GK BH 2002/495
GK BH 2002/495
2002.12.01.
A befolyást szerző bejelentési kötelezettsége körében irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 292. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. §, 22. §].
A B. Kft. 2000. június 1-jén a cégbíróságnál bejelentette, hogy az I. Részvénytársaságban részvényvásárlás folytán többségi irányítást biztosító befolyást szerzett. Egyben változás bejegyzése iránti kérelmet is előterjesztett e tény cégjegyzékbe történő bejegyzése végett. A törvényes eljárási illetéket lerótta, a közzétételi díj befizetését igazolta.
A cégbíróság 2000. június 27-én kelt hiánypótló végzésében felhívta az rt. képviselőjét, hogy csatolja a befolyásszerzés közzétételéről szóló lappéldányt. A végzés tartalmazta továbbá, hogy a cégnyilvántartás adataiban bekövetkezett változás bejegyzését csak a társaság képviseletére jogosult személy kérheti, ezért a bejegyzési kérelmet az rt. igazgatósági tagja által meghatalmazott jogi képviselő nyújtsa be. Végzését a befolyást szerző jogi képviselőjének kézbesítette az elsőfokú bíróság.
A hiánypótlási határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság 2000. augusztus 10-én kelt végzésével a befolyásszerzés bejegyzése iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolásában hivatkozott az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. és 22. §-aiban, illetve az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 292. §-ában foglaltakra.
A végzéssel szemben a befolyásszerző fellebbezést nyújtott be, melyben a jogirodalomban foglaltakra hivatkozva előadta azt az álláspontját, hogy a Gt. 292. §-a alapján a befolyásszerző kérheti a befolyásszerzés bejegyzését az ellenőrzött társaság cégjegyzékébe, s e végzés közzétételével valósul meg a befolyásszerzéssel kapcsolatos közzétételi kötelezettség.
A fellebbezés nem alapos.
A Gt. fellebbezésben is hivatkozott 292. §-ának (1) bekezdése szerint ,,a jelentős többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását – az annak létrejöttét követő 30 napon belül – a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről''. E jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben kialakult bírói gyakorlat nem egyezik a fellebbezésben hivatkozott jogirodalomban írtakkal. A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata szerint a Gt. 292. §-ának (1) bekezdésében szereplő, a befolyásszerzőt terhelő bejelentési kötelezettség nem azonos a céget terhelő, a befolyásszerzés tényével kapcsolatos változásbejegyzésikérelem-benyújtási kötelezettséggel. A kialakult gyakorlat szerint a Gt. 292. §-ának (1) bekezdése nem véletlenül, hanem szándékosan használja a bejelentés fogalmát, mely nem azonos a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének jogával, illetve kötelezettségével, mely – figyelemmel a Ctv. 22. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra – az ellenőrzött társaság képviselőjét terheli. Jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzése esetén tehát különválik a befolyásszerző személyes bejelentése és az ellenőrzött társaság változásbejegyzési kérelme. A befolyásszerző bejelentése nem mentesíti az ellenőrzött társaságot a változásbejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól, a változásbejegyzési kérelem benyújtása sem mentesíti a befolyásszerzőt a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Miután a befolyásszerzőt nem a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettsége terheli, a bejelentés során nem kell jogi képviselővel eljárnia, nem kell közzétételi díjat fizetnie és azt a bejelentés során igazolnia, továbbá változásbejegyzési eljárási illetékfizetési kötelezettség sem terheli. A befolyásszerző további kötelezettsége a Gt. 292. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a befolyásszerzés tényének és mértékének Cégközlönybeli közzététele. A Legfelsőbb Bíróság megítélése és gyakorlata szerint a cégbíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy a befolyásszerző közzétételi kötelezettségének eleget tett-e. A közzétételi kötelezettség elmulasztásának, késedelmes teljesítésének a Gt.-ben meghatározott következményei vannak, ahogy a bejelentési kötelezettség elmulasztásának is. A fentiekből következően az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a változásbejegyzési kérelmet mint nem arra jogosult által előterjesztett kérelmet elutasította, ugyanakkor hatáskörét túllépte, amikor vizsgálni kívánta, hogy a befolyásszerző közzétételi kötelezettségének eleget tett-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy az adott tényállás mellett indokolt az ellenőrzött társaság ellen törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, melyben tisztázni szükséges, hogy az ellenőrzött társaság a befolyásszerzés tényét miért nem kérte bejegyezni, ha arra ez idáig nem került sor. (Legf. Bír. Cgf.II.32.413/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás