KK BH 2002/80
KK BH 2002/80
2002.02.01.
Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jogra és tényre vonatkozó kijavítás esetén szükséges a jóhiszemű jogszerző hozzájárulása, az ingatlan adataiban történt módosulás átvezetéséhez erre nincs szükség [1972. évi 31. tvr. 2. §, 5. §, 8. § (2) bek., 21. § (2) bek.; 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 107. § (2) bek; 4/1980. (I. 25.) MÉM r. 3. § (6) bek.].
A 5731. számú tulajdoni lapon nyilvántartott földrészlet 150 négyszögöl területű ingatlannak felel meg. Az ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam volt, kezelője a Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága volt.
A felperes szülei 1985. december 28. napján adásvételi szerződést kötöttek a Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságával – mint az ingatlan kezelőjével – amely szerint megvették – a vevők által már lakóházzal beépített – ingatlant, amely B.-n, Domb u. 5. szám alatt fekszik.
A szerződés 3. pontja szerint az ingatlan a szerződéskötéskor fennálló tényleges használatnak megfelelően kerítéssel körbehatárolt udvar, amelyen a vevők lakóháza és melléképülete helyezkedik el.
A felperes (illetve jogelődjei) a 8606. hrsz.-ú, 539 m2 területű ingatlanon túlmenően használták a 8605. hrsz.-on feltüntetett ingatlanok egy részét is, összesen ténylegesen a használatuk 1077 m2 területre terjedt ki.
Az egységes országos vetületi rendszerben készített új földmérési alaptérképen az ingatlant a tényleges használatnak megfelelően 1077 m2 területtel tüntették föl. Az elsőfokú földhivatal a későbbiekben észlelte, hogy az új felmérés során a perbeli ingatlan területének mértéke 10%-ot meghaladó mértékben eltér a korábban nyilvántartott területtől, ezért visszaállította az eredeti állapotot.
A felperes kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz az ingatlan határvonalának és területi mértékének a tényleges birtoklásnak megfelelő kiigazítása végett.
A Földhivatal az 1993. május 18. napján kelt határozatával a 8606. hrsz. alatt nyilvántartott 539 m2 területű ingatlan ingatlan-nyilvántartásbeli adatait helybenhagyta, és a felperes részére kiadott téves térképkivonatot érvénytelenítette. A határozat indokolásában megállapította, hogy a földrészlet megfelel a földrendezés során kialakított 0223. hrsz.-ú, valamint az 1971. évi megosztással keletkezett 0223/2. hrsz.-ú 150 négyszögöl, azaz 539 m2 területű ingatlannak.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. június 16. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása tartalmazta, hogy az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során az új nyilvántartási adatokat a helyszíni állapotnak megfelelően határozták meg, így az ingatlan az ingatlan-nyilvántartási térképen 1077 m2 alapterülettel került feltüntetésre. Az 1985-ben megkötött adásvételi szerződés átvezetése során észlelték a térképészeti hibát, és ennek megfelelően történt meg az eredeti állapot helyreállítása.
A felperes keresetében a jogerős földhivatali határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a perbeli ingatlant térképezési és területszámítási hiba terheli, álláspontja az volt, hogy az ingatlan határvonala a természetbeni használatnak megfelelő 1077 m2 területre vonatkozik.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-ának (6) bekezdése szerint a földmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. A MÉM rendelet 3. §-ának (8) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba a jogszabályban felsorolt jogokat is érintő változásokat az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel egyidejűleg kell véglegesen átvezetni a térképen. Megállapította, hogy a térképezési és területszámítási hibának a kijavítása az ingatlan tulajdonjogát nem érinti. A felperes és tulajdonostársai tulajdonjogi igényeiket a szomszédos 8605. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában polgári peres úton érvényesíthetik.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a per tárgyát képező ingatlan vonatkozásában az 1077 m2 területnek megfelelő térképi állapot visszaállítása szükséges. Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdésére, a 21. § (2) bekezdésére és a törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 107. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Tvr. 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ha a törvény kivételt nem tesz, és hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége annyit jelent, hogy az ingatlan-nyilvántartást a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző személy javára valónak kell tekinteni. A Tvr. 5. §-a sorolja fel, hogy az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanoknak milyen adatait kell, hogy tartalmazza, a 8. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapból, földkönyvből, ingatlan-nyilvántartási térképből (alaprajzból) és irattárból áll. A Tvr. 21. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárult.
A Vhr. 107. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha időközben harmadik személy az ingatlanra jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás (kiegészítés) az ő jogát sértené, a kijavítás (kiegészítés) előtt a jogszerzőt nyilatkozatra kell felhívni. Ha a kijavításhoz (kiegészítéshez) a jogszerző nem járult hozzá, vagy nem nyilatkozott, saját hatáskörben kijavításnak (kiegészítésnek) helye nincs. Nincs szükség a jogszerző hozzájáruló nyilatkozatára, ha a bejegyzés kijavítása alapjául a földrészlet területének (határvonalának) felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával összefüggő – a természetbeni állapotot nem érintő – kijavítása szolgál.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy csak a jogra és tényre vonatkozó kijavítás (kiegészítés) esetén kell a jóhiszemű jogszerző hozzájárulása; az ingatlan adataiban történt módosítás átvezetéséhez a hozzájárulásra nincs szükség. Nem sértett jogszabályt tehát a földhivatal, amikor a 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-ának (6) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartási alaptérképet és a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból kijavította, és a felperes kiigazítási kérelmét elutasította. Ennek következtében nem volt törvénysértő a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletének helybenhagyása sem.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.VI.27.533/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás