76/2002. (XII. 19.) AB határozat
76/2002. (XII. 19.) AB határozat1
2002.12.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 25/2001. (X. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 25/2001. (X. 18.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) felhatalmazás alapján a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozta. A közgyűlés az Ör. módosításáról szóló 31/2001. (XII. 13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Örm.) 1. §-ával módosította az Ör. 3. §-át, amely rendelkezés az Ör. hatályos szövegébe beépült. A módosításra a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett. A közigazgatási hivatal vezetőjének álláspontja szerint az Örm. 1. §-a ellentétes a Ktv. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjával, mivel a felsőfokú végzettségű köztisztviselők részére is a középfokú végzettségű köztisztviselőknek megállapítható 10%-os illetménykiegészítést állapította meg.
A közgyűlés a törvényességi észrevétellel – a törvényességi észrevétellel kapcsolatos jegyzői előterjesztésben kifejtett indokok miatt – nem értett egyet. Az előterjesztés szerint: ,,A közgyűlés a rendeletalkotáskor úgy döntött, hogy 2002. január 1-jétől a felsőfokú végzettség 30%-os mértékű illetménykiegészítéssel történő elismerését nem támogatja, mert annak mértékét túlzottnak tartja, és a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi fedezetet nem biztosítja. Ugyanakkor a középfokú végzettséggel rendelkezők számára megállapította a 10%-os mértékű illetménykiegészítést. Mivel a felsőfokú végzettségűek valamennyien rendelkeznek középfokú végzettséggel is, az illetménykiegészítés őket is megilleti. A rendelet szövegezéséből nem hiányzik a felsőfokú végzettségűeket megillető pótlék mértéke, mert a hivatal valamennyi köztisztviselője rendelkezik középfokú végzettséggel, és a 10%-os mértékű illetménykiegészítés a fentiek szerint valamennyi köztisztviselőt megilleti. Ettől eltérő értelmezés a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak számára rendkívül méltánytalan helyzetet eredményezne abban az esetben, ha a felsőfokú végzettséget elismerő 30%-os illetménykiegészítés megállapításának lehetőségével nem él a közgyűlés.''
A közigazgatási hivatal vezetője a közgyűlés álláspontját nem fogadta el, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, s indítványozta az Örm. 1. §-ának megsemmisítését. Álláspontja szerint az indítvánnyal támadott önkormányzati rendeleti rendelkezés törvénysértő, mert e rendelkezés önmagában nem elegendő, ugyanis az önkormányzati rendelet nem rendelkezik a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértékéről. A Ktv. 44/A. § (3) bekezdése alapján a közép- és felsőfokú végzettségűek tekintetében egymástól függetlenül is megállapítható az illetménykiegészítés, ez azonban nem jelenti azt – a kezdeményező véleménye szerint –, hogy a felsőfokú végzettségűek vonatkozásában a középfokú végzettségűekre megállapított mértéket is ki lehet terjeszteni. A támadott rendelkezés szabályozása szerint a felsőfokú végzettségű köztisztviselők is a középfokúakra megállapított 10%-os illetménykiegészítésben részesülnek. A Ktv. hivatkozott 44/A. §-a alapján a képviselő-testület döntésétől függ, hogy a köztisztviselők jogosultságot szereznek-e az illetménykiegészítésre vagy sem. A közigazgatási hivatal vezetője szerint a kifogásolt rendeleti szabályozás ellentétes a Ktv. 44/A. §-ának rendelkezésével, mert nem differenciált a közép- és a felsőfokú végzettségű köztisztviselők tekintetében, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. A Ktv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
,,42. § (4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.''
,,44/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben évente a tárgyévre vonatkozóan egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének
a) a megyei önkormányzatnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál 30%-a,
b) községi önkormányzatnál 10%-a,
c) az a)–b) pontban nem szereplő önkormányzatnál 20%-a.
(2) A helyi önkormányzat – a községi önkormányzat kivételével – az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke 10%.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.''
3. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése:
,,3. § 2002. évben a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselője illetménykiegészítésre jogosult, melynek mértéke középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletmény 10%-a.''
III.
Az indítvány megalapozott.
A Ktv.23. §-a szerint a köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a 32. §-ban foglaltak kivételével – iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ez jut kifejezésre a köztisztviselő díjazása során a Ktv. 42. § (4) bekezdésében, amely – az iskolai végzettség szerint – két besorolási osztályt állapít meg, így a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II. osztályba kell besorolni. A törvényalkotó a köztisztviselői illetményrendszer kialakításánál különbséget tesz a köztisztviselők között iskolai végzettségük alapján, amelyet a besorolási osztályokon felül még a Ktv. 2. számú mellékletében a besorolási osztályok fizetési fokozataihoz rendelt szorzószámok is kifejeznek. A köztisztviselő illetménye a szorzószám és az illetményalap szorzata által meghatározott alapilletményből, valamint – a Ktv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A Ktv. 44. §-a és 44/A. §-a rendelkezik a közigazgatásban működő köztisztviselők illetménykiegészítéséről. Az Alkotmánybíróság az 1014/B/1997. AB határozatában rámutatott arra, hogy az illetménykiegészítés rendszere a különböző sajátosságokat felmutató köztisztviselői kör javadalmazását a feladatellátásukban jelentkező eltérésekre figyelemmel szabályozza. (ABH 1998. 780, 781–782.)
A Ktv. 4. §-a alapján az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat. A Ktv. 44/A. §-a alapján a helyi önkormányzat rendeletben évente a tárgyévre vonatkozóan egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek, illetőleg – a községi önkormányzat kivételével – valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg. Az illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak. A rendelkezés az önkormányzat önálló döntésére bízza, él-e az illetménykiegészítés megállapítási jogával. Kétségtelen, hogy ezzel a lehetőséggel az önkormányzat akkor tud élni, ha az illetménykiegészítésekhez megfelelő fedezettel rendelkezik.
A Ktv. 44/A. § (1) és (2) bekezdése a felsőfokú iskolai végzettséggel és a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőkre az illetménykiegészítés mértékének vonatkozásában eltérő szabályozást tartalmaz, amely egyben azt is jelenti, hogy – a besorolási osztályokhoz hasonlóan – az egyik végzettségi kategória díjazására vonatkozó szabályok nem terjeszthetők ki a másik végzettségi kategóriában lévő köztisztviselőkre. Téves az Ör.-t alkotó közgyűlés álláspontja, amely szerint a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére önkormányzati rendeletben a tárgyévben megállapítható Ktv. 44/A. § (2) bekezdés szerinti illetménykiegészítés a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőket is megilleti, amennyiben a jogalkotó önkormányzat az erről szóló rendeletében az utóbbiak részére nem állapít meg a Ktv. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítést. Ez ugyanis ellentétes a Ktv. illetményrendszerével, amelyre utal is a törvényalkotó, amikor a Ktv. 44/A. § (3) bekezdésében meghatározza, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.
A Ktv. 4. §-ának és a 44/A. §-ának rendelkezéseit figyelembe véve az önkormányzat képviselő-testülete – az indítvánnyal érintett ügyben a megyei jogú város önkormányzatának közgyűlése – nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Ktv.-nek az illetménykiegészítésekre vonatkozó szabályaitól eltérjen, így arra sem, hogy a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőkre a Ktv. 44/A. § (1) bekezdése helyett a Ktv. 44/A. § (2) bekezdését alkalmazza. A Ktv. a hivatkozott rendelkezésében a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére a közgyűlés által megállapítható illetménykiegészítés mértéke az illetményalap 30%-a. A közgyűlés ennél kisebb mértékű illetménykiegészítést nem állapíthat meg, csak aközött választhat, hogy megállapítja-e a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére a Ktv. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, illetőleg a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére a Ktv. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű illetménykiegészítést a tárgyévre, vagy nem állapít meg illetménykiegészítést. Ezért amennyiben a közgyűlés a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére illetménykiegészítést állapít meg, annak mértéke csak az alapilletmény 30%-a lehet, attól nem térhet el. Az Ör. 3. §-a szerint a 2002. évben a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselője illetménykiegészítésre jogosult, melynek mértéke az alapilletmény 10%-a, mivel – a fentebb vázoltak szerint – a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők részére külön illetménykiegészítést nem állapított meg a közgyűlés, de középfokú iskolai végzettségüket elismerte az illetménykiegészítés juttatásának alapjául.
Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy a közgyűlés túllépte a Ktv. 4. §-ában és 44/A. §-ában meghatározott rendeletalkotási jogkörét, a törvényi rendelkezésektől eltérő szabályt alkotott, s ezért az Ör. 3. §-a ellentétes a Ktv. 44/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az Ör. 3. §-át a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Az alkotmánysértő jogszabályrésszel együtt megsemmisítésre került a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők illetménykiegészítésére vonatkozó rendelkezés is, amelyet az Alkotmánybíróság nem minősített törvényellenesnek. Az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 40. §-a értelmében –, ha jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. Amennyiben az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezés részleges megsemmisítése a szövegösszefüggésekre, a jogszabálynak a gyakorlatban való alkalmazhatósága szempontjaira is figyelemmel nem lehetséges, az Alkotmánybíróság – gyakorlata szerint – az alkotmányellenesség következményeit a vizsgált előírás teljes egészében való megsemmisítésével vonja le. [3/1994. (I. 21.) AB határozat, ABH 1994. 59., 62.; 6/1997. (II. 7.) AB határozat, ABH 1997. 67., 71.; 12/2002. (III. 20.) AB határozat, ABK 2002. március, 126., 130.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat ABK 2002. június–július, 288., 293.]
Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét az Abtv. 41. §-a alapján rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 498/H/2002/5.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás