PK BH 2002/50
PK BH 2002/50
2002.02.01.
A gyermekelhelyezési perben hozott bírói ítéletnek a felek egészségi állapotára, mentális betegségére utaló pszichológus szakértőtől származó megállapításai magántitoknak minősülnek. Ezek nyilvánosságra hozatala személyhez fűződő jogot sért [Ptk. 75. § (1) bek., 81. §].
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes akkor, amikor a megyei bíróság ítéletét teljes terjedelemben átadta a sz.-i óvoda vezetőjének, illetve a sz.-i iskola pedagógusának, a II. és III. r. felperesek személyhez fűződő jogát megsértette. Az alperest a fenti magatartástól a jövőre nézve eltiltotta. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a megyei bíróság ítéletével a III. r. felperes és az alperes házasságából született két kk. gyermeket a jelen per alperesénél helyezte el. A gyermekelhelyezés tárgyában meghozott ítélet indokai a beszerzett pszichológiai szakértői véleményen alapultak, amely szakértői vélemény felperesekre vonatkozó megállapításait az indokolás 7. oldala részletesen tartalmazta. A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a jogerős ítéletet teljes terjedelmében átadta az O. utónevű gyermek iskolai oktatását biztosító sz.-i Z. iskolának, illetve az A. utónevű gyermek óvodai nevelését ellátó óvodának. A jogerős ítélet az alperes magatartásával kapcsolatban jogellenességet kizáró okot, így szükséghelyzet fennálltát, illetve a bírósági iratok kézbesítésének szabályain alapuló indítékot nem látott megállapíthatónak, ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a II. r. és a III. r. felperesek személyiségét hátrányosan érintő és magántitoknak minősülő adatait tartalmazó ítéleti megállapítások kiadásával a II. r. és III. r. felperes személyhez fűződő jogát megsértette. Minthogy azonban a jogerős ítéletben meghatározott tényállítások nem tekinthetőek valótlan tényeknek, egyúttal arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperesek jó hírnevét az ítélet átadásával, nyilvánosságra hozásával nem sértette meg. Ennek megfelelően az erre vonatkozó kereseti kérelmet elutasította.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a felperesek keresetének elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Nem vitatta, hogy a bontóperben hozott jogerős ítélet a II. r. és a III. r. felperes egészségi, pszichés állapotára vonatkozó, negatív megítélés alá eső adatokat tartalmazott, de álláspontja szerint az adott esetben jogellenességet kizáró ok állott fenn. A bontóperben meghozott és a gyermekek elhelyezésére vonatkozó jogerős ítéletből ugyanis megállapítható, hogy a bontóperi eljárás során a felperesek többször, hosszabb időszakra elszakították tőle gyermekeit, illetve azt is megakadályozták, hogy kapcsolattartási jogát gyakorolja. Megállapítható ennek az ítéletnek az alapján az is, hogy a felperesek a gyermekeket kifejezetten ellene hangolták, és őt tettleg is bántalmazták. Emiatt került sor arra, hogy átmenetileg a gyermekeket intézetben kellett elhelyeznie, illetve a gyermekek átadására karhatalom igénybevételével került sor. Ilyen rendkívüli körülmények között kellett a gyermekek oktatását, illetve nevelését biztosító intézményekben igazolnia, hogy a bíróság a gyermekeket az ő gondozásában helyezte el. Ez a helyzet szükségessé tette azt is, hogy a pedagógusok az ítélet teljes terjedelmét megismerjék. Tudomást kellett szerezniük arról, hogy miért tilos a gyermekeket a III. r. felperesnek, illetve szüleinek – az I. r. és a II. r. felperesnek – akár egyetlen esetben is az intézményből kiadni. A jogerős ítélet átadása tehát részéről szükséghelyzetben történt. A birtokában lévő ítéletkiadmány rendelkező részének átadása pedig annak hitelességét nem igazolta volna, ugyanis azon aláírás, illetve bélyegző nem volt. Hivatkozott arra is, hogy, az ítéletben írt megállapítások vonatkozásában a pedagógusokat is titoktartási kötelezettség terhelte. E kötelezettségük elmulasztása pedig az ő terhére nem róható.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét a peres felek hozzájáruló nyilatkozata alapján [Pp. 274. § (4) bek.] tárgyaláson kívül bírálta el.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő.
A Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 81. §-a szerint pedig személyhez fűződő jogot sért, aki magántitok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.
Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a II. r. és a III. r. felperesek egészségi állapotára, esetleges mentális betegségére utaló pszichológus szakértői megállapítások a felperesek magántitkának minősülnek. E magántitkok nyilvánosságra hozatala pedig személyhez fűződő jogot sért.
A felperesek magántitkát tartalmazó jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az alperes alaptalanul hivatkozott szükséghelyzetre. A gyermekek nevelését ellátó intézményeknek a szülői házzal való együttműködéséhez arra szükség van, hogy tudomással bírjanak arról: a bíróság a gyermekeket melyik szülőnél helyezte el. A gyermekek gondozójával, a szülői házzal való együttműködés érdekében azonban nincs szükségük az intézményeknek arra, hogy tudomást szerezzenek a szülők, illetve a nagyszülők esetleges betegségeiről vagy a szülők és a nagyszülők közötti konfliktusok részleteiről. A gyermekintézmények akkor is egyértelmű ismereteket szereztek volna arról, hogy a bíróság a gyermekeket a jelen per alperesénél helyezte el, ha az alperes e gyermekintézményeknek, illetve az ott dolgozó pedagógusoknak csak az ítélet rendelkező részét mutatja meg, vagy velük csak ezt ismerteti.
Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy alaki hiányosságok miatt az intézmények az ítélet rendelkező részét nem fogadták volna el. Az alperes az eljárás során maga sem állította, hogy megkísérelte az ítélet rendelkező részét a gyermekintézményekben tevékenykedő pedagógusok részére bemutatni. Azt sem igazolta, hogy az ítélet rendelkező részét közhiteles formában a bíróságtól kívánta beszerezni, és azt a bíróság megtagadta. Nem igazolta tehát, hogy olyan ,,szükséghelyzet'' volt, amely az ítélet teljes terjedelmében történő nyilvánosságra hozatalát indokolta.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.IV.20.130/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás