609/E/2002. AB határozat

609/E/2002. AB határozat^*

2011.05.31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása kitűzésének határidejével összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 59. § (2) bekezdésének és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 102. §-ának kapcsolatával összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tekintetében az eljárást megszünteti.

I n d o k o l á s

1. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályozatlanul hagyta a helyi önkormányzati egyéni választókerületek megállapításával kapcsolatos jogorvoslati eljárást, amennyiben nincs arra vonatkozó szabály, hogy mi történik akkor, ha a helyi választási iroda vezetőjének a választókerületek határait megállapító döntése ellen kifogás érkezik, miközben a köztársasági elnök kitűzi a választás napját.

A szabályozás hiánya – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt – jogállamiság elvének részét képező jogbiztonság sérelmét eredményezi a Ve. 11. §-a, 102. §-a és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 1990. évi Övjt.) 59. § (2) bekezdésének alkalmazása során. Egyrészt, a Ve. 102. §-a alapján az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetője a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg, és döntése ellen a döntést követő három napon belül kifogással lehet fordulni; azonban az egyéni választókerületek megállapítására a törvény a helyi választási iroda vezetője számára nem ír elő határidőt. Ugyanakkor a Ve. 11. §-a szerint a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet a választókerület határát vagy sorszámát megváltoztatni. A köztársasági elnöknek – a Ve. 4. § (1) bekezdése alapján – a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, de a törvény nem állapítja meg, hogy a köztársasági elnök azt legkorábban mikor teheti meg, ezért a választást a szavazás napja előtt 100 vagy több nappal is, bármikor kitűzheti. Másrészt, az 1990. évi Övjt. kifejezetten előírja, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját megelőző 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell megállapítani. Ez ellentmond a Ve. 102. §-ának.

2. Az Alkotmánybíróság beszerezte a közigazgatási és igazságügyi miniszter véleményét.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

2. Az 1990. évi Övjt.-nek – az indítvány benyújtásakor hatályos – hivatkozott rendelkezése:

„59. § (2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját megelőző 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell megállapítani.”

3.1. A Ve.-nek – az indítvány benyújtásakor hatályos – hivatkozott rendelkezései:

„4. § (1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni.”

„11. § A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.”

„102. § (1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetője a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg.

(2) A helyi választási iroda vezetője döntése ellen a döntést követő három napon belül a területi választási iroda vezetőjéhez lehet kifogással fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a területi választási iroda vezetője három napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.”

3.2. A Ve.-nek – az indítvány elbírálásakor hatályos – hivatkozott rendelkezései:

„4. § (1) A választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.”

„102. § (1) A helyi választási iroda vezetője a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján február 15-ig meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a települési önkormányzat képviselő-testülete megválasztható tagjainak számát.

(2) Az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetője a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg, és e döntését a helyben szokásos módon február 28-ig közzéteszi.

(3) A helyi választási iroda vezetőjének (1) és (2) bekezdés szerinti döntése ellen annak közzétételétől számított 2 napon belül a területi választási iroda vezetőjéhez lehet kifogással fordulni. A helyi választási iroda vezetőjének (2) bekezdés szerinti döntése ellen a 9. § (1) bekezdésben foglaltak megsértésére hivatkozással terjeszthető elő kifogás. A területi választási iroda vezetője a kifogásról 2 napon belül dönt. A területi választási iroda vezetője a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. További jogorvoslatnak helye nincs.”

4. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: 2010. évi Övjt.) érintett rendelkezése:

„3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni, mely adatot a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv küldi meg minden év január 15-ig a helyi és a területi választási iroda vezetője számára.”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt állapította meg, hogy az indítvány benyújtását követően az indítvánnyal érintett szabályozás módosult, ezért áttekintette annak változásait.

1.1. A 2010. évi Övjt. az 1990. évi Övjt.-t 2010. június 14-ével hatályon kívül helyezte. A 2010. évi Övjt. 3. §-a – az 1990. évi Övjt. 59. § (2) bekezdésében foglalt szabálytól eltérően – úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni, mely adatot a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv küldi meg minden év január 15-ig a helyi és a területi választási iroda vezetője számára.

1.2. A Ve. 102. §-ának az indítvány elbírálásakor hatályos szövegét a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2010. évi LX. törvény állapította meg. A módosítás következtében a helyi választási iroda vezetőjének a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján február 15-ig kell meghatároznia a települési önkormányzat képviselő-testülete megválasztható tagjainak számát, majd pedig február 28-ig az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területét megállapító döntését is közzé kell tennie. Ezt követően 2 napon belül van lehetőség a döntés ellen kifogással fordulni, amelyről 2 napon belül dönteni kell.

1.3. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak a hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetve módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.) A konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálja. A jelen indítvány nem az Abtv. 38. §-a, illetve 48. §-a szerinti kérelem. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt a hatályos jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel bírálta el.

1.4. Az indítványozó szerint az 1990. évi Övjt. és a Ve. a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjai számának, illetve az egyéni választókerületeknek a meghatározásánál alapul veendő lakosságszám megállapításánál eltérő időpontot ír elő (miközben a képviselő-testület tagjai számának megállapítása összefügg az egyéni választókerületek számának meghatározásával). Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó által jelzett probléma az 1990. évi Övjt. hatályon kívül helyezését és a 2010. évi Övjt. hatályba lépését, továbbá a Ve. módosítását követően már nem áll fenn, az indítvány ebben a részében tárgytalanná vált. Erre figyelemmel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján – az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint megszünteti az eljárást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1990. évi LXIV. törvény 59. § (2) bekezdésének és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 102. §-ának kapcsolatával összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tekintetében.

2. Az indítványozó arra tekintettel is kérte a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását az Alkotmánybíróságtól, hogy a Ve. nem hangolta össze a helyi önkormányzati egyéni választókerületek megállapításával (illetve a választókerületek megváltoztatásának tilalmával) és a választás kitűzésének időpontjával kapcsolatos szabályokat, ami a jogbiztonság sérelmét eredményezi.

2.1. Az Alkotmánybíróság 4/1999. (III. 31.) AB határozatában összefoglalta a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességgel kapcsolatban kialakult és azóta is töretlen gyakorlatát, mely szerint „[a]z Alkotmánybíróságnak e kérdés eldöntésére vonatkozó hatáskörét az (...) Abtv. 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. (...) Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat ABH 1992, 227, 231.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat ABH 1992, 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat ABK 1998. május 222, 225.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul.” (ABH 1999, 52, 56–57.)

Az indítványozó kérelme abba az esetkörbe sorolható, amely szerint „az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik”, ezért az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a helyi önkormányzati egyéni választókerületek megállapítására (illetve a választókerületek megváltoztatásának tilalmára) és a választás kitűzésének időpontjára vonatkozó szabályozásból valóban hiányzik-e az a szabályozási elem, amely az indítványozó által felvetett problémát előidézheti.

2.2. A Ve. 102. §-ának hatályos rendelkezése szerint a helyi választási iroda vezetője a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének február 28. napjáig köteles az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területét megállapító döntését meghozni és közzétenni. Ezt követően a jogorvoslati eljárás összesen 4 nap alatt lefolytatható. A 2010. június 30-át megelőzően hatályos szabályozással szemben tehát a hatályos szabályozás alapján elméletileg nem fordulhat elő, hogy a köztársasági elnök tudtán kívül olyan időpontban tűzi ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, amikor valamely helyi önkormányzatnál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján még ne történt volna meg a helyi önkormányzati egyéni választókerületeknek a megállapítása vagy ezzel kapcsolatos jogorvoslati eljárás befejezése.

2.3. Ugyanakkor mivel a Ve. kifejezetten csak a választás kitűzésének legkésőbbi lehetséges időpontjáról rendelkezik – a Ve. 4. § (1) bekezdése szerint a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni –, és a választás kitűzésének legkorábbi lehetséges időpontját nem határozza meg, elméletileg előfordulhatna, hogy a köztársasági elnök – az eddigi alkotmányos gyakorlattal ellentétben – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének januárjában vagy februárjában, vagy akár azt megelőzően kitűzné már a választásokat. Ebben az esetben a helyi önkormányzati egyéni választókerületi határok felülvizsgálatát olyankor kellene lefolytatnia a helyi választási iroda vezetőjének, amikor a Ve. 11. §-a a választókerület határa és sorszáma tekintetében változtatási tilalmat rendel el. Az előbbiekben leírt helyzet elkerülhető abban az esetben, ha a köztársasági elnök a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását csak azt követően tűzi ki, miután a választókerületi határoknak a választás évében előírt felülvizsgálata már lezárult. Az Alkotmánybíróság ezért a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy ezt a szempontot – a választás kitűzésének legkorábbi lehetséges időpontját meghatározó kifejezett törvényi rendelkezés hiányában is – kötelessége-e figyelembe vennie a köztársasági elnöknek.

2.4. Az Alkotmánybíróság a 8/1992. (I. 30.) AB határozatban foglalkozott a köztársasági elnök döntéseinek, feladatellátásának határidőivel:

„Az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 29. § (1) bekezdése a köztársasági elnök egyik alapvető feladatát jelöli meg (őrködik az államszervezet demokratikus működése felett). Ezt az egyes hatáskörök értelmezésénél alapul kell venni. (…) Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés – mint a köztársasági elnöki intézmény egyik alapvető feladata – nemcsak az elnök rendkívüli beavatkozási jogosítványai esetén szolgál az alkotmányértelmezés alapjául. Következik ebből a feladatból az is, hogy a köztársasági elnöknek hatásköri jogai gyakorlása során mindig figyelemmel kell lennie az egész államszervezet demokratikus működésére, beleértve ebbe annak eljárási és technikai szempontjait is. Az őrködés nem korlátozódik tehát krízishelyzetek feloldására, hanem része az államügyek szokásos menetének, s benne a köztársasági elnök saját joggyakorlásának is. (…) Az elnöki jogkörök beágyazódása a legfelsőbb állami szervek döntési mechanizmusába alapot ad a köztársasági elnök mások döntésével összefüggő jogosítványainak olyan értelmezésére, hogy azokat a köztársasági elnök bizonyos határidőn belül köteles gyakorolni akkor is, ha az Alkotmány szövege az illető jogkör gyakorlására sem kötelességet, sem határidőt nem ír elő kifejezetten. Ez az értelmezés a fentiek szerint az Alkotmány 29. § (1) bekezdésére épül. Emellett a jogállamiság elvéből [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] is következik az Alkotmányban szabályozott szerveknek az a kötelessége, hogy alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve, együttműködve gyakorolják. Ebből is levezethető, hogy a köztársasági elnök jogainak gyakorlása nem határidő nélküli – kivéve azokat a jogköröket, amelyekhez értelemszerűen nem rendelhető határidő. (…) A köztársasági elnök jogköre gyakorlására olyan határidőn belül köteles, amely a fenti elvi indokoknak megfelel. Ez a határidő egyrészt biztosítja az államszervezet folyamatos működését (tehát tekintettel van a döntési láncban résztvevők, illetve az egész államszervezet szempontjaira), másrészt szükséges és ésszerűen elegendő ahhoz, hogy az elnök megalapozottan döntsön (s ennyiben a köztársasági elnök szempontjaihoz is igazodik).” (ABH 1992, 51, 54.)

2.5. Az Alkotmánybíróság az előbbiekben idézett határozatával összhangban megállapítja, hogy államszervezet demokratikus működése feletti őrködésből – mint az államfő alapvető feladatából [Alkotmány 29. § (1) bekezdés] –, valamint a jogállamiság elvéből [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] is következik a köztársasági elnöknek az a kötelessége, hogy a választási eljárással kapcsolatos jogköreit olyan módon gyakorolja – konkrétan a választást olyan időpontban tűzze ki –, hogy a választási szervek feladataikat törvényesen el tudják látni.

A fentiek alapján az önkormányzati választás időpontját kitűző döntése meghozatalakor a köztársasági elnök nem idézhet elő olyan helyzetet, amely a választási eljárásban közreműködő szerveknek a választás törvényes lebonyolítására irányuló tevékenységét – így például a helyi választási iroda vezetőjének a választókerületi beosztást megállapító döntését – ellehetetlenítené. Ez a Ve. hatályos szabályait figyelembe véve azt jelenti, hogy a köztársasági elnök a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását csak azt követően tűzheti ki, miután a választókerületi határoknak a választás évében előírt – a Ve.-ben meghatározott határidejű – felülvizsgálata már lezárult.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bár a jogalkotó a Ve.-ben kifejezetten nem határozta meg azt a legkorábbi időpontot, amikor a köztársasági elnök a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását kitűzheti, a részletes és konkrét szabályozás hiánya nem tekinthető alkotmányellenes mulasztásnak, mert az államfőnek e jogköre gyakorlása során is az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 29. § (1) bekezdésére figyelemmel kell eljárnia, ezért az indítványban leírt, jogbiztonságot sértő helyzet nem áll fenn. Ennek alapján az Alkotmánybíróság a Ve.-vel összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasítja.

Budapest, 2011. május 2.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke


			Dr. Balogh Elemér s. k.,			Dr. Bihari Mihály s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró


		Dr. Bragyova András s. k.,				Dr. Holló András s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró


				Dr. Kiss László s. k.,		Dr. Kovács Péter s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró


	Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,					Dr. Lévay Miklós s. k.,
					alkotmánybíró		alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek