688/B/2002. AB határozat
688/B/2002. AB határozat*
2009.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja, 21. § (3), (6), (8) bekezdése, 30. § (1) bekezdés a), b) pontja, 34. § (1), (2) bekezdése, alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (3), (6) bekezdéseivel összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 37. § (1) és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
4. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § a) pontja, 21. § (1), bekezdése, 36. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
5. Az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. § (2)–(3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésre irányuló eljárást megszünteti.
6. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 44. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
7. Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 16. § (2) bekezdése, 45. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) több rendelkezésének az alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte azt követően, hogy a 162/E/2001. AB határozat indítványozójaként azonos tartalmú indítványait visszavonta.
Az indítványozó támadja az Abtv. 1. § h) pont hatáskört megállapító rendelkezésének vélt alkotmányellenességével összefüggésben az Abtv. 21. § (1), (3), (6), (8) bekezdésben, és a 36. § (1)–(2) bekezdésben speciálisan szabályozott eljárásra jogosultak körét. Álláspontja szerint az Abtv. által felhatalmazó rendelkezésként hivatkozott Alkotmány 32/A. § (6) bekezdése csak az Alkotmánybíróság szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megalkotására ad elégséges felhatalmazást, míg a támadott szakaszokban meghatározott hatáskörökre, és az indítványozásra jogosultak körének kijelölésére nem. Ez sérti a jogbiztonságot, így az Alkotmány 2. §-t, valamint – az alkotmányos összefüggések és okok megjelölése nélkül – „különösen a 7. § (1) bekezdést, a 8. §-t, a 19. § (1)–(3) bekezdést, a 26. § (1), (4)–(5) bekezdést, a 30/A. § (1) bekezdés b) pontját, 32/A. § (1)–(3) bekezdést, 35. § (1) bekezdés j) pontját, 39/B. §-t, 78. §-ok megfelelő” részeit.
2. Ezen túlmenően, az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére jogosultak meghatározásánál az Abtv. 21. § (3) és (6) bekezdésének rendelkezése hiányos, mivel az Abtv. 1. § c) pontja és az Abtv. 1. § g) pontja szerinti hatásköröket az ombudsman, mint „elsőfokú Alkotmánybíróság” nem gyakorolhatja. Ez a jogalkotói mulasztás sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét és a jogbiztonságot.
3. Az indítványozó az Abtv. 1. § a) pontjának, „de legalább az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés” szövegrész alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint az Abtv. 30. § (1) bekezdés a) pontjából, a 34. §-ból és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 37. § (1) és (3) bekezdéséből az „Országgyűlés ügyrendje” szövegrész alkotmányellenességének megállapítását és annak megsemmisítését is indítványozza. Álláspontja szerint az Országgyűlésnek az Alkotmányban meghatározott terminológia szerinti „házszabálya” van, ezért az ettől eltérő megjelölés sérti a jogbiztonságot, így az Alkotmány 2. § (1) bekezdését.
4. Az indítványozó a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 13. § (2), (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges megsemmisítését indítványozza, mivel az ott hivatkozott már nem létező intézmények sértik a jogállamiságot és az Alkotmány „más citált tételeit, rendelkezéseit, alkotmányos jogszabályokat”.
5. Az indítványozó a továbbiakban az Abtv. 44. §-ból az „illetőleg a 21. § (3) bekezdésében meghatározott szervek vagy személyek indítványára” rendelkezés „eltörlését” kéri, valamint a Jat. 16. § (2) bekezdéséből „ha a köztársasági elnök vagy a kormány másként nem rendelkezik” szövegrész, a 45. §-ból a „Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökére” vonatkozó rész alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kéri. A felhívott jogszabályok kimerítő ismertetése mellett e rendelkezések vonatkozásában sem az alkotmányos ok, sem az összefüggés nem került megjelölése.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. Az Abtv. érintett rendelkezései:
„Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
h) eljárás mindazon ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”
Az Alkotmánybíróság eljárása
Az eljárás közös szabályai
„21. § (1) Az 1. § b) pontja szerinti eljárást – a 33–36. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint – indítványozhatják:
a) a köztársasági elnök,
c) a Kormány.
(3) Az 1. § c) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:
a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány vagy annak tagja,
d) az Állami Számvevőszék elnöke,
e) a legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a legfőbb ügyész
(8) Törvény az (1)–(6) bekezdésben meghatározottakon kívül másokat is feljogosíthat az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozására.”
„30. § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény és az Országgyűlés ügyrendje aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a nemzetközi szerződések aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;”
Egyes eljárások
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata
„34. § (1) Az Országgyűlés ügyrendjét – annak elfogadás előtt, az az aggályosnak tartott rendelkezés megjelölésével – az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak.
(2) Ha az Alkotmánybíróság az ügyrend aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, az alkotmányellenességet az Országgyűlés megszünteti.”
3. A Jat. hivatkozott rendelkezései:
Nemzetközi szerződés
„16. § (2) A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést – ha a köztársasági elnök vagy a Kormány másként nem rendelkezik – a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
A jogalkotási eljárás
„37. § (1) A törvénykezdeményezés jogát, a kezdeményezés módját és a törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje határozza meg.
(3) A törvényjavaslatot – ha az Országgyűlés ügyrendje kivételt nem tesz – legalább harminc nappal az Országgyűlés ülésszaka előtt be kell terjeszteni.”
„45. § (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja – az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával – a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jogkörét.”
III.
Az indítvány részben megalapozatlan, részben értelmezhetetlen.
1. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 1. § a) pont, 21. § (1) bekezdés, 36. § (1) és (2) bekezdés alkotmányosságát érintő indítvány nem minősül-e „ítélt dolognak.”
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja értelmében „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ra, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor res iudicata, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az új indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.; 5/2002. (II. 22.) AB határozat ABH 2002, 78, 81.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.]
Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. § a) pontja, 21. § (1) bekezdés, 36. § (1) és (2) bekezdés alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmány 2. § (1) bekezdése tekintetében már elvégezte, és a 4/1997. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh1.) megállapította: az Abtv. támadott rendelkezései az Alkotmány felhívott bekezdését nem sértik, ezért az indítványt elutasította. (ABH 1997, 41, 50, 52.). Következésképpen jelen ügyben az indítvány már érdemben elbírált jogszabályi rendelkezéssel azonos jogszabályi rendelkezésre irányul, így „ítélt dolog” áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság e tekintetben az eljárást megszüntette.
1.1. Az Abtv. támadott 30. § (1) bekezdés a) pont, 34. § (1) és (2) bekezdés és a Jat. 37. § (1) és (3) bekezdés rendelkezései tartalmazzák az „Országgyűlés ügyrendje” kifejezést, amelyet az indítványozó azért tart alkotmányellenesnek, mert az Országgyűlésnek nem ügyrendje, hanem – az Alkotmányban írt terminológiának megfelelően – Házszabálya van. Álláspontja szerint az „ügyrend” megnevezés ellentétes a Jat. 18. § (2) bekezdésében írt közérthetőség követelményével és sérti az Alkotmány 2. §-ban védett jogbiztonság alapelvét, ezért kéri a támadott szakaszok megsemmisítését.
Az Alkotmány 24. § (4) bekezdése szerint „az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét”. Ezeket a szabályokat tartalmazza a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat (a továbbiakban: Házszabály) is. A Házszabály mint belső szervezeti, működési norma, a kívülállók alapvető jogait közvetlenül nem érinti.
Az Alkotmánybíróság több alkalommal állást foglalt a jog egyértelműsége, és annak alkotmányossági összefüggései tekintetében. Határozataiban megállapította, hogy „a jogbiztonság az állam – elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.” [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.]
Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, „hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.” [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]
Jelen esetben a támadott rendelkezések bár az Alkotmánytól eltérő terminológiával, az Országgyűlés ügyrendjeként nevesítik az Országgyűlés működési rendjére vonatkozó szabályokat, azonban a szabályszöveg – címében is – a jogalkalmazás során világos és felismerhető normatartalmat hordoz, a jogbiztonság sérelme nem merül fel, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy 1848-ig Magyarországon nem voltak a mai értelemben vett házszabályok, az eljárás során a precedensek és a gyakorlat szolgáltak irányadóul. Az 1848. évi IV. törvénycikk mondta ki az országgyűlés jogát saját ügyrendjének megalkotására.
Az Abtv. az 1989. október 30-i hatálybalépésekor az Alkotmány 24. § (4) bekezdésével egyezően tartalmazza az Országgyűlés ügyrendje kifejezést. Ezt követően az Alkotmány e szakaszát módosító, 1990. június 25-től hatályos 1990. évi XL. törvény 14. §-ának rendelkezése szerint „az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét”. E felhatalmazás szolgált alapul a már hivatkozott 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat megalkotásához a Házszabályról.
2. A továbbiakban az Alkotmánybíróság megvizsgálta az indítványozónak azt az alkotmányos aggályát, miszerint a kizárólag az Alkotmány 32/A. § (6) bekezdés felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott Abtv.-nek a hatáskört megállapító 1. § h) pontja, és az egyes alkotmánybírósági eljárások indítványozására jogosultak körének meghatározására vonatkozó rendelkezések – az Abtv. 21. § (3) és (6) és (8) bekezdése – sértik a jogbiztonságot, valamint az összefüggések megjelölése nélkül a 7. § (1) bekezdést, a 8. §-t, a 19. § (1)–(3) bekezdést, a 26. § (1), (4)–(5) bekezdést, a 30/A. § (1) bekezdés b) pontját, 32/A. § (1)–(3) bekezdést, 35. § (1) bekezdés j) pontját, 39/B. §-t, 78. §-ok „megfelelő” részeit.
Az Alkotmánybíróság az Abtv. rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata tárgyában számos határozatot hozott, [így a már idézetten kívül lásd pl. a 10/1992. (II. 25.) AB határozatot, ABH 1992, 72.; a 66/1997. (XII. 29.) AB határozatot, ABH 1997, 397.; 2/2002. (I. 25.) AB határozatot, ABH 2002, 42.]. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is támadott Abtv. 21. § (6) bekezdés rendelkezésének – az Alkotmány 54. § (1) bekezdés, 57. § (1) bekezdés, 61. § (1) bekezdés szempontjából elvégzett – alkotmányossági vizsgálata során az 1261/B/1997. AB határozatban (a továbbiakban: Abh2.) az Abtv. felhatalmazó rendelkezéseivel kapcsolatban megállapította, „hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Alkotmány IV. fejezete tartalmazza, az alaptörvény a részletes szabályok megalkotását külön törvényre bízza. Ez a törvény az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény. Az Abtv. részletezi az Alkotmány 32/A. § (3) bekezdésének azon rendelkezését is, amely szerint az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Közvetlenül az Alkotmány rendelkezéséből következik tehát, hogy az indítványozási jog törvényben meghatározott esetekben bárki számára megadható, de – ugyancsak törvényben meghatározott ügykörökben – korlátozható is.” (ABH 1999, 626, 627.)
„Az Alkotmány felhatalmazása alapján megalkotott Abtv. előbb azt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el (20. §), majd a 21. §-ában taxatíve meghatározza az egyes hatáskörök tekintetében az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét. Az Abtv. egyértelműen meghatározza azt az indítványozói kört is, amelybe tartozók az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését kérhetik. Az Abtv. 21. § (6) bekezdése nem biztosít bárki számára jogot, hogy eljárást kezdeményezzen, azt csak meghatározott szerveknek és személyeknek adja meg. Mivel az indítványozó magánszemély nem tartozik ebbe a körbe, nincs joga absztrakt alkotmányértelmezést kérni.” Az Alkotmánybíróság az Abh2.-ben lefolytatott alkotmányossági vizsgálat alapján az Abtv. 21. § (6) bekezdése tekintetében az indítványt elutasította.
Jelen esetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezések is az Alkotmány 32/A. § (3) és (6) bekezdéseinek felhatalmazásán alapulnak, ezért az Abtv. vitatott szabályozása nem sértheti a jogbiztonságot. Következésképpen az Abtv. 1. § h) pont, 21. § (3) és (6) és (8) bekezdés rendelkezésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén alapuló alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2.1. Az Alkotmánybíróság szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány is megalapozatlan.
Az indítványozó a hatalommegosztás és a jogbiztonság elvének sérelmét látja abban, hogy az Abtv. 21. § (3) és (6) bekezdéseiben megjelölt alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére jogosultak között a jogalkotói mulasztás folytán az „ombudsman” nem szerepel.
Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló hatáskörét az Abtv. 49. §-a szabályozza. E szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 49. §-val összefüggésben kimondta, hogy e törvényi rendelkezés alkalmazása során a két feltételnek – a mulasztásnak és ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállnia. (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.)
Jelen esettel összefüggésben a 2. pontban hivatkozottakon túl az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben, az Abtv. 21. § (1) bekezdés alkotmányossági vizsgálata során azt is megállapította, hogy a vizsgált szakaszban az eljárásra jogosultság szempontjából „a felsoroltak korlátozása nem alkotmányellenes. A törvényhozónak az Alkotmány alapján nemcsak az indítványozói kör meghatározásában van szabad keze, hanem abban is, hogy biztosít-e előzetes normakontrollt”. [ABH 1997, 41, 47.]
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosára és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosára vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmány V. fejezetének 32/B. §-a tartalmazza, melynek végrehajtása az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.). Az Obtv. 1. § rendelkezése szerint „az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.”
Az országgyűlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, valamint ezek nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését és az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését. (Obtv. 22. §)
A kifejtettekre tekintettel nem áll fenn mulasztásban megnyilvánuló, jogbiztonságot sértő alkotmányellenesség az Alkotmány 2. § (1) bekezdés alapján: mivel az Abtv. 1. § c) pont szerinti jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata és az Abtv. 1. § g) pontja szerint az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozó hatáskörökben – az Obtv. hivatkozott 22. §-a alapján – az országgyűlési biztos eljár.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt is elutasította.
2.2. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát az összefüggések nélkül megjelölt további alkotmányi szakaszok tekintetében visszautasította, mivel az indítvány e részében nem felel meg az Abtv. 22. § (2) bekezdése által támasztott tartalmi követelményeknek, mely szerint az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő tehát az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.)
3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányellenesnek tartott Tvr. 13. § (2), (3) bekezdését, mivel az indítványozó álláspontja szerint az abban hivatkozott, már nem létező intézmények sértik a jogállamiságot és az Alkotmány „más citált tételeit, rendelkezéseit, alkotmányos jogszabályokat”.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tvr.-t a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 15. § (3) bekezdésének rendelkezése 2005. július 1-jével hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. §-a értelmében – főszabályként – csak hatályban lévő jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés vagy az Abtv. 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik ezek körébe, valamint az indítvánnyal támadott Tvr. már nincsen hatályban, ezért az Alkotmánybíróság a Tvr. 13. § (2), (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.
4. Az indítványozó az Abtv. támadott 44. § rendelkezésének, a Jat. 16. § (2) bekezdéséből „ha a köztársasági elnök vagy a kormány másként nem rendelkezik” szövegrész, a 45. §-ból a „Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökére” vonatkozó rész alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint e vonatkozásban is „aggályos a szabályozás az Alkotmánynak a bevezető részben megjelölt és citált, különösen a: 2. §, 7. § (1) bekezdés, 8. §, 19. § (1), (2), (3) bekezdés f) pont; 26. § (1), (4), (5) bekezdés, 30/A. § (1) bekezdés b) pont, 32/A. § (1), (2), (3) bekezdés, 35. § (1) bekezdés j) pont, 39/B. §, 78. §-ok megfelelő részeivel szemben”, azonban erre vonatkozó indokolást itt sem fejtett ki.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványi kérelem a 2.1. pontban kifejtett feltételeknek nem tett eleget, ezért az Alkotmánybíróság azt, az Ügyrend 29. § d) pontja alapján, gyakorlatának megfelelően visszautasította. (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Budapest, 2009. december 8.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás