66/B/2002. AB határozat
66/B/2002. AB határozat*
2005.09.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának az állattartás rendjéről szóló 29/2001. (VII. 20.) Ök. sz. rendelete 5. § (3) bekezdés c) pontja „Molnár-szigeten” szövegrésze, valamint (4) bekezdése „belterület és a Molnársziget közterületén (...) lovagolni tilos” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának az állattartás rendjéről szóló 29/2001. (VII. 20.) Ök. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (3) bekezdés c) pontja „Molnárszigeten” szövegrésze, valamint (4) bekezdése „belterület és a Molnársziget közterületén (...) lovagolni tilos” szövegrésze alkotmányellenességét állította indítványában. Álláspontja szerint a vitatott rendelkezések sértik a diszkrimináció tilalmát, mivel az Ör. hivatkozott rendelkezései alapján meg kell szüntetnie három nemes vérvonalú sportlovának tartását. Ezért kérte az Ör. hivatkozott rendelkezéseinek megsemmisítését.
II.
Az indítványozó által hivatkozott jogszabályi rendelkezések:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
Ör.:
„5. § (3) Nem tartható nagy és kis haszonállat
(...)
c) A Dunapart (Alsó Dunapart, Felső Dunasor, Szigetcsárda u., Vizisport u., Horgászpart) L4, I, Ü és VK keretövezethez tartozó részen, továbbá a Templom utcában, a Molnár-szigeten, a Vágóhíd-Bólyai és a Szentlőrinci úti lakótelepen és
(...).
(4) Belterület és Molnársziget közterületén – kivéve az önkormányzat, illetve szervei és intézményei által rendezett rendezvényeket – lovagolni tilos.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-át a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Kimondta, hogy a diszkrimináció Alkotmányban meghatározott tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alkotmányellenes megkülönböztetésről csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbségtételt, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. Nem minden – személyek közötti – jogi megkülönböztetés minősül tehát alkotmányellenesnek. Nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket. [9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 138.]
Az állattartás szempontjából a haszonállatokat tartó tulajdonosok tekintendők összehasonlítható helyzetben lévőknek. Az Ör. 5. § (3) bekezdése a nagy- és kishaszonállatokat tartókra nézve egységesen határozta meg azokat a területeket, ahol az ilyen állatok tartása nem megengedett. Miután az önkormányzat valamennyi kis- és nagy haszonállat tartása vonatkozásában azonosan szabályozott, nem állapítható meg a diszkrimináció tilalmának sérelme aszerint, hogy a jogalkotó különbséget tett volna az állattartók között attól függően, hogy lovat, vagy más haszonállatot tartanak. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
Ezzel kapcsolatban megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az Ör. 20. §-a a rendelet hatálybalépését megelőzően már tartott állatokra nézve úgy rendelkezett, hogy azok a természetes fogyásig tarthatók; valamint amennyiben a szabályozási terv módosítása következtében megváltozik, illetve megszűnik az állattartási lehetőség, az állattartás a szabályozási terv módosításának hatálybalépésétől számított egy évig folytatható.
Az Ör. 5. § (4) bekezdése meghatározza azokat a területeket, ahol tilos lovagolni. Az Ör. 5. § (4) bekezdése ezzel egy meghatározott tevékenység folytatását zárja ki az önkormányzat meghatározott területein. Emiatt az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 70/A. §-ának, a jelen határozatban is ismertetett értelmezése alapján nem állapítható meg alkotmányjogi összefüggés az Ör. 5. § (4) bekezdése valamint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése között. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor indítványi kérelem hiányában nem vizsgálta a képviselő-testület rendeletalkotási jogosultságát a lovaglás megtiltásának szabályozásával kapcsolatban.
Budapest, 2005. július 7.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás