782/B/2002. AB határozat
782/B/2002. AB határozat*
2007.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 132. § (5) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 132. § (4) bekezdés a) pontjában szabályozott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását kérte. A Gyer.-nek ez a szabálya úgy rendelkezett, hogy „[a]z eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség”. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés ellentétes az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 19. § (6) bekezdésével, mely szerint a „közigazgatási szerv saját ügyének intézésében nem vehet részt”. Tekintettel arra, hogy a Gyer. vitatott szabálya ellentétes az Áe. rendelkezésével, sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, mely szerint a kormány rendelete nem lehet törvénnyel ellentétes.
II.
Az Alkotmánybíróság eljárása során az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését:
1. Az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott rendelkezése:
35. § „(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. Az Áe.-nek az indítványozó által hivatkozott szabálya:
19. § „(6) A közigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljáró szerv kijelölésére az (5) bekezdés irányadó.”
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Áe.-t hatályon kívül helyezte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 189. §-a.
Az Áe. 19. § (6) bekezdésével – tartalmát tekintve – azonos szabályt a hatályos jogban a Ket. 43. § (7) bekezdése tartalmaz:
„(7) A hatóság a saját ügyének elintézésében hatóságként nem vehet részt. E rendelkezés alkalmazásánál saját ügynek az az ügy minősül, amelyben a hatóságnak a 15. § (1) bekezdése alapján ügyféli jogállása van. A hatóság azonban nem válik kizárttá amiatt, mert a döntésben megállapított fizetési kötelezettség (adó, bírság) teljesítése az általa megjelölt számlára történik.”
3. A Gyer.-nek az indítványozó által támadott, az indítvány benyújtásakor hatályos 132. § (4) bekezdés a) pontja:
„(4) Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik,
a) ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség,”
A Gyer. módosításáról szóló 203/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése a 132. § (4) bekezdésének számozását megváltoztatta, a hatályos Gyer.-ben a vitatott szabályt a 132. § (5) bekezdés a) pontja tartalmazza.
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Áe. hatályon kívül helyezésére tekintettel, az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján azt kellett vizsgálnia, hogy megállapítható-e a Gyer. vitatott szabályának ellentéte a Ket. 43. § (7) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gyer. vitatott szabálya és a Ket. 43. § (7) bekezdésében megállapított kizárási szabály között tartalmi összefüggés nem állapítható meg.
A Ket.-nek – az Áe. hivatkozott 19. § (6) bekezdésével tartalmilag azonos szabályozást tartalmazó – 43. § (7) bekezdése kizáró okot állapít meg az eljáró hatósággal szemben. A pártatlan és elfogulatlan ügyintézés biztosítása érdekében kimondja, hogy a hatóság nem járhat el a saját ügyében, azaz nem járhat el olyan ügyben, amelyben az ügyfél jogállása illeti meg.
Gyer. szabálya viszont arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a jegyző hatáskörébe tartozó ügyben, a jegyző előtt folyó eljárásban eseti, vagy ügygondnok kirendelése válik szükségessé, az eseti, vagy ügygondnok kirendelése iránt a jegyző köteles intézkedni. Gyer. vitatott szabályában a hatóságként eljáró jegyző kap felhatalmazást az eseti, illetőleg ügygondnok kirendelésére. Azaz – az indítványozó álláspontjával ellentétben – a Gyer. vitatott szabálya nem arra jogosítja a jegyzőt, hogy a saját ügyében eljárjon.
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy – tartalmi összefüggés hiányában – a Gyer. 132. § (5) bekezdés a) pontjának a Ket. 43. § (7) bekezdésével való ellentéte és erre tekintettel az Alkotmány 35. § (2) bekezdése alapján az alkotmányellenessége nem állapítható meg. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. február 26.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás