60/2002. (XI. 28.) AB határozat
60/2002. (XI. 28.) AB határozat1
2002.11.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság helyi önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2001. (X. 20.) ÖKt. számú, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól, szociális és kegyeleti támogatásáról szóló rendelete 1. § (2) bekezdésének a ,,hivatal munkaviszonyban álló alkalmazottaira, továbbá'' szövegrésze, 1. § (3) bekezdésének ,,és alkalmazottaira'' szövegrésze, valamint 9. § (2) bekezdése törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) – miután törvényességi észrevételét Csongrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nem fogadta el – az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy a Képviselő-testület 8/2002. (IV. 3.) ÖKt. számú rendeletével módosított 34/2001. (X. 20.) ÖKt. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § (2) bekezdéséből a ,,hivatal munkaviszonyban álló alkalmazottaira, továbbá'' szövegrészét, az 1. § (3) bekezdéséből az ,,és alkalmazottaira'' szövegrészt, és a 9. § (2) bekezdését semmisítse meg. A hivatalvezető a törvényességi észrevételében, majd az indítványában kifejtette, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény – a 2001. évi XXXVI. törvénnyel való módosítását követően – a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára terjed ki, így a végrehajtására alkotott önkormányzati rendelet hatálya is a polgármesteri hivatal köztisztviselőire terjedhet ki, a támadott rendelkezések viszont az alkalmazottakra vonatkoznak, emiatt ellentétesek a Ktv.-vel, tehát törvénysértők.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályokra alapozta:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.''
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
3. A Ktv. rendelkezései:
,,1. § (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.''
(...)
(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.''
,,4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.''
,,49/H. § A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.
Az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75–100%-áig terjedhet. Az e) pontban megjelölt juttatás mértéke kivételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.''
,,106. § (7) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül a képviselő-testület köteles felülvizsgálni, s e törvény szabályainak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit.''
4. Az Ör. rendelkezései:
,,1. § (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselőire terjed ki.
(2) A rendelet előírásait a hivatal munkaviszonyban álló alkalmazottaira, továbbá foglalkoztatási jogviszonyban lévő polgármesterre, alpolgármesterre is alkalmazni kell.
(3) A rendelet 8. §-ának hatálya a hivatal nyugállományú köztisztviselőire és alkalmazottaira terjed ki.''
,,9. § (2) Az e rendeletben nem szabályozott, a törvény 49/H. §-a szerinti juttatást vagy támogatást a munkáltatói jog gyakorlója, rászorultság alapján, a munkavállalói érdekképviselet javaslata vagy véleménye alapján megállapíthat.''
III.
Az indítvány megalapozott.
A helyi önkormányzati képviselő-testületek alapvető alkotmányos joga a rendeletalkotás, a helyi társadalmi viszonyok jogi szabályozása. Az Ötv. az önkormányzati rendelet két típusát különbözteti meg: a képviselő-testület rendeletet alkothat törvény felhatalmazása alapján, annak helyi végrehajtására, illetőleg elsődlegesen is szabályozhat helyi társadalmi viszonyt. Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. [Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés.]
Törvény felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelet esetén a képviselő-testület szabályozási jogköre a felhatalmazást tartalmazó törvényhez igazodik. Törvény adhat felhatalmazást végrehajtási rendelet alkotására, a felhatalmazás szólhat meghatározott kérdések helyi szabályozására. Az Ör., a bevezető rendelkezései szerint, a Ktv. 4. §-ában és a 106. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazásra alapozta a saját rendelkezéseit.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ktvm.) 2001. július 1. napjával – a korábbiakhoz képest – jelentősen módosította a képviselő-testület szabályozási jogkörét. A Ktv. 1. § (1) bekezdése szerint e törvény hatálya – többek között – a képviselő-testület hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki, (6) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A (7) bekezdés alapján e törvény alkalmazásában a képviselő-testület hivatala közigazgatási szerv. A Ktv. 4. §-a a következő felhatalmazást adja: ,,Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat és kegyeleti támogatásokat.'' E rendelkezések egybevetéséből következik, hogy a képviselő-testület által alkotott rendelet hatálya a képviselő-testület hivatalának köztisztviselőire terjed ki, a köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára pedig a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Törvénnyel, a Ktv.-vel ellentétesek tehát az Ör. azon rendelkezései, amelyek a hivatal alkalmazottaira vonatkoznak: az Ör. 1. § (2) bekezdésének a ,,hivatal munkaviszonyban álló alkalmazottaira, továbbá'' szövegrésze, 1. § (3) bekezdésének ,,és alkalmazottaira'' szövegrésze, ezért ezeket a szövegrészeket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A helyi önkormányzati rendszer sajátosságaiból következik az, hogy a köztisztviselők tekintetében egyes kérdésekben elválik a szabályozási jog, ami a képviselő-testületé (közgyűlésé), és a munkáltatói jogkör, ami a jegyzőt (főjegyzőt) illeti. Ezért megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a képviselő-testület hivatalában a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak a Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint részesíthetők juttatásokban, támogatásokban is.
Az Ör. 9. § (2) bekezdése arra hatalmazza fel a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a rendeletben nem szabályozott, a törvény 49/H. §-a szerinti juttatást vagy támogatást – rászorultság alapján, a munkavállalói érdekképviselet javaslata vagy véleménye alapján – megállapíthat. A Ktv. 4. §-a szerint az adható, megállapítható juttatásokat a rendeletben kell megállapítani, ami normatív szabályozást igényel, vagyis nem adható a munkáltatói jogkör gyakorlójának általános felhatalmazás a rendeletben nem szabályozott juttatás, támogatás megállapítására. Ez a rendelkezés is meghaladja a felhatalmazás törvényi kereteit. Az Alkotmánybíróság következes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képviselő-testület, a felhatalmazás kereteit túllépő, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel. [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999. 375; 377–378.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001. 486–489.; 18/2002. AB határozat, ABH 2002. 175–777.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002. 305–308.; 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002. 317–318.] A Ktv. 4. §-a arra hatalmazta fel az önkormányzati képviselő-testületet, hogy a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat. A felhatalmazás tehát a törvény keretei között egyes juttatások és támogatások szabályozására szól, e felhatalmazással pedig ellentétes az Ör. 9. § (2) bekezdése, ezért azt megsemmisítette az Alkotmánybíróság.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 442/H/2002.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás