PK BH 2002/99
PK BH 2002/99
2002.03.01.
Szülőtartásdíj-fizetési kötelezettség esetén a kötelezett teljesítőképességének vizsgálata [Csjt. 60. § 66. § (1) bek.].
A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1999. május 1. napjától kezdődően havi 4000 forint szülőtartásdíjat.
Az irányadó tényállás szerint a felperes rokkantnyugdíjas, mozgáskorlátozottsága miatt kereső tevékenység végzésére nem képes. Saját háztartásában tartja a Cs. L.-val fennállott házasságából született nagykorú, de továbbtanuló Ottó, valamint kiskorú Árpád nevű gyermekeit, akik után az apa havi 3000-3000 forint tartásdíjat fizet. A felperes volt házastársa (S. Z.) munkanélküli, három kiskorú gyermek tartására köteles, így a felperesnek házastársi tartásdíj megfizetésére képtelen. A felperes havi 22 700 forint rokkantnyugdíjat kap, ezen felül a gyermekek ellátásához különböző segélyekben részesül.
Az I. és II. r. alperesek a felperes nagykorú gyermekei, akikkel szemben a felperes – a tartási kötelezettség sorrendjében kieső házastársa után – szülőtartási igénnyel lépett fel. A II. r. alperes az eljárás során egyezséget kötött a felperessel, melyben 1992. február 1. napjától kezdődően kötelezettséget vállalt havi 4000 forint szülőtartásdíj megfizetésére.
Az I. r. alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. A felperes rászorultságát nem vitatta, ellenkérelmében a teljesítőképessége hiányára hivatkozott.
Az I. r. alperes nős, gyermektelen, bevallott havi jövedelme 20-25 000 forint, felesége havi 44 205 forint keresettel rendelkezik. Lakáshelyzetük megoldása és közös életkezdésük feltételeinek megoldása érdekében a jövedelmükhöz képest jelentős adósságok terhét vállalták, mely az I. r. alperes előadása szerint a rezsiköltségen felül megközelíti a havi 50 000 forintot. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes alkalmi munkával és a házkörüli kert művelésével kiegészített havi jövedelme eléri a 30 000 forintot, amelyből a kiadásai egy része nem a létfenntartását szolgálja, így 4000 forint az az összeg, amellyel a saját tartásának veszélyeztetése nélkül szülőtartásdíj fizetésére képes.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben ismét a teljesítőképessége hiányára hivatkozott. Előadta, hogy a felperes 1999. július 31-én házasságot kötött, amit a felperes írásbeli beadványában elismert.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Csjt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. A szülőtartásdíj-fizetési kötelezettségnek tehát feltétele a kötelezett teljesítőképessége.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokait annyiban helyesbíti, hogy az I. r. alperes által hivatkozott kiadások az I. r. alperes körülményeit tekintve a létfenntartását megalapozó, szükséges költségek, hiszen az I. r. alperesnek és házastársának a lakhatásukat meg kell oldaniuk, és ezzel összefüggésben egyes lakberendezési tárgyak beszerzése is a létfenntartásuk körébe tartozik. Ugyanakkor megállapítható, hogy az I. r. alperes által vállalt terhek havi összege a jövedelmét meghaladja, tehát a havi tényleges jövedelmére tett személyes előadása nem fogadható el. A B. Á. magánmunkáltató közlésében foglalt 24 000 forint havi jövedelem kiegészítéséhez az I. r. alperes alkalmi munkavégzésre, illetve egyéb jövedelmező tevékenység végzésére képes, és ezt nyilván teljesíti is, hiszen a kimutatott bevételei az általa felsorolt adósságok törlesztéséhez sem nyújtanak kellő fedezetet. Kellő alappal állapítható meg tehát, hogy az I. r. alperes tényleges jövedelme a kimutatott keresetét meghaladja, melyből a jogerős ítéletben meghatározott összegű szülőtartásdíj megfizetésére képes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet – az indokolás módosításával – a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.II.22.516/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás