez kötötték volna az adósok fizetési kötelezettségét, hanem arról, hogy szerződésszegésük miatt a végrehajtást kérő élt a felmondás jogkövetkezményével: a végrehajtási záradék kibocsátására irányuló jogával. A végrehajtási eljárás során nem lehet vizsgálni, hogy a felmondás jogszerű volt-e, ugyanezt azonban a felmondás közokiratba foglalása sem igazolja, és az újabb közokirat beszerzése jelentős többletköltséget okoz.
Az adós felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert nem történt jogszabálysértés.
A Vht. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a Vht. 21-23. §-ai szerinti okiratokba foglalt kötelezettségek záradékolhatók, mégpedig csak az e rendelkezésekben megjelölt tartalmi és alaki feltételek fennállása esetén. A korábban eljárt bíróságokhoz hasonlóan a Legfelsőbb Bíróság is azt vizsgálta, hogy a közjegyzői okiratba foglalt tartozás-elismerő nyilatkozat – azon felül, hogy megfelel a Vht. 21. §-ának (1) bekezdésében felsorolt követelményeknek – tartalmaz-e ,,feltételt'' és ha igen, teljesül-e a Vht. 21. §-a (2) bekezdésének előírása.
A közjegyzői okirat előzőekben már idézett 3. pontja szerint a végrehajtást kérő akkor kérheti a tartozás még fennálló teljes összegének a végrehajtását, ,,amennyiben'' az adós és házastársa súlyosan megszegik kötelezettségüket, ,,ennek folytán'' a végrehajtást kérő felmondja a hitelszerződést és a teljes követelés lejárttá válik. A szerződés e pontjának szövegezéséből is kitűnik, hogy a tartozás teljes összegével kapcsolatos záradék kibocsátáshoz két, magába a közokiratba is belefoglalt feltételnek kell teljesülnie: egyrészt annak, hogy az adós megszegje a szerződésbe foglalt kötelezettségeit, másrészt annak, hogy emiatt a végrehajtást kérő felmondja a hitelszerződést. Amennyiben mindezek nem következnek be, a végrehajtást kérő csupán a már lejárt egyes részletekre kérheti a közjegyzői okirat záradékolását, de nem a tartozás még fennálló teljes összegére.
Annak vizsgálata, hogy az elsőként említett feltétel teljesült-e, azaz az adós valóban megszegte-e a szerződést, a végrehajtási eljárás kereteit meghaladja. A végrehajtást elrendelő bíróságnak nem feladata az adós magatartásának értékelése, illetve annak eldöntése, hogy a követelés alapos-e, erre végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perben van lehetőség (BH 1997/347. valamint BH 1998/200.). Úgy e ténnyel kapcsolatban elég és megfelelő a végrehajtást kérő egyoldalú előadása; a Vht. rendelkezéseiből nem vezethető le az a követelmény, hogy az adós a szerződésszegés tényét közokiratban ismerje el.
A másik előfeltétel, azaz a felmondás teljesülését viszont a végrehajtást kérőnek igazolnia kell, mégpedig a Vht. 21. §-ának (2) bekezdése előírása szerint: közokiratba foglalt nyilatkozattal. E törvényi előírás folytán tehát a záradékolásra a felmondásnak (mint a fennálló teljes összeg végrehajtása feltételének) a közokiratba foglalása esetén kerülhet sor.
Nem tévedtek tehát a korábban eljárt bíróságok, amikor a felmondást a végrehajtás elrendelése feltételeként értelmezték, és a Vht. 21. §-a (2) bekezdésének megfelelően a felmondáshoz is közokirati formát követeltek meg. Mindezek szerint tehát a jogerős határozat nem jogszabálysértő, azt a Legfelsőbb Bíróság a Vht. 214. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I/A.21.489/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás