PK BH 2002/93
PK BH 2002/93
2002.03.01.
Az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett vevője tulajdonjogra nem hivatkozhat azzal szemben, akinek javára a bejegyzett tulajdonos ellen indított végrehajtási eljárásban követelése kielégítése végett a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték [Ptk. 116. § (1) bek., 117. § (3) bek.].
A felperes 1997. szeptember 2-án kelt szerződéssel megvásárolta a perbeli tanyás, szőlőművelési ágú ingatlan M. A.-né nevén álló 2/3 tulajdoni illetőségét 300 000 forint vételárért. A felperes a vételárat az eladó részére megfizette, egyidejűleg az ingatlant birtokba vette. Az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs a szerződést nem írta alá, elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatot nem tett. A szerződés földhivatalhoz történő benyújtására csak 1998. augusztus 17-én került sor.
Az alperes jogelődje végrehajtási eljárást indított M. A.-né adóssal szemben, és megkeresése alapján az adós ingatlanilletőségére a Körzeti Földhivatal – 1998. augusztus 3. napján – 1 140 318 forint és járulékai erejéig a végrehajtási jogot bejegyezte.
A felperes keresetében az ingatlanilletőségnek a foglalás alól való feloldását kérte.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli ingatlanilletőséget a foglalás alól feloldotta. Határozatának indokolása szerint a felperes az adásvételi szerződés megkötésével érvényes kötelmi jogcímet szerzett arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás a tulajdonjogát feltüntesse, illetve a törvény szerint a tulajdonoséhoz hasonló védelemben részesüljön. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes a végrehajtási jog bejegyzése időpontjában nem rendelkezett az ingatlan tulajdonjogával, annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hiányában, de rendelkezett minden olyan jogosítvánnyal, – birtoklás, használat, rendelkezés joga –, amely az ingatlan tulajdonosát megilleti. A felperes érvényes adásvételi szerződés alapján joggal tarthat igényt tulajdonjogának bejegyzésére, ez a joga az értékesítés akadályát képezi a végrehajtási eljárás során.
Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adásvételi szerződés megkötése önmagában nem eredményez tulajdonjogot az adásvétel tárgyát képező ingatlanon. Mivel a végrehajtási jog bejegyzéséig a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, a felperes a végrehajtás alá vont ingatlanhányadnak a foglalás alóli feloldását tulajdonjogára alapítottan nem kérheti.
A jogerős ítélet ellen, annak ,,megváltoztatása'' és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság ítélete sérti a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésben foglalt jogosultságot. A Legfelsőbb Bíróság két eseti határozata felhívásával kívánta alátámasztani álláspontja helytállóságát.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítéletet hatályában kérte fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.
Az 1997. szeptember 2-án kelt vételi szerződés megkötésekor a tulajdoni állapot szerint a perbeli ingatlan 2/3 részben M. A.-né tulajdonában volt. Az adásvételi szerződés megkötésétől az 1998. augusztus 3-ai földhivatali határozattal való végrehajtási jog bejegyzéséig a tulajdonjog tekintetében változás nem történt, a felperes a szerződést csak ezt követően, 1998. augusztus 17. napján nyújtotta be a földhivatalhoz.
A felperes felülvizsgálati kérelmének jogszabályi alapját a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg, amely szerint az a tulajdonos, aki tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte meg, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés eseteit jogszabály külön szabályozza. Ilyen ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés – egyebek mellett – a Ptk.-ban szabályozott elbirtoklással és a ráépítéssel való tulajdonszerzés. Az említett esetekben a tulajdonszerzés bekövetkeztének nem feltétele az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés. Az adásvételi szerződéssel való tulajdon átruházásnak – amely nem eredeti szerzés – feltétele a konstitutív hatályú ingatlan-nyilvántartási bejegyzés [Ptk. 117. § (3) bekezdése]. E nélkül az ingatlan vevője tulajdonjogra nem hivatkozat azzal szemben, akinek javára a bejegyzett tulajdonos ellen indított végrehajtási eljárásban követelése kielégítése végett a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
Mivel a szerződés megkötése önmagában nem eredményezi a tulajdonjog megszerzését, a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pedig csak az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésre vonatkozik, így az adott esetre irányadónak nem tekinthető, mint ahogy a felhívott eseti döntések is más jogviszonyra vonatkoznak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet – utalással helyes indokaira – a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.20.220/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás