58/2002. (XI. 28.) AB határozat
58/2002. (XI. 28.) AB határozat1
2002.11.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros Közgyűlésének a közterületek használatával kapcsolatos ideiglenes szabályokról szóló 14/2002. (III. 21.) rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a fővárosi közgyűlés nem értett egyet – Budapest Főváros Közgyűlésének a közterületek használatával kapcsolatos ideiglenes szabályokról szóló 14/2002. (III. 21.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kezdeményezésben foglaltak szerint az Ör. azért törvénysértő, mivel megalkotása során a fővárosi közgyűlés nem vette figyelembe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 9. §-ában meghatározott kötelező eljárási szabályokat.
Az indítványozó arra hivatkozott, hogy az Ör. – azáltal, hogy felfüggesztette Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: BVKSZ) garanciális jelentőségű, az Ét. 9. §-a megvalósítására irányuló rendelkezéseit – sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 44/A. § (2) bekezdését is.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének megfelelően a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körében a települési önkormányzat feladataként említi a településrendezést. Az Ét. 7. § (1) bekezdésének megfelelően ,,a településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése''.
Az Ét. 13. § (1) bekezdése a helyi építési szabályzatra vonatkozó alapvető jelentőségű előírást tartalmaz: ,,Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania''. A 13. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően a helyi építési szabályzatnak rendelkeznie kell a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolásáról, azok felhasználásának, beépítésének feltételeiről és szabályairól.
Az Ét. 14. § (2) bekezdése a fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések körében azt írja elő, hogy ,,a Fővárosi Önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg''.
Az Ét. indítványban hivatkozott 9. §-a a (2)–(7) bekezdésében a településrendezés általános szabályai körében számos, az önkormányzati jogalkotásra vonatkozó eljárási rendelkezést tartalmaz:
,,(2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:
a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek;
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;
c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.
(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt. Kivéve azok a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási szervek, amelyek a településrendezési eljárás során az eljárásban szakhatóságként vesznek részt.
(4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.
(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt – a (3)–(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:
a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek,
b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek.
A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell, továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem értő vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetők elő.
(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)–(6) bekezdésben előírt véleményeztetési és szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.''
Az Ör. 1. §-a így rendelkezik: ,,A Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. számú rendelet (a továbbiakban: BVKSZ) 11. § (5) bekezdésének és 12. § (6) bekezdésének hatályát 2003. december 31-ig felfüggeszti. Ezen időpontig a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek tárgyában indult eljárásban a BVKSZ 11. § (5) bekezdését és 12. § (6) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.''
Az Ör. 2. §-a e rendelet hatálybalépésére vonatkozó előírást tartalmaz.
A BVKSZ 11. § (5) bekezdésének az Ör. 1. §-ában figyelmen kívül hagyni rendelt szabályozása – az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések körében – kimondta: a BVKSZ 9–10. §-ában rögzített területek és útvonalak mentén (a városkép szempontjából kiemelt területeken és az Andrássy úton) ,,A0-ás (841 X 1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát csak az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el. Az előzőekben nem meghatározott területeken az óriásplakátok elhelyezését KVSZ-ben kell szabályozni''.
A BVKSZ 12. § (6) bekezdésének 2003. december 31-ig hatályában ugyancsak felfüggesztett előírása megállapította: ,,Az értékvédelem alatt álló épületek közterületi homlokzati vonala előtt, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt területek közterületein a köztárgyak közül önálló reklámhordozókat elhelyezni – a tetszőleges alaprajzú hirdetőoszlopok kivételével – nem lehet''.
(A BVKSZ 2. számú melléklete a városkép szempontjából kiemelt területeket tartalmazza.)
III.
1. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen ügyben az elvi jelentőségű 30/1999. (X. 13.) AB határozat megállapításán alapul, miszerint ,,az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó törvényellenesség vizsgálatát csak a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti''. E tekintetben az alkotmánybírósági eljárás megindítására való jogosultság kizárólag az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontjából fakad. (ABH 1999. 411.)
2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők miatt megalapozott.
Az önkormányzat rendeletalkotási eljárását keretjellegűen törvények szabályozzák. Az Ötv. és az Ét. bemutatott előírásaiból azonban kitűnik, hogy az önkormányzatok városrendezésre és építésügyre vonatkozó szabályozási autonómiája kizárólag a rendeletalkotás tartalmát és az alkalmazott eljárás lefolytatását meghatározó törvényi keretek között érvényesülhet. Ilyen, az önkormányzati rendeletalkotás során irányadó eljárási rendelkezéseket állapít meg az Ét. idézett 9. §-a is, amikor a helyi építési szabályzat (így a BVKSZ) elfogadásához számos egyeztetési kötelezettséget ír elő, s az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseletek, hatóságok számára véleménynyilvánítási, javaslattatételi, észrevételezési lehetőséget biztosít.
A 42/1992. (VII. 16.) AB határozat is felhívta a figyelmet az építésügyi jogalkotás e sajátosságára, amikor megállapította a következőket: ,,Az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel való egyeztetés kötelezettsége és a lakosságnak az eljárásba való bevonása olyan garanciális eljárási szabályok, amelyeket nem követel meg a jogi szabályozás a többi önkormányzati rendelet megalkotása során''. (ABH 1992. 369, 371.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. – mivel a BVKSZ előírásainak [a 11. § (5) bekezdésének és a 12. § (6) bekezdésének] alkalmazását függeszti fel – a BVKSZ módosításának tekintendő, s így megalkotásakor nem lehetett volna mellőzni az Ét. 9. §-ában előírt körülmények, feltételek, eljárások alkalmazását. Erre utal az Ét. 9. § (9) bekezdésének második mondata is, miszerint az Ét. 9. § (1)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek változtatása esetén is alkalmazni kell. A kezdeményező által az Alkotmánybírósághoz benyújtott iratokból, így Budapest Főváros Önkormányzata Jogi Bizottságának 05/1207/2002. sz. előterjesztéséből és a főjegyzőnek az Ör. tervezetéhez fűzött észrevételéből kitűnik, hogy az Ör. megalkotására az Ét. 9. §-ában foglalt, garanciális jelentőségű eljárások mellőzésével került sor.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ör. – az elfogadása során alkalmazott törvénysértő eljárásra tekintettel – sérti az Ét. 9. §-át, s ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is, ezért az Alkotmánybíróság – az e határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően – alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 602/H/2002.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás