570/B/2002. AB határozat
570/B/2002. AB határozat*
2004.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Csopak Község Önkormányzatának a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló 19/1996. (XII. 11.) rendelete 41. § (3) bekezdésének „az idényjelleggel itt tartózkodó nyaralótulajdonosok (használók)” szövegrésze, valamint a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló többször módosított 19/1996. (XII. 11.) ÖKT számú rendelet módosításáról szóló 26/2003. (XII. 31.) ÖKT számú rendelet mellékletének 1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó hiánypótlási felhívást követően Csopak Község Önkormányzatának a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló 19/1996. (XII. 11.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör. 1.) 41. § (3) bekezdése, valamint a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló többször módosított 19/1996. (XII. 11.) ÖKT számú rendelet módosításáról szóló 20/2001. (XII. 31.) ÖKT számú rendelet (a továbbiakban: Ör. 2.) 1. számú melléklet II. része alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Ör. 1. kifogásolt rendelkezése szerint az idényjelleggel a községben tartózkodó nyaraló tulajdonosok az év 7 hónapjában, április 1-jétől október 31-ig kötelesek az intézményes szemétszállítás igénybevételére és az Ör. 2. 1. sz. melléklete II. részében megállapított díjtételek szerint a közszolgáltatási díj megfizetésére.
Az indítványozó szerint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 12. § (1) bekezdése, 20. § (1) bekezdése és a 23. §-a nem adott felhatalmazást az önkormányzatoknak „jogalap nélküli gazdagodást legalizáló” rendelet megalkotására. Véleménye szerint az Ör. 1. 41. § (3) bekezdésének kifogásolt szövegrésze arra kényszeríti az üdülőtulajdonosokat, hogy el nem végzett szolgáltatásért díjat fizessenek. Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 361. §-ában foglaltakkal ellentétesek, amely szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések magasabb jogszabállyal ellentétesek, ezért az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértik. Az indítványozó álláspontja szerint sérül az Alkotmány 2. §-a, mivel az önkormányzat közhatalmi eszközökkel károsítja meg az állampolgárt. Az indítványozó külön indokolás nélkül, az Alkotmány 5. §-a, 8. §-a, valamint az 54. § (1) bekezdése sérelmét is állítja és kéri a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. mellékletében meghatározott díjtételeket a képviselőtestület megváltoztatta. A 2004. január 1-jétől fizetendő díjtételeket a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló többször módosított 19/1996. (XII. 11.) ÖKT számú rendelet módosításáról szóló 26/2003. (XII. 31.) ÖKT számú rendelet (a továbbiakban: Ör. 3.) melléklete tartalmazza. Mivel a módosítás az indítvány lényegét nem érintette, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az Ör. 3. mellékletének 1. pontja tekintetében folytatta le.
II.
Az indítványban megjelölt jogszabályok:
1. Alkotmány:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.”
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
„ 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”
2. Ptk.:
„361. §(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles az előnyt visszatéríteni.”
3. Hgt.:
„12. § (1) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést – ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is – igénybe venni.”
„20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.”
„23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört;
f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét;
g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;
h) a gazdálkodó szervezet számára – a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.”
4. Ör.1.
„41. § (3) Az intézményes szemétszállítás igénybevétele:
– állandó lakások és állandó jelleggel, működő közületi szervek részére egész éven át,
– az idényjelleggel itt tartózkodó nyaralótulajdonosok (használók) és idényjelleggel működő szervek részére az év 7 hónapjában (április 1-jétől október 31-ig) kötelező.”
5. Ör. 2.
1. sz. melléklet II. rész:
Mennyiség |
Alkalom |
Éves díj Ft/év |
50 liter |
43 |
3 990 |
80 liter |
43 |
4 547 |
110–120 liter |
43 |
5 234 |
160 liter |
43 |
7 593 |
220–240 liter |
43 |
10 425” |
6. Ör.3.:
|
|
Állandó lakó |
Üdülő |
||
„1. Mennyiség: (liter) |
Alkalom: |
Alkalom: |
Éves díj |
Alkalom: |
Éves díj |
50 |
100 |
65 |
6 500 |
43 |
4 300 |
80 |
114 |
65 |
7 410 |
43 |
4 902 |
110 |
131 |
65 |
8 515 |
43 |
5 633 |
160 |
191 |
65 |
12 415 |
43 |
8 213 |
220 |
261 |
65 |
16 965 |
43 |
11 223” |
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az állam kötelessége az emberi egészség, a természeti és az épített környezet védelme és megőrzése. E körbe tartozik a települési hulladék okozta szennyezés minimalizálása, a keletkező hulladék szervezett elszállítása, környezetkímélő ártalmatlanítása.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat feladatkörébe sorolja a településtisztaság biztosítását. A településtisztaságot érintő tárgykörre vonatkozó részletes szabályokat a Hgt. tartalmazza. A Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A települési önkormányzat képviselőtestülete a Hgt. 23. §-a alapján önkormányzati rendeletben állapítja meg többek között a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit.
A Hgt. 25. §-a rendelkezik a közszolgáltatási díj megállapításának elveiről. Az (1) bekezdés szerint a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. Külön rendelkezik a törvény a 25. § (2) bekezdésében az üdülőingatlan tulajdonosok esetében fizetendő díjról. E rendelkezés szerint a közszolgáltatás díját az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, tekintettel a település jellegére, az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani.
A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. Az R. 5. §-a szerint a települési hulladék kezelésért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a jogszabályok rendelkezései szerint a települési hulladékgyűjtésre és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett. Az R. 2. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.
A településeken keletkező hulladék összegyűjtése, keletkezési helyéről történő elszállítása, valamint ártalmatlanítására irányuló tevékenység csak célratörően megszervezett intézményesített közszolgáltatás keretei között valósítható meg. A szervezett hulladékszállítás a biztosítéka az önkormányzati feladatellátás eredményes teljesítésének, a súlyos környezeti és közegészségügyi veszélyek kiküszöbölésének. Az önkormányzat a feladatellátás érdekében a törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg a rendeletét, amelyben a közszolgáltatást az ingatlantulajdonosok számára függetlenül attól, hogy állandó vagy idényjelleggel használják az ingatlant, kötelezővé tette. Az üdülőingatlan tulajdonosok esetében azonban a közszolgáltatás kötelező igénybevételét április 1-jétől október 31-ig rendelte el. Ez az az időszak, amely alatt az üdülőtulajdonosok – figyelemmel a balatonparti település jellegére – általában az ingatlant használják.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. és Ör. 3. kifogásolt rendelkezései a Hgt. 12. § (1) bekezdése, 20. § (1) bekezdése, valamint 23. §-ában foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján állapították meg az üdülőtulajdonosokra is vonatkozó közszolgáltatás kötelező igénybevételét, valamint a közszolgáltatásért fizetendő díjtételeket. A kifogásolt rendelkezések a felhatalmazás kereteit nem lépték túl, így az Ör. 1. 41. § (3) bekezdése, valamint az Ör. 3. mellékletének 1. pontja a Hgt. 12. § (1) bekezdésével, 20. § (1) bekezdésével, valamint 23. §-ával nem ellentétes.
Az Alkotmánybíróság az 506/B/2001. AB határozatában már kifejtette, hogy nem életszerű, hogy a tulajdonosnál az ingatlan használata során egyáltalán nem keletkezik szemét, mert ilyen állapot tartósan nem állhat fent. A környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűsége alkotmányos sérelmét nem idézi elő. (ABH 2002, 1541, 1545.)
Az ingatlantulajdonosok által kibocsátott szemét egyedi mérések alapján történő szállítása csak magas költségráfordítással lenne biztosítható. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát, így a jogalap nélküli gazdagodást sem jelenti, ha az üdülőtulajdonos esetenként nem veszi igénybe a szolgáltatást, mivel a szolgáltató ilyenkor is megjelenik és ezáltal költségei merülnek fel.
Az Alkotmánybíróság az indítványozó által hivatkozott Ptk. 361. § (1) bekezdésével kapcsolatban – amely arról rendelkezik, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles az előnyt visszatéríteni, – azt állapította meg, hogy azzal a sérelmezett rendelkezések tartalmi összefüggésbe nem hozhatók, a kifogásolt rendelkezések azt nem sértik.
Mivel az indítványozó által megjelölt magasabb jogszabályokkal való ütközés nem állapítható meg, ezáltal a támadott rendelkezések az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését nem sértik. Emiatt az Alkotmánybíróság az indítványt e részében elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság fentieket figyelembe véve az Alkotmány 2. § (1) bekezdése sérelmét sem állapította meg, mert a képviselőtestület felhatalmazás alapján, a törvény keretei között, magasabb jogszabályt nem sértve állapította meg a kifogásolt rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy az Ör. 1. 41. § (3) bekezdése, valamint az Ör. 3. mellékletének díjtételeket meghatározó 1. pontja alapjogot érintő rendelkezést nem tartalmaz, azért nem ellentétes az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság ezért az indítvány e részét is elutasította.
4. Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata során megállapította, hogy egyrészt az Alkotmány 5. §-a és 54. § (1) bekezdése, másrészt a kötelező közszolgáltatás 7 hónapra történő elrendelése és a közszolgáltatási díjat megállapító rendelkezések között tartalmi és alkotmányjogi összefüggés nincs.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 2043/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 543, 544.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584, 586.], ezért az indítványt ebben a részében is elutasította.
Budapest, 2004. július 6.
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás