8/2002. (II. 15.) HM rendelet

1. § A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban együtt: az állomány tagja), valamint az utánuk hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki.

1/A. §² A nyugellátási igény elbírálásához kapcsolódóan az egészségkárosodás mértékének meghatározására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 72. §-ának szabályai az irányadók.

2. §³ (1) A Hjt. 203. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanságot a katonai alkalmassági felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg.

(2) A szolgálati nyugdíjat a szolgálati viszony megszűnését követő naptól kell megállapítani, és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

3–4. §⁴

5. § (1)⁵ Ha a Hjt. 204. § (1) bekezdése szerint a nyugdíj számításának az időszaka két naptári évet érint, akkor a tört évekre eső illetmény és illetményjellegű juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1 hónapra eső része képezi a nyugdíjalapot.

(2)⁶ Ha a hivatásos katona egy évnél rövidebb időre részesült illetményben vagy távolléti díjban, a rövidebb időszak alatt elért (1) bekezdés szerinti juttatások alapján kell a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet megállapítani. Ha azonban a nyugdíjalap-számítás időszakában a hivatásos katona nem, vagy 30 napnál rövidebb időszakra kapott illetményt vagy távolléti díjat, nyugdíját a besorolás szerinti illetménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3)⁷

(4) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíjának megállapításánál azokat kell azonos minősítésű repülőhajózóknak tekinteni, akik a repülési pótlék szempontjából a nyugállományba helyezettel azonos kategóriába tartoznak, és az osztályos fokozatuk is megegyezik.

(5) Nem alkalmazható a (4) bekezdés szerinti kedvezmény annál a repülőhajózónál, akiknél a letiltáshoz vezető egészségromlás neki felróható okból alakult ki.

(6)⁸ Ha a nyugdíj megállapítására közvetlenül a Magyar Honvédségen kívüli más szervnél teljesített szolgálat befejezését követően került sor, a nyugdíj alapját a vezénylés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a szolgálati viszony a más szervnél teljesített szolgálat befejezését követő időszak folyamán felmentéssel szűnik meg, a nyugdíj alapját a más szervnél elért, valamint a felmentési idő alatt kifizetett juttatások nyugdíjalapba beszámító időarányos részének figyelembevételével kell meghatározni.

6. §⁹ (1) A rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell megállapítani, és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke az 50%-ot nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni.

7–10. §¹⁰

11. § (1)¹¹

(2) A baleset, illetőleg a betegség minősítésének szabályait (összefügg-e a szolgálati kötelmekkel, illetőleg szolgálati eredetű-e) külön jogszabály tartalmazza.

12. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)¹² A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell megállapítani, és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

13. § (1) A baleseti járadékra való jogosultságot, valamint a járadék mértékét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57–60., 65. §-ai, valamint a végrehajtásával kapcsolatos 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 34–36/A. §-ai szabályozzák.

(2)¹³ A baleseti járadékra vonatkozó igényt a balesetet minősítő határozat alapján kérelemmel lehet érvényesíteni. Foglalkozási betegség esetén az állományilletékes parancsnok – a FÜV adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a személyügyi szerve útján köteles felterjeszteni a kérelmet a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szervéhez, ha az orvos szakértői vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségből eredő egészségkárosodás mértéke a 14%-ot eléri vagy meghaladja.

14. §¹⁴

15. §¹⁵

15/A. §¹⁶ (1) Az özvegyi nyugdíjnak a Tny. 47. § (2) bekezdés a) pontja szerinti okból történő feléledéséhez a Tny. 7. §-a szerinti öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az irányadó.

(2) A hozzátartozói ellátást a hivatásos állomány tagja elhalálozása napját követő naptól kell megállapítani és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

(3) Ha nyugellátásra jogosult hozzátartozó a hivatásos állomány meghalt tagjával nem élt közös háztartásban, akkor részére a nyugellátást az elhalálozás időpontjától kell megállapítani, illetve folyósítani.

16. §¹⁷ (1) A hivatásos katonák és hozzátartozóik, valamint a jogviszonyuk fennállása alatt a szerződéses katonák és hozzátartozóik nyugellátását a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve állapítja meg, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja.

(2) A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

17. §¹⁸ A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve a rendelkezésre álló okmányok alapján hivatalból dönt:

18. §²⁷ A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve hivatalból intézkedik a rokkantság, illetve egészségkárosodás alapján megállapított rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj továbbfolyósításához szükséges szakértői szerv megkeresése iránt.

19. §²⁸ A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve kérelemre dönt minden egyéb nyugdíj- és baleseti járadék megállapítására irányuló kérelemről:

20. §³¹ A nyugellátásra vonatkozó döntést közölni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal és a kérelmező lakóhelye szerinti hadkiegészítő parancsnoksággal.

21. §³² (1) A nyugellátás megállapításához, illetve a megállapított nyugdíj továbbfolyósításához szükséges szakértői felülvizsgálat céljából az egészségkárosodás mértékét véleményező szakértői szervet a nyugdíjigény elbírálására jogosult szerv keresi meg.

(2) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását a FÜV is kérheti, ha a hivatásos állomány tagja egészségkárosodásának megállapítására kerül sor.

(3)³³ A másodfokon eljáró szakértői szervtől kért szakvélemény alapján a fellebbezést a honvédelemért felelős miniszter bírálja el.

22. §³⁴ (1) Ha a nyugellátással kapcsolatos határozatot utóbb azért kell módosítani, mert a Magyar Honvédség tévedése, mulasztása vagy jogszabálysértése miatti hibájából tévesen alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetve ha a megállapított (módosított) nyugellátás határidőben történő folyósítására a Magyar Honvédség hibája miatt késedelmesen kerül sor, az érintettet a Tny. 80. § (1) bekezdése alapján a Tny. 80. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat illeti meg.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiszámított és folyósított késedelmi kamatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által meghatározottak szerint a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve köteles megtéríteni.

22/A. §³⁵ A nyugdíjjogosultságot és mértékét megalapozó szolgálati idő elismerésére a Tny. 43. § (2) bekezdése szerint a katonai szolgálati idő esetén

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2001. december 31-ét követő időponttól nyugállományba helyezettek esetében kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának ellátási rendjéről szóló 5/1997. (II. 18.) HM rendelet hatályát veszti.

(2)³⁶