52/2002. (XI. 18.) AB határozat
52/2002. (XI. 18.) AB határozat1
2002.11.18.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/1997. (XII. 23.) Kgy. rendeletének 4. § 17. pontja, valamint 14. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket e határozat közzététele napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/1997. (XII. 23.) Kgy. rendeletének (a továbbiakban: Kgy.r.) 4. § 17. pontja, valamint 14. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. A támadott rendelkezések szerint a köztisztasági közszolgáltatásba bevont területnek a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott terület minősül, illetőleg az önkormányzat a köztisztasági feladatát ezen a területen a szolgáltató útján látja el.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kgy.r. megjelölt rendelkezései ellentétesek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 34. § (5) bekezdésével, amelynek értelmében: ,,A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik''. Megállapítása szerint az önkormányzat csak a Kgy.r. 1. számú mellékletében felsorolt utcákon végzi a közút kezelőjét terhelő tisztántartási feladatát, így a fel nem sorolt utcák kimaradnak a köztisztasági közszolgáltatásból. Ebből következtet az indítványozó arra, hogy a Kgy.r. kifogásolt rendelkezései sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mely kimondja, hogy a helyi képviselő-testületnek a feladatkörében alkotott rendelete nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az indítványozó ezen túlmenően úgy véli, hogy a rendelet sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését azzal, hogy a város többi utcája kimarad az érintett közszolgáltatásból, s ez hátrányosan érinti a köztisztasági közszolgáltatásba be nem vont területen lakókat. Az indítványozó más tekintetben is diszkriminatívnak tartja a Kgy.r. kifogásolt rendelkezéseit, s azzal érvel, hogy a Kgy.r.-ből kitűnik, a szemétszállítási díjat minden lakos köteles fizetni, függetlenül attól, hogy a mellékletben felsorolt utcák valamelyikében lakik-e; illetőleg, hogy igénybeveszi-e a szolgáltatást.
Az indítványozó belső kollíziót vél felfedezni a Kgy.r.-en belül, melyet azzal támaszt alá, hogy az 5. § (2) bekezdésének értelmében: ,,A közterület – ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a 10. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében említett esetek kivételével az Önkormányzat a szolgáltató útján gondoskodik.''
II.
1. Az Alkotmány indítványban hivatkozott rendelkezései a következők:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.''
2. A Kgy.r. támadott előírásai:
,,4. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
(…)
17. köztisztasági közszolgáltatásba bevont terület: a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott terület;''
,,14. § (2) Az Önkormányzat a feladatkörét képező köztisztasági feladatot a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott területen a szolgáltató útján látja el.''
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a Kgy.r.-nek az indítványban sérelmezett rendelkezései megalkotására törvényi felhatalmazás alapján került sor. Ilyen felhatalmazást tartalmaz az Ötv. 8. § (1) bekezdése, melynek értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása is. További törvényi felhatalmazást tartalmazott az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény, majd annak rendelkezései helyébe lépő, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [23. § a) pont, 31. § (2) bekezdés rendelkezései] is.
2. A Kktv. 32. § (1) bekezdése szerint: ,,A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak – beleértve a kerékpárutakat is – a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. (…)''. A települési önkormányzatnak a Kktv. 34. § (5) bekezdésében foglalt közút tisztántartási feladata a helyi közutakra terjed ki. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 92. § (10) bekezdés a) pontja értelmében a közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében a Kktv. 34. § (5) bekezdésének vonatkozásában a helyi önkormányzat képviselő-testületét kell érteni.
A Kgy.r. 4. § 17. pontja, valamint a 14. § (2) bekezdése mindössze az 1. sz. mellékletben szereplő utakat, utcákat vonja be a köztisztasági szolgáltatás körébe. A melléklet ténye önmagában is jelzi egyes utak, utcák kiemelt kezelését. A Kgy.r. 4. § 12. pontja szerint: ,,köztisztasági szolgáltatás: a közterületek tisztántartása, valamint a települési szilárd hulladék kezelése, továbbá a szolgáltató hulladék-ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenysége;'' A Kgy.r. értelmező rendelkezései szerint közterület az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró); a tisztántartás pedig az egyes ingatlanok és közterületek tisztántartását, hó- és síkosságmentesítését, illetőleg pormentesítését foglalja magában. A Kgy.r. idézett rendelkezéseiből tehát kitűnik, hogy a helyi közutak tisztántartása beletartozik a köztisztasági közszolgáltatások körébe.
A Kktv. 34. § (5) bekezdése értelmében ,,a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik''. A Kgy.r. támadott rendelkezései szerint a köztisztasági közszolgáltatások köre csak az 1. sz. melléklet által bevont területre terjed ki. Ennek következtében a helyi közutak tisztántartása csak az e szolgáltatás körébe bevont területeken valósul meg. Mindezek értelmében a Kgy.r. 4. § 17. pontja a bevont területek szűkítése miatt ütközik a Kktv. 34. § (5) bekezdésével, így alkotmányellenességet eredményez, mivel magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétesen állapítja meg a közút tisztántartásának helyi önkormányzati feladatát.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Kgy.r. 4. § 17. pontja az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, ezért azt megsemmisítette.
3. A Kgy.r. 14. § (2) bekezdésének rendelkezése visszautal a 4. § 17. pontjának értelmező rendelkezésére, mely az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközően állapítja meg a köztisztasági közszolgáltatás területét. Az e rendelkezéssel való szoros tartalmi összefüggése miatt az Alkotmánybíróság a Kgy.r. 14. § (2) bekezdését is megsemmisítette.
4. Az indítványozó azért is támadta a Kgy.r. 4. § 17. pontját, valamint 14. § (2) bekezdését, mert álláspontja szerint azok az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes – diszkriminatív – rendelkezéseket tartalmaznak. Mivel az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében, a 2. és 3. pontban leírt indokok alapján, a Kgy.r. támadott rendelkezéseinek alkotmányellenességét megállapította és azokat megsemmisítette, ezért a diszkriminációra vonatkozó indítványi hivatkozásokat az Alkotmánybíróság – a gyakorlatának megfelelően [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995. 203., 205; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996. 37., 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997. 361., 364.] – érdemben már nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy téves az indítványozó állítása, miszerint szemétszállítási díjat azokban az utcákban lakóknak is kell fizetni, amely utcák nem esnek a köztisztasági közszolgáltatás körébe és így ott nem is történik szemétszállítás. A Kgy.r. értelmében ugyanis a köztisztasági közszolgáltatás két részből áll: a közutak tisztántartásából, illetve a települési szilárd hulladék kezeléséből, és a szolgáltató által elvégzendő hulladékártalmatlanítási és -hasznosítási tevékenységből. A Kgy.r.-nek az indítványozó által támadott rendelkezései nem a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatásra vonatkozóan állapítják meg a bevont terület határait. A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatásba bevont terület Szeged város belterülete, valamint a gyálaréti, baktói, subasai, öreghegyi, kamaratöltési, marostői, tápéi, tompaszigeti, szentmihályi kiskertek területe. Az indítványozó által sérelmezett szemétszállítási díjat a települési szilárd hulladék kezelése körében a gyűjtési és az elszállítási közszolgáltatás ellenében kell fizetni. A közutak tisztántartásáért az ingatlantulajdonosoknak díjat fizetni nem kell.
5. A Kgy.r. 5. § (2) bekezdése, valamint a 4. § 17. pontja, illetőleg 14. § (2) bekezdése közötti belső kollíziójára vonatkozó indítványi hivatkozásokat az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálta, mivel a határozat rendelkező részében, a támadott rendelkezések alkotmányellenességét megállapította és azokat megsemmisítette.
6. A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 578/B/1999.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás