627/B/2002. AB határozat
627/B/2002. AB határozat*
2007.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok helyzetének rendezéséről szóló 1049/2001. (V. 18.) Korm. határozat, a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzletrészeinek megvásárlásáról szóló 1090/2001. (VIII. 8.) Korm. határozat, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 2373/2001. (XII. 18.) Korm. határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett a szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.), a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok helyzetének rendezéséről szóló 1049/2001. (V. 18.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormhat1.), a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzletrészeinek megvásárlásáról szóló 1090/2001. (VIII. 8.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormhat2.), a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 2373/2001. (XII. 18.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormhat3.) alkotmányellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
2. Az egyik indítvány az R1. alkotmányossági felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert álláspontja szerint az ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, a 70/A. § (1) bekezdésével, továbbá sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1)–(2) és 11. § (2) bekezdéseiben foglaltakat. Az indítványozó szerint hátrányosan különböztet az R1., mert a csőd- és felszámolás alatt álló szövetkezetek esetében csak a kívülállók és a nyugdíjas szövetkezeti tagok számára ad lehetőséget üzletrészük megvásárlására, az aktív korú tagok számára nem. Az indítványozó emellett azt kifogásolja, hogy az R1., a Kormhat1., a Kormhat2. és a Kormhat3. visszamenőleges hatályú feltételeket tartalmaz.
3. A másik két, azonos tartalmú indítvány kezdetben az R1. és a Kormhat3. alapján kibocsátott vételi ajánlat 2. pontjának utólagos alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmány 9. §-a, 12. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése és 70/A. §-a tekintetében kérte az Alkotmánybíróságtól. A 2. pont kizárta az adásvétel és ajándékozás alapján szerzett mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket a vételi ajánlat köréből, és ezzel az indítványozók szerint önkényesen tett különbséget az egyes jogalanyok között aszerint, hogy milyen módon szerezték üzletrészüket. A kérelmezők a beadványukat később – a vételi ajánlat 2. pontjának megsemmisítésére vonatkozó indítványt fenntartva – úgy módosították, hogy „mindazon jogszabályok, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének a megsemmisítését is” kérték, amely alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a vételi ajánlatot kidolgozta. Az Alkotmánybíróság főtitkára ezt követően levélben tájékoztatta az indítványozókat arról, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a jogszabálynak és az állami irányítás egyéb jogi eszközének sem minősülő vételi ajánlat alkotmányossági vizsgálatára. Emellett felhívta az indítványozók figyelmét arra, hogy az általuk megjelölt R1. és a Kormhat3. szövege nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárná az ajándékozás és az adásvétel útján szerzett szövetkezeti üzletrészre vonatkozó vételi ajánlat megtételét. A hiánypótlásra felhívó főtitkári levélre válaszolva az indítványozók alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, és annak megállapítását kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy az FVM megsértette az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogot, „amikor bármiféle jogorvoslattal támadható határozat nélkül szűkítette le a vételi ajánlatban említett jogosultak körét”. Emellett, a vételi ajánlat visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság főtitkára ismét levélben tájékoztatta az indítványozók jogi képviselőjét arról, hogy az indítványozók a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően és kizárólag jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben terjeszthetnek elő alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók a főtitkári levélben foglaltakat tudomásul véve alkotmányjogi panaszukat visszavonták, és az R1., a Kormhat1., továbbá a Kormhat3. utólagos alkotmányossági vizsgálatát és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál. Kérelmük alátámasztására a vételi ajánlatra vonatkozó, első beadványukban felsorolt alkotmányossági indokokra hivatkoztak.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
2. Az indítványozók által támadott, az indítványok elbírálásakor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések:
A szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet
„A Kormány annak érdekében, hogy a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosai az ilyen eljárás alatt nem álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosaihoz képest indokolatlan hátrányt ne szenvedjenek, és őket az üzletrészeik önhibájukon kívül bekövetkezett értékvesztése az üzletrészeik értékesítésében ne akadályozza, a következőket rendeli el:
1. § (1) A szövetkezeti üzletrészek – Kormány által meghatározott körben piaci eszközökkel történő – állami megvásárlásának nem akadálya, ha az üzletrész által érintett szövetkezet tekintetében csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. A megvásárlást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott eljárási rend szerint kell végrehajtani azzal, hogy az adásvétel a közzétett vételi ajánlatnak megfelelő igény bejelentésével – az üzletrész-nyilvántartás tartalmától függően – jön létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott üzletrészek megvásárlása érdekében az állam – a vásárlást végző, illetve abban közreműködő szervezetek útján – gondoskodik az 1992. évi névértéken történő vételi ajánlat tételéről, és az annak alapján létrejött ügyletek teljesítéséről.
(3) Az üzletrészek megvásárlásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról, illetve ennek módjáról a Kormány intézkedik.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátásának megszervezéséhez szükséges további intézkedések megtételéről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik.”
III.
Az indítványok nem megalapozottak.
1.1. Az Alkotmánybíróság először azt a kifogást vizsgálta, amely szerint a 2002. januárban hozott R1. olyan feltételt tartalmaz, amelyeknek 1999. december 31-ig kellett volna megfelelni. Az Alkotmánybíróság működése kezdetén megállapította, hogy „a jogalkotásról szóló törvény egyes rendelkezésének a figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányellenessége megállapításához”. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése ugyanis „nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit”. (496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 493, 496.) A Jat. egyes rendelkezései ugyanakkor, mint például az a tilalom, amely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, a jogállamiság lényegi elemét alkotó jogbiztonság alkotmányos elvén keresztül részesül védelemben.
Az R1. a kihirdetését követő 5. napon lépett hatályba [2. § (1) bekezdés], és az R1. rendelkezései feladatot határoznak meg a Kormány, az FVM és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter számára. Következésképpen sem a visszamenőleges hatályú jogalkotás, sem az nem állapítható meg, hogy az R1. a jogalanyok számára utólag kötelezettséget írt volna elő. Az R1. ezért nem sérti a visszamenőleges hatály tilalmát is magába foglaló Alkotmány 2. § (1) bekezdését.
Az indítványozó a visszamenőleges hatályú jogalkotással kapcsolatban a Jat. 1. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a 11. § (2) bekezdésére is hivatkozott. A Jat. 1. § (1) bekezdése a jogalkotó szerveket sorolja fel, a (2) bekezdés megállapítja, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A Jat. 11. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az önkormányzat rendeletének a hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. Az indítványozó által kifogásolt jogszabály, az indítvány által bemutatott alkotmányossági érvek és a felsorolt jogszabályi rendelkezések között azonban nincs alkotmányjogilag értékelhető érdemi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653–654.; 19/2004. AB határozat, ABH 2004, 312, 343.].
1.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt az indítványi érvet vizsgálta, amely szerint diszkriminatív, hogy az R1. alapján a csőd- és felszámolás alatt álló szövetkezetek esetében csak a kívülállókra és a nyugdíjas szövetkezeti tagokra terjed ki az üzletrész megvásárlásának a lehetősége, az ún. aktív korú tagokra nem. Az R1. rendelkezéseit megvizsgálva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendelet általában a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosairól rendelkezik, és nem tartalmaz eltérő szabályokat az egyes szövetkezeti tagok jogviszonyai szerint. Minthogy az R1. a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosainak csoportján belül egyáltalán nem tesz különbséget, így a 70/A. §-nak való megfelelés, vagyis a megkülönböztetés ésszerűsége nem vizsgálható. Az Alkotmánybíróság az indítványt ezért ebben a részében elutasította.
1.3. A két, tartalmában megegyező indítvány abból a szempontból tartja az R1.-t az Alkotmány 9. §-ába, a 12. § (1) bekezdésébe, 13. § (1) bekezdésbe és a 70/A. §-ába ütközőnek, hogy e rendeletre hivatkozva dolgozta ki az FVM az alkotmánysértő vételi ajánlatot. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R1. szövege nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárná az ajándékozás és az adásvétel útján szerzett szövetkezeti üzletrészre vonatkozó vételi ajánlat megtételét, következésképpen az indítványok által felvetett alkotmányossági probléma az R1. szövegére nem vezethető vissza.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az R1. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a Kormhat2.-t a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzletrészeinek megvásárlásáról szóló 1129/2001. (XII. 10.) Korm. határozat 3. pontja 2001. december 10-ével hatályon kívül helyezte. Az egyes kormány- és minisztertanácsi határozatok hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2004. évi deregulációs programról szóló 1067/2004. (VII. 8.) Korm. határozat pedig az indítványozók által támadott Kormhat1.-t és a Kormhat3.-t, továbbá az 1129/2001. (XII. 10.) Korm. határozatot 2004. augusztus 8-ával hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság hatályát vesztett jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz és a 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés esetén, vagyis csak abban az esetben vizsgálja, ha a hatályon kívül helyezett jogforrás alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés. Mivel a jelen ügy nem tartozik ebbe a körbe, ezért az Alkotmánybíróság a Kormhat1., a Kormhat2. és a Kormhat3. megsemmisítését kezdeményező indítvány alapján indult eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2007. február 26.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás