9/B/2002. AB határozat
9/B/2002. AB határozat*
2003.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. § (4) bekezdése kiegészítésére vonatkozó indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó indítványában – majd annak a kiegészítésében – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köot.) 101. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve annak kiegészítését kérte. Álláspontja szerint a Köot. ezen rendelkezése az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott diszkrimináció tilalmának elvébe ütközik. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy neve törlésre került az Országos vizsgáztatási névjegyzékből, így érettségi vizsgán vizsgaelnöki megbízást nem kaphat. A Köot. 101. § (4) bekezdése szerint az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe érettségi vizsga esetén csak az vehető fel, aki – egyéb feltételek teljesítése mellett – tíz év középiskolai pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik. Az indítványozó ennek a feltételnek nem tesz eleget, mivel – habár középiskolai tanári oklevéllel, doktori fokozattal és több tudományos publikációval rendelkezik – általános iskolában tanít. Véleménye szerint a vizsgáztatási névjegyzékből való törlésről szóló határozat alapjául szolgáló jogszabályi előírások diszkriminatívak azokkal a középiskolai tanári oklevéllel rendelkezőkkel szemben, akik általános iskolában dolgoznak és ezért a vizsgáztatásból kizárásra kerültek.
Az indítványozó álláspontja szerint a hátrányos megkülönböztetés úgyis kiküszöbölhető lenne, ha az Alkotmánybíróság a törvényt az alábbi szöveggel egészítené ki: „Érettségi vizsga esetén a középiskolai pedagógus-munkakörben eltöltött 10 éves gyakorlattal egyenértékű az, ha az országos vizsgáztatási névjegyzékbe felvételét kérelmező személy középiskolai tanári oklevéllel rendelkezik, legalább 15 éve tanít általános iskolában és szaktárgyában egyetemi doktori címet szerzett.”
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénynek (a továbbiakban: Abtv.) az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;
e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;
f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;
g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”
3. A Köot.-nak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
(...)
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak, megfelelő szakos egyetemi szintű tanári vagy készségtárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;
(...)
végzettség és szakképzettség.”
„101. § (1) Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben vehetnek részt.
(2) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék az (1) bekezdésben szabályozottak szerint tartalmazza azok adatait, akik alapműveltségi vizsga vagy érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak.
(...)
(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)–e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szintű tanári – mérnöktanári, műszaki tanári – végzettséggel és szakképesítéssel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(5) Az (1)–(2) bekezdésben említett névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette álláspontját a diszkrimináció vonatkozásában. „Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Kimondta, hogy a diszkrimináció Alkotmányban meghatározott tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alkotmányellenes megkülönböztetésről csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbségtételt, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. Nem minden – személyek közötti – jogi megkülönböztetés minősül tehát alkotmányellenesnek. Nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46., 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 73., 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197., 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 130., 138.].” (26/B/1997. AB határozat, ABH 2000. 669., 676.)
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy senkinek nincs alanyi joga arra, hogy az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe felvegyék és érettségi vizsgán vizsgaelnöki megbízást kapjon. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a törvényhozó valamely hivatás gyakorlásához, illetve tisztség betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakmai gyakorlat meghatározásakor széles körű jogalkotói szabadsággal rendelkezik. A szabályozásnál azonban nem járhat el önkényesen. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint „az alkotmányellenes diszkrimináció csak abban az esetben állapítható meg, ha a jogalkotó az ugyanazon (homogén) csoportba tartozók között tesz – önkényesen, ésszerű indok nélkül – különbséget. Ebből következően az egymáshoz bár a legtöbb szempontból hasonlító, ám valamely lényeges szempontból mégis különböző személyek csoportjai az alkotmányellenes diszkrimináció vonatkozásában nem hasonlíthatóak egymással össze, így az alkotmányellenesség megállapítására sem kerülhet sor.” (815/E/1997. AB határozat, ABH 2001. 920., 930.)
A 1009/B/1991. AB határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy „a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni.” (ABH 1992. 479.)
A Köot. 101. § (4) bekezdés szabályozásának jellegéből kitűnik, hogy a jogalkotó egy speciális jogviszonyra vonatkozó (érettségi vizsgán vizsgaelnöki megbízás) előírásokat kíván rögzíteni, s korántsem tekinti a szabályozás szempontjából homogén esetcsoportnak valamennyi – általános vagy középiskolában dolgozó – pedagógust.
A törvényhozó a pedagógus szakma különböző típusaira volt tekintettel akkor, amikor a Köot. 17. § (1) bekezdésében szabályozta az általános, illetve a középiskolában a pedagógus-munkakörben való alkalmazás feltételeit, valamint amikor a 26–29. §-ban megfogalmazta a közoktatás intézményeire vonatkozó szabályokat.
A szabályozás alapján megállapítható, hogy jogállásukat, szerepüket, feladatkörüket tekintve nem képeznek azonos (homogén) csoportot az általános, illetve a középiskolában dolgozó pedagógusok. Az indítványban összevetett tanárok érettségi vizsgaelnöki megbízatására vonatkozóan a szabályozás eltérése nem az emberi, illetve az állampolgári jogok biztosítása terén jelent megkülönböztetést. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 1999. évi LXVIII. törvény 65. § (4) bekezdés n) pontja a közoktatás szakmai megújulásának, valamint a középiskolában tanuló gyermekek érdekeinek védelme céljából alkotmányosan nem kifogásolható szakmai megfontolásból iktatta be a Köot. 101. § (4) bekezdésébe – az egyetemi szintű tanári (mérnöktanári, műszaki tanári) végzettség és szakképesítés, továbbá pedagógus szakvizsga megszerzése mellett – a tíz év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlatot, mint a vizsgáztatói névjegyzékbe való felvétel feltételét. A törvényhozó valamely tisztség betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakmai gyakorlat meghatározásakor széles körű jogalkotói szabadsággal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Köot. támadott rendelkezése ugyanabban az intézménytípusban, egyazon hivatást gyakorló pedagógusokra nézve azonos végzettség, szakképzettség, illetve szakmai gyakorlat feltételét szabja meg, ekként azonos jogokat és kötelezettségeket rögzít. Ennek a két együttes, konjunktív feltételnek megfelelő tanárok alkotnak egy azonos (homogén) csoportot, mely csoporton belül nincs megkülönböztetés. A szabályozás alá vont csoport kialakítása tehát nem önkényesen történt és ezért nem sérti sem az emberi méltósághoz való jogot, sem az Alkotmány 70/A. §-át.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Köot. 101. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az Alkotmány 32/A. §-a értelmében az Alkotmánybíróság a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja felül, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)–h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabályok kiegészítését, módosítását. Így az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az indítványozó által kért, a Köot. 101. § (4) bekezdésének kiegészítésére.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság, az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) bekezdése alapján az indítványnak ezt a részét visszautasította.
Budapest, 2003. január 13.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Kukorelli István
alkotmánybíró helyett
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás