PK BH 2002/51
PK BH 2002/51
2002.02.01.
A sajtószerv nem kötelezhető arra, hogy a rendőrség által tartott sajtótájékoztatón elhangzott tényállítások valóságtartalmát ellenőrizze; nem sérti az ártatlanság vélelmét és a személyiségi jogokat a sajtóközlemény, ha a rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzottakkal egyezően arról tudósít, hogy az eljárás alá vont felperessel szemben a sajtótájékoztató tárgyát képező eljáráson kívül az ország más részein elkövetett hasonló cselekmények miatt is büntetőeljárás van folyamatban [Ptk. 79. § (1) bek.; 10/1986. (IX. 1.) IM-BM. r. 2. § (1) bek., 3. § (1)–(3) bek., 5. § (1) bek.].
A jogerős ítélet arra kötelezte az alperesi szerkesztőséget, hogy 15 nap alatt a sérelmes közléssel azonos módon helyreigazítást tegyen közzé az alábbiak szerint: ,,Helyreigazítás: a Z.-i Hírlap 1999. június 30-i számában ,,Bezárt a szexbár'' címmel, ,,Eredményes rendőri akciók E.-n'' alcímmel megjelent cikkben valótlan tény híresztelése történt azzal, hogy Sz. L. bérlő nem csak Z.-n, hanem az ország más részein is a cikkben megjelöltekhez hasonló tevékenység elkövetésével lenne gyanúsítható. A valóság az, hogy Sz. L.-val szemben az ország más részén nem ilyen bűncselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban''. A felperes ezt meghaladó keresetét a jogerős ítélet elutasította.
A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében a felperes 1998 szeptemberétől bérelte a C. B. elnevezésű bárt, panziót és éttermet magába foglaló ingatlant, ahol a megyei Rendőr-főkapitányság Nyomozati Osztálya 1999. július 28-án nyomozati cselekményeket végzett. Ennek során a felperessel szemben büntetőeljárás indult, és a különböző nyomozati cselekmények keretében került sor a felperes, B. I., M. A. és V. M. őrizetbe vételére. A jogerős ítélet megállapította, hogy a Z.-i Városi Bíróság a jogerős végzésével az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását rendelte el, amelynek következményeként a felperes jelenleg is előzetes letartoztatásban van. A jogerős ítélet megállapította, hogy a ... megyei Rendőr-főkapitányság Nyomozati Osztályának vezetője az akcióról sajtótájékoztatót tartott, amelyről az alperes a szerkesztésében megjelenő napilap 1999. június 30-i számában ,,Bezárt a szexbár'' címmel, ,,Eredményes rendőrségi akció E.-n'' alcímmel az alábbiak szerint tudósított: ,,Tegnap délután a ... megyei Rendőr-főkapitányságon rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak. A megyei nyomozó osztály vezetője egy régóta figyelt helybeli szexbár elleni akció sikeréről mondott el részleteket. A városszéli bárban hosszabb ideje táncoslányokat foglalkoztattak, akik szexuális szolgáltatásokat is vállaltak a jelenlévő vendégeknek. A bárt Sz. L. és B. I. budapesti lakosok bérelték, akik részben újsághirdetés útján, részben a pesti prostitúcióról elhíresült területekről, így a kocsisorról, a Rákóczi térről hoztak lányokat, akik 10-20 000 forintért osztották ,,kegyeiket''. A büntetőeljárás során négy főt vettek őrizetbe, a két bérlőn kívül, M. A. és V. M. ,,madámokat''. Nekik az volt a feladatuk, hogy a megrendelt ,,árut'' leszállítsák, a találkához szobát biztosítsanak. A 28-i akció során nyolc lányt találtak – köztük sajnálatos módon fiatalkorút is –, akik ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Az alezredes elmondta, hogy a két pesti illetékességű bérlőt régóta figyelték, ők az ország más részein, hasonló tevékenység elkövetésével gyanúsíthatóak. A szervezett bűnözés ellen meghirdetett szigorítás óta az országban elsőként sikerült szervezett bűnöző bandát letartóztatni, s ellenük eljárást indítani''.
A jogerős ítélet a felperes helyreigazítás iránti keresetét azért találta csak kisebb részben megalapozottnak, mert a nyomozati iratokban fellelhető tanúvallomások, tárgyi bizonyítási eszközök alapján arra a következtetésre jutott, hogy az újságcikkben közölt állítások valóságtartalmát a nyomozati iratok – a gyanú szintjén – alátámasztották.
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alezredes a sajtótájékoztatón tett olyan kijelentést, mely szerint a felperest az ország más részein hasonló tevékenység elkövetésével gyanúsítják. Ezzel szemben – megállapítása szerint – ezt a tényállítást a nyomozati íratok nem támasztották alá. A városi bíróság a büntetőügyben hozott nem jogerős ítélete alapján ugyanis az a következtetés volt levonható, hogy a felperes ellen az ország más részén más (vagyon elleni) bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperesnek a hiteles tájékoztatás érdekében a sajtótájékoztatón ismertetett tények valóságtartalmáról a rendelkezésére álló módszerekkel – az adott esetben a helyszínen történő kérdésfeltevéssel – kellett volna meggyőződnie. Amennyiben a választ szolgálati titokra hivatkozással megtagadták volna, akkor lett volna abban a helyzetben, hogy eldöntse: ezt a tájékoztatást közli-e vagy sem. Az alperes ezt a kötelezettségét megszegte, emiatt olyan tényt közölt, amelynek valóságtartalmát nem tudta bizonyítani, ezért a valótlan tény állítása miatt a helyreigazítás iránti kereset ebben a keretben helytálló volt.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért törvénysértő, mert figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes a sajtótájékoztatóról történt tudósítás során maradéktalanul eleget tett a sajtótörvényben és a Ptk.-ban előírt kötelezettségeinek. A jogerős ítélet olyan gondossági követelményt állított az újságíró, illetve a szerkesztőség elé, amely nem teljesíthető. Az újságírónak nincs joga ugyanis kétségbe vonni a rendőrhatóság állítását, nincs lehetősége arra, hogy az információknak ,,utána nyomozzon''. Minthogy a sajtótájékoztatón elhangzottakról a jogerős ítélet megállapítása szerint is hitelesen tudósított, helyreigazításra nem kötelezhető.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A jogerős ítélet az alábbiak szerint törvénysértő.
A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése kimondja: ha valakiről napilap, folyóirat; (időszaki lap, rádió, televízió, vagy filmhíradó) valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).
A felperes az ellene folyamatba tett büntetőeljárásról a rendőr-főkapitányság nyomozati osztályának vezetője által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakról szóló tudósítással kapcsolatban állította személyhez fűződő jogai megsértését, ezért a jogvita elbírálásánál figyelembe kellett venni a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet (R.) rendelkezéseit is. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a bűnüldöző szervek, a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézetek a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával biztosítják, hogy az előttük folyó eljárásokról, az egyes ügyekben végzett tevékenységükről a közvélemény hiteles, pontos és gyors tájékoztatást kapjon. Az R. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az ilyen ügyekről való tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét és az állampolgárok személyhez fűződő jogait. A (2) bekezdés értelmében ezért a tájékoztatásban közölni kell, hogy az ismertetett ügy az eljárásnak milyen szakaszában van, és hogy a tájékoztatás milyen forrásból származik. Az R. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendőrség előtt folyamatban lévő büntetőügyről a megyei főkapitányság vezetője vagy az általa megbízott személy ad a sajtó részére felvilágosítást. A kapott felvilágosításon alapuló anyag nyilvános közléséhez a felvilágosítást adó hozzájárulása szükséges. (Figyelemmel arra, hogy az adott esetben a rendőr-főkapitányság tartott sajtótájékoztatót, az adatok nyilvános közléséhez hozzájárult.)
A jogerős ítélet a per adatai (a rendelkezésre álló bizonyítékok) alapján megalapozottan állapította meg, hogy az alperes a felperes által kifogásolt sajtóközleményben a sajtótájékoztatón elhangzottakat hitelesen közvetítette. A sajtóközleményből egyértelműen megállapítható, hogy az a rendőrhatóság által tartott sajtótájékoztatón elhangzott közléseken alapul, megállapítható az is, hogy a büntetőeljárás milyen stádiumban van, illetve az, hogy a nyomozóhatóság milyen kényszerítő intézkedéseket tett. A kifogásolt sajtóközlemény tehát nem sértette az ártatlanság vélelmét, és személyhez fűződő jogokat sem sértett azzal, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakkal egyezően arról is tudósított, hogy az eljárás alá vont felperessel szemben az ország más részein elkövetett hasonló cselekmények miatt már van büntetőeljárás folyamatban. A sajtószerv ugyanis nem kötelezhető arra, hogy a rendőrség által tartott sajtótájékoztatón elhangzott tényállítások valóságtartalmát külön vizsgálja. Abban az esetben azonban, ha a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet a gyanúsított felperes bűnösségét nem állapítja meg, illetve a jogerős büntető ítélet olyan megállapítást tesz, hogy a felperessel szemben az ország más területén hasonló bűncselekmény miatt eljárás nem volt folyamatban, jogorvoslatot a felperes számára az R. 3. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezés biztosít, amelynek értelmében a sajtónak az eljárást vagy eljárásokat befejező határozatról az érdekelt kérelmére hírt kell adnia.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
(Legf. Bír. Pfv.IV.21.140/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás