77/2002. (XII. 19.) AB határozat
77/2002. (XII. 19.) AB határozat1
2002.12.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XI. kerület Önkormányzatának az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és egyéb juttatásokról szóló 1/1999. (II. 17.) rendelete 3. § (5) bekezdése alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásának a XI. kerületi képviselő-testület nem tett eleget – az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Budapest Főváros XI. kerület Önkormányzatának az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és egyéb juttatásokról szóló 1/1999. (II. 17.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (5) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a támadott szabályozás ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 20. § (1)–(2) bekezdésével, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 14. § (1) bekezdésével és a 15. § (1), (2) és (4) bekezdésével, mivel a bizottsági alelnök számára az önkormányzati képviselőt megillető tiszteletdíjnál magasabb összegű díjazást állapít meg. Az indítványozó az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének és az 57. § (5) bekezdésének a sérelmére is hivatkozott.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésre alapozta. Az Alkotmány 42. §-a megállapítja:
,,A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása''.
Az Alkotmány 44/A. §-a a következő rendelkezéseket tartalmazza:
,,(1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
(...)
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
Az Ötv. 9. §-a kimondja:
,,(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.''
Az Ötv. 20. §-a így rendelkezik:
,,(1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.''
A Ptv. 14. § (1) bekezdése ezt írja elő:
,,A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére – megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.''
Az Ör. 3. §-a a tiszteletdíjra vonatkozó szabályozásokat állapítja meg. Eszerint:
,,(1) A képviselőket, az állandó bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjait, valamint a tanácsnokokat tiszteletdíj illeti meg.
(2) A képviselő tiszteletdíja 110 000 Ft/hó.
(3) Ha a képviselő bizottságnak tagja – több bizottsági tagság esetén is –, tiszteletdíja 165 000 Ft/hó.
(4) Ha a képviselő bizottság elnöke vagy tanácsnok – több tisztség, bizottsági tagság esetén is –, tiszteletdíja 220 000 Ft/hó.
(5) Ha a képviselő bizottság alelnöke – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – , tiszteletdíja 192 500 Ft/hó''.
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés megalapozott.
1. A választópolgárok a helyi önkormányzáshoz való alkotmányos alapjoguk gyakorlására, a helyi közügyek önálló, demokratikus intézésére önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati képviselők képviselői tevékenységüket társadalmi megbízatás keretében végzik. Az önkormányzati képviselői munka eredményes ellátása érdekében azonban az Ötv. garanciális rendelkezéseket is megállapít, főként abból a célból, hogy a társadalmi megbízatás ellátása miatt ne érje anyagi hátrány az önkormányzati képviselőt. Az Ötv. 20. § idézett (2) bekezdése biztosítja azt, hogy az önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól és az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület megtéríti. A Ptv. 14. § (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a képviselő munkájával összefüggésben felmerült, az általa megelőlegzett és számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni.
Az Ötv. 20. § (2) bekezdése egyértelműen és kifejezetten meghatározza, hogy a képviselő-testület kinek állapíthat meg tiszteletdíjat és természetbeni juttatást. Ezek a következők: az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagja (akár képviselő, akár nem az), a tanácsnok. A tiszteletdíjban részesíthetők körét a Ptv. bemutatott szabályozása sem bővítette.
A 39/2001. (X. 19.) AB határozat már rámutatott arra, hogy a ,,tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapításakor a képviselő-testület a rendeletét törvény felhatalmazása alapján, törvény végrehajtására alkotja, nem lépheti át a felhatalmazás kereteit''. (ABH 2001. 691, 695.) Az Alkotmánybíróság az említett határozatában az Ör. támadott előírásához hasonló tartalmú szabályozást alkotmányellenessé nyilvánította és rámutatott arra, hogy amikor a törvény tételes felsorolást ad, akkor azt a képviselő-testület – külön felhatalmazás hiányában – nem bővítheti. A vázoltaktól kitűnik, hogy a XI. kerületi képviselő-testület törvényi felhatalmazás hiányában, illetve a felhatalmazáson túlterjeszkedve állapított meg az önkormányzati képviselő tiszteletdíját meghaladó díjazást a bizottsági alelnök részére.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 3. § eljárás alá vont (5) bekezdését az Ötv. 20. § (2) bekezdésével és a Ptv. 14. § (1) bekezdésével ellentétesnek, erre tekintettel az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértő szabályozásnak tekintette és megsemmisítette.
2. Az indítványozó az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének sérelmére is hivatkozott. Ez az alkotmányi előírás a jogorvoslathoz való jogra vonatkozik, s az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés tartalmával alkotmányjogi szempontból értékelhető összefüggésbe nem hozható. Az Alkotmánybíróság ezért az Ör. 3. § (5) bekezdésének az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe való ütközését nem vizsgálta.
Alkotmánybírósági ügyszám: 582/H/1999.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás