9/2002. (III. 20.) AB határozat
9/2002. (III. 20.) AB határozat1
2002.03.20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 67/2001. (XII. 10.) számú rendeletével módosított 1996. évi 56. számú önkormányzati rendelete 3. számú mellékletének rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat 2002. július 1-jei hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 65/1999. (XII. 22.) számú rendelettel módosított 1996. évi 56. számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 3. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az Ör.1. 3. számú melléklete a hulladékszállítási díjtételeket az egy háztartásban élő, illetve egy lakást használó személyek száma alapulvételével állapítja meg. Az indítványozó álláspontja szerint ez a szabályozás különösen az egyedülállókat sújtja, mert ugyanazon szolgáltatásért aránytalanul magasabb díjat állapít meg részükre. Az indítványozó úgy véli, hogy hátrányos megkülönböztetést jelent a díj megállapításának ez a módja, így a rendelkezés az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.1. 3. számú mellékletét Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az indítvány benyújtását követően több alkalommal is módosította. A jelenleg fizetendő közszolgáltatási díjtételeket a települési szilárd hulladék összegyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 67/2001. (XII. 10.) számú rendeletével módosított 1996. évi 56. számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) 3. számú melléklete tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a módosítás a díjtételek mértékét érintette, de a lakossági szolgáltatási díjtételek megállapításának alapja továbbra is az – indítványban kifogásolt – egy háztartásban élő, illetve egy lakást használók száma, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az Ör.2. 3. számú melléklete rendelkezéseire tekintettel folytatta le.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályok:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.''
2. Az Ör.2. 3. számú melléklete:
,,A hulladékszállítási szolgáltatás díjtételei 2002. január 1-jétől (havi díjtételek).
A közszolgáltatás díja a lakosság számára az egy háztartásban élő, illetve egy lakást használó személyek alapulvételével:
1 személy esetén 592 Ft
2 személy esetén 937 Ft
3 személy esetén 1146 Ft
4 személy esetén 1322 Ft
5 személy esetén 1484 Ft
6 személy esetén 1633 Ft
7 személy esetén 1769 Ft
8 személy, illetve ezt meghaladó létszám esetén 1890 Ft
Jelzett műanyag zacskók (80 literes) 185 Ft
A megállapított díjak 10,71%-os forgalmi adót tartalmaznak.
Azon igénybevevők felé, akik nem szolgáltatnak adatot a díjtétel megállapításához, jogosult a szolgáltató 5 fő figyelembevételével számlát kiállítani.
Módosítás vagy pótlólagos adatszolgáltatás esetén, az adatszolgáltatás időpontját követő hónap első napjától a szolgáltató köteles a számlát módosítani.''
III.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
1. Az Ör. kifogásolt rendelkezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság – az indítványozó által sérelmezett tartalmi alkotmányellenességet megelőzően – azt vizsgálta, hogy az Ör.-ben foglaltak megfelelnek-e a helyi önkormányzati rendeletek kiadására vonatkozó alkotmányi, illetve törvényi előírásoknak.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) előírása alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A Hgt. 23. § f) pontja felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg az elvégzett szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, a díj megfizetési rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét. A rendeletalkotási felhatalmazáson túl a törvény előírást tartalmaz a képviselő-testület számára a díjmegállapításhoz. A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket alapul véve a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani.
A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) rendelkezik.
A Korm. r. 7. §-a szerint a közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtétel a gyűjtőedény egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömege vagy térfogata szerint meghatározott díj lehet.
Az Ör.2. 3. számú melléklete a lakossági hulladékszállítási díjtételeket nem a gyűjtőedény egyszeri ürítési díja vagy tömege, térfogata alapján állapította meg, ezzel túllépte a Hgt. 25. § (1) bekezdésében foglalt keretet, és figyelmen kívül hagyta a Korm. r. 7. § rendelkezéseit.
Az Alkotmánybíróság már korábban is megállapította, hogy ,,A felhatalmazás kereteinek túllépése – a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül – alkotmányellenességet eredményez.'' [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993. 431., 433.], továbbá ,,Egy felhatalmazáson alapuló jogszabály akkor alkotmányos, ha nem lépi túl (…) az Alkotmány szerinti, valamint a felhatalmazó jogszabály által meghatározott törvényi szintű keretet.'' [551/B/1993. AB határozat, ABH 1995. 840., 841., 842.] Mivel az önkormányzati szabályozás a magasabb jogszabályi előírások kereteit túllépte, azokkal ellentétes szabályozást tartalmaz, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság a megjelölt rendelkezések megsemmisítéséről döntött.
2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt, vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996. 37., 44; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997. 361., 364; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000. 420., 423; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000. 425., 429.]
Mivel az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközése miatt az önkormányzati rendelkezések megsemmisítése indokolt volt, ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. § vonatkozásában mellőzte az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását.
3. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt önkormányzati rendelkezések megsemmisítésének határnapját úgy állapította meg, hogy az önkormányzatnak kellő idő álljon rendelkezésre a megsemmisített rendelkezések alkotmányos keretek között történő módosítására.
A határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a előírásán alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 751/B/2000.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás