• Tartalom

10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasítás

10/2003. (K. Ért.5.) KvVM utasítás

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról*

2003.03.14.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szervezetének, működésének és ügyrendjének általános szabályozása érdekében az alábbi utasítást adom ki.
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Minisztérium valamennyi szervezeti egységére.

(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló területi közigazgatási szervekre – környezetvédelmi felügyelőségekre, nemzeti park igazgatóságokra, vízügyi igazgatóságokra (a továbbiakban: területi szervek) –, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), az Országos Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OVF), a Környezetgazdálkodási Intézetre (a továbbiakban: KGI), az Országos Meteorológiai Szolgálatra (a továbbiakban: OMSZ) a Szabályzat hatálya csak akkor terjed ki, ha arról a Szabályzat így rendelkezik.

(3) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan gazdálkodó szervezetekre, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

II. Fejezet

A Minisztérium vezetőinek és munkatársainak jogállása
A miniszter

2. § (1) A miniszter, mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban, valamint az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott rendben a feladat- és hatáskörébe utalt esetekben önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A miniszter a külön jogszabályokban – különösen a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletben, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben megállapított – feladat- és hatáskörében eljárva ellátja a környezet- és természetvédelem, valamint a vízgazdálkodás általános irányítását.

(3) A miniszter közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak körében a miniszter különösen:

a) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a költségvetési gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait;

b) irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek munkáját, meghatározza ezek belső szervezeti felépítését;

c) megállapítja a Minisztérium szervezeti egységei felügyeleti rendjét és meghatározza a Minisztérium létszám-, bér- és jutalomkeretét, illetve a közigazgatási államtitkár javaslatára a helyettes államtitkárok és főosztályvezetők esetében dönt a bér- és jutalomkeret felosztásáról;

d) jóváhagyja a Minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét.

(5) A miniszter a központi költségvetés Minisztérium fejezetének (a továbbiakban: KvVM fejezet) felügyeletét ellátó szerv vezetője.

3. § (1) A miniszter személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az intézkedés jogát személyes hatáskörébe utalja, vagy amelyekben a döntés jogát a maga részére fenntartotta.

(2) A miniszter feladatai különösen a következők:

a) részt vesz az Országgyűlés munkájában;

b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában;

c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében irányítja a Minisztériumot, gyakorolja az irányítási, felügyeleti, tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott vagy az általa alapított szervek és szervezetek felett;

d) jóváhagyja a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, és gondoskodik a Kormány határozataiból adódóan a Minisztériumra háruló államigazgatási feladatok végrehajtásáról;

e) feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét alkotja;

f) ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat, így különösen kormánybizottság, tárcaközi bizottság vezetését, vagy részvételt ezek munkájában.

(3) A miniszter az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a Minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét, fizikai alkalmazottját (a továbbiakban együtt: ügyintéző) – a Szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat.

(4) A miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlását esetileg a közigazgatási államtitkárra átruházhatja.

(5) A miniszter gyakorolja a költségvetési törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezete ”Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása” előirányzatai tekintetében a korlátlan kötelezettségvállalási jogkört. A korlátozott kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező személyek körét a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza.

4. § (1) A Minisztérium a miniszter munkaszervezete, amely egyben a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy központi közigazgatási irányító szerve.

(2) A minisztert távolléte vagy akadályoztatása esetén – a jogszabályban meghatározott körben, illetve eseti megbízása alapján – a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár helyettesíti.

A politikai államtitkár

5. § (1) A politikai államtitkár

a) segíti a miniszter országgyűlési munkáját;

b) koordinálja a Minisztériumnak az Országgyűléssel, annak bizottságaival és az országgyűlési képviselőkkel összefüggő politikai tevékenységét;

c) közreműködik a pártokkal, érdekképviseleti szervekkel való politikai kapcsolattartásban, a koalíciós egyeztetések lefolytatásában;

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza;

e) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján – a Minisztérium érintett szervezeti egységeinek segítségével, a Kabinetiroda útján – gondoskodik az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező, a Minisztérium feladatkörét érintő megkeresések intézéséről, tájékoztatási igények kielégítéséről.

(2) A politikai államtitkár – a miniszter távollétében vagy akadályoztatása esetén – a jogszabályban, a Kormány határozatában meghatározottak szerint, illetőleg a miniszter által esetileg meghatározott körben a miniszter jogkörében jár el.

(3) A politikai államtitkárt – távolléte vagy akadályoztatása esetén – a miniszter által kijelölt állami vezető helyettesíti.

(4) A miniszterrel kialakított közvetlen munkakapcsolat alapján közreműködik a Minisztériumot érintő személyi kérdések eldöntésében.

A közigazgatási államtitkár

6. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása mellett – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét és felelős a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt feladatok, valamint a miniszter döntésének végrehajtásáért.

(2) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a helyettes államtitkárok, a Gazdasági Hivatal vezetője, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét.

(3) A közigazgatási államtitkár – a felügyeleti rendtől függetlenül – biztosítja a Minisztérium szervezeti egységeinek összehangolt működését. Ennek érdekében – többek között –:

a) felelős a jogszabályokban, az Országgyűlés és a Kormány határozataiban foglalt feladatok, továbbá a miniszter döntéseinek végrehajtásáért;

b) irányítja, összehangolja és ellenőrzi a közvetlen felügyelete alatt működő és – a helyettes államtitkárok útján – az azok szakterületi felügyeletében lévő minisztériumi szervezeti egységek munkáját;

c) jóváhagyja a területi szervek, valamint a KGI és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetéshez szükséges eredeti előirányzatait, elemi költségvetését, költségvetési beszámolóját, továbbá gondoskodik a miniszter irányítása alá tartozó OMSZ és OVF elemi költségvetésének és költségvetési beszámolójának jóváhagyásáról;

d) gyakorolja a költségvetés végrehajtását érintő ügyekben – a miniszter által meghatározott, átruházott hatáskörben – a KvVM fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KvVM fejezeten belüli költségvetési cím (a továbbiakban: KvVM költségvetési cím) vezetőjének jogait, illetőleg felelős a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KvVM költségvetési cím vezetője számára előírt beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért;

e) irányítja a Minisztérium és alárendelt szervei – az Alkotmányban és más törvényekben meghatározott – minősített időszakokra vonatkozó felkészülési és végrehajtási tevékenységét;

f) dönt – a 2. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetek kivételével – a Minisztérium létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról;

g) biztosítja a Minisztérium szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeit;

h) gondoskodik a Minisztérium működéséhez szükséges költségvetési, személyügyi, műszaki ellátási feltételek folyamatos biztosításáról;

i) gondoskodik a jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei kidolgozásáról, jogszabályban meghatározott társadalmi érdekképviseleti szervekkel történő szakmai egyeztetésükről, a miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséről;

j) kiadja a – Minisztérium működésére vonatkozó és miniszteri utasítást nem igénylő kérdésekben – közigazgatási államtitkári intézkedést;

k) meghatározza az irányítása alá tartozó területeken a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés ellátásának rendjét, gyakorolja a Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti költségvetési ellenőrzése során az ellenőrző szerv vezetője számára jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket;

l) ellátja a miniszter által átruházott hatáskörben a – környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló – 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.), valamint – az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló – 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vkr.) meghatározott irányítási feladatokat, a területi szervek tekintetében a helyettes államtitkárok, a Gazdasági Hivatal vezetője, valamint helyettes államtitkár alá nem tartozó főosztályok (a továbbiakban együtt: érintettek) közreműködésével;

m) összehangolja a Minisztérium és a területi szervek gazdálkodási, vagyongazdálkodási, valamint közbeszerzési tevékenységét;

n) a c) pontban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében az intézmények vezetőitől közvetlenül tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet;

o) felügyeletet gyakorol az érintettek útján a területi szervek, valamint – az érintettek bevonásával – a KGI felett;

p) ellátja a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatra (a továbbiakban: Kac) és a Vízügyi Célelőirányzatra (a továbbiakban: VICE) vonatkozó külön jogszabályokból ráháruló feladatokat;

q) dönt a helyettes államtitkárok, a Gazdasági Hivatal vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti vitás hatásköri ügyekben;

r) gondoskodik – a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár útján – a központosított illetményszámfejtés rendszerének kialakításáról és működtetéséről;

s) ellátja a Fejezeti Monitoring Bizottság (a továbbiakban: FMB) elnöki teendőit és irányítja az FMB Titkárságát.

(4) A közigazgatási államtitkárt – távolléte vagy akadályoztatása esetén, javaslatára – a miniszter által esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(5) A Minisztérium szervezeti egységei köztisztviselőinek – a jogszabályban meghatározott feltételekkel, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységek esetében a helyettes államtitkár egyetértésével – közigazgatási szakmai tanácsadói vagy közigazgatási szakmai főtanácsadói címet adományozhat. Az adományozható címek számát a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

A helyettes államtitkár

7. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt végzi.

(2) A helyettes államtitkár

a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei a hatáskörébe utal, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;

c) részt vesz a Szabályzatban meghatározottak szerint a Minisztérium, az OVF, a Főfelügyelőség, a KGI, illetve a területi szervek feladatkörén belüli szakmai irányításában, felügyeletében;

d) elemzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai, nemzetközi együttműködésből eredő kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;

e) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

f) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó főcsoportok, valamint főcsoportba nem tartozó szervezeti egységek főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főcsoportfőnökök és a főcsoportba nem tartozó főosztályvezetők munkáját, továbbá gyakorolja a Szabályzatban a részére megállapított munkáltatói jogokat;

g) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában;

h) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben;

i) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.

(3) A helyettes államtitkárt – akadályoztatása vagy távolléte esetén – a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti. A Minisztérium tanácsadó és koordinációs értekezletein, fórumain képviseletében az általa kijelölt főcsoportfőnök vagy főosztályvezető vesz részt.

A gazdasági igazgató

8. § (1) A Gazdasági Hivatal vezetője (a továbbiakban: gazdasági igazgató) tevékenységét a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt végzi.

(2) A gazdasági igazgató

a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei a hatáskörébe utalnak, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;

c) elemzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;

d) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

e) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályok főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főosztályvezetők munkáját;

f) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában;

g) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó ügyekben;

h) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.

(3) A gazdasági igazgatót – akadályoztatása vagy távolléte esetén, javaslatára – a közigazgatási államtitkár által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

A főcsoportfőnök

9. § (1) A főcsoportfőnök tevékenységét – a Szabályzatban meghatározott esetben – a feladat felügyeletét ellátó helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt végzi.

(2) A főcsoportfőnök

a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei a hatáskörébe utalnak, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár, valamint a feladat felügyeletét ellátó helyettes államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;

c) elemzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;

d) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

e) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályok főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főosztályvezetők munkáját;

f) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok között felmerült vitában;

g) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó ügyekben;

h) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.

(3) A főcsoportfőnököt – akadályoztatása vagy távolléte esetén, javaslatára – a feladat felügyeletét ellátó helyettes államtitkár által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

(4) Főcsoportfőnöknek a miniszter – a közigazgatási államtitkár egyetértésével a feladat felügyeletét ellátó helyettes államtitkár javaslatára – a főcsoportba tartozó valamelyik főosztály vezetőjét bízza meg, illetőleg – erre irányuló javaslat esetén – ettől eltérhet.

A főosztályvezető

10. § (1) A főosztályvezető

a) a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretei között, a miniszter, közigazgatási államtitkár és a felügyeletet ellátó helyettes államtitkár (kabinetfőnök, főcsoportfőnök, gazdasági igazgató) döntése szerint irányítja, szervezi és ellenőrzi a főosztály tevékenységét;

b) jogosult és köteles intézkedni a főosztály feladatkörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, főcsoportfőnök, gazdasági igazgató, miniszteri biztos feladatkörébe;

c) meghatározza a főosztály munkatervét, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását;

d) felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért;

e) a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén köteles intézkedést kezdeményezni a felügyeletet gyakorló vezetőnél;

f) elősegíti a főosztály feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi szakmai kapcsolatok tartásával, szakmai koordinációval a Minisztérium euro-atlanti integrációs feladatainak ellátását.

(2) A főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén megbízott helyettese vagy az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

A főosztályvezető-helyettes

11. § (1) A főosztályvezető-helyettes

a) helyettesíti a főosztályvezetőt annak távolléte vagy akadályoztatása esetén;

b) a főosztályvezető által meghatározott esetekben – a főosztályvezető általános felelősségének fenntartásával – önállóan eljár;

c) irányítja erre szóló megbízás esetén a közvetlen vezetése alatt álló osztály munkáját.

(2) Főosztályvezető-helyettesi megbízás általában egy, főosztályi szervezeten belül legfeljebb két fő részére adható.

Az osztályvezető

12. § (1) Az osztályvezető

a) a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak szerint, illetőleg a főosztályvezető vagy felettes vezetőjének utasítása szerint vezeti osztályának munkáját;

b) felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;

c) az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén köteles haladéktalanul intézkedést kezdeményezni a felügyeletét ellátó főosztályvezetőnél.

(2) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főosztályvezető által megbízott másik osztályvezető vagy az osztályvezető által kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

Az ügyintéző

13. § (1) Az ügyintéző gondoskodik a minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közül a közvetlen vezetője általi kijelölés szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, felhatalmazás esetén kiadmányozásáról, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ennek érdekében különösen:

a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy – átmenetileg – azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza;

b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;

c) munkavégzését akadályozó körülmény esetén jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni vezetőjénél.

(2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen felettese által esetenként kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.

Az ügykezelő

14. § Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

A fizikai alkalmazott

15. § A fizikai alkalmazott tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását, és ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel – a munkaköri leírásában foglaltak szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

A miniszter kinevezési jogkörébe tartozó
egyéb személyek

A kabinetfőnök

16. § (1) A kabinetfőnök munkáját a miniszter közvetlen irányítása mellett végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelősséggel.

(2) A kabinetfőnök feladata a miniszter munkájának segítése, lehetőség szerinti tehermentesítése, a miniszter által meghatározott programjainak szervezése.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak körében

a) irányítja a Kabinetiroda és a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét;

b) a miniszter megbízása alapján képviseli a Minisztériumot tanácskozásokon, rendezvényeken;

c) a szolgálati út betartása mellett tájékoztatást kér a Minisztérium szervezeti egységei, a területi szervek, a miniszter felügyelete alá tartozó egyéb szervek vezetőitől, illetve őket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés kidolgozására hívja fel;

d) kapcsolatot tart a tevékenysége által megkívánt körben a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökével;

e) jogosult intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyre vonatkozóan a minisztertől utasítást és felhatalmazást kapott;

f) segíti az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkárságának munkáját.

(4) A kabinetfőnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa esetileg megbízott politikai főtanácsadó (tanácsadó) vagy más – általa kijelölt – személy helyettesíti.

A miniszteri biztos

17. § A miniszter az általa meghatározott előkészítő és koordinációs feladatok átmeneti ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos feladatkörét miniszteri utasítás szabályozza.

Politikai tanácsadó, főtanácsadó

18. § (1) Jogszabályban meghatározott módon a Miniszteri Titkárságon, a Kabinetirodán, illetőleg a politikai államtitkár titkárságán politikai főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert, a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, a politikai államtitkár megbízásából.

(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik.

(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter, a politikai államtitkár, illetve – a kabinetfőnök felügyelete alá tartozók esetében – a kabinetfőnök határozza meg.

(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.

(5) A politikai tanácsadók, főtanácsadók számát, munkakörét a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A Minisztérium működésére vonatkozó szabályok
A Minisztérium tanácsadó és koordinációs értekezletei
Miniszteri Kollégium

19. § (1) A Miniszteri Kollégium a miniszter részére koncepcionális döntést igénylő kérdésekben döntés-előkészítést végző, konzultatív tanácskozás.

(2) A Miniszteri Kollégiumot a miniszter vezeti. A Miniszteri Kollégium állandó résztvevői a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, a kabinetfőnök, a miniszteri biztosok, továbbá a miniszter által meghívottak. A résztvevők távollétük vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt a Miniszteri Titkárságon bejelenteni és helyettesítésükről gondoskodni. A helyettesítő köteles a Miniszteri Értekezleten elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni, és egyben a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.

(3) A Miniszteri Kollégium ülését a miniszter – szükség szerint, de általában hetente, illetőleg alkalmanként, az általa megadott időpontban – hívja össze.

(4) A Miniszteri Kollégium előkészítése a Miniszteri Titkárság feladata. Az értekezleten született döntések végrehajtását a kabinetfőnök és a közigazgatási államtitkár koordinálja.

(5) A közigazgatási államtitkár a Miniszteri Kollégium döntéseiről az általa vezetett értekezleteken (20–21. §) szükség szerint tájékoztatást ad.

Helyettes Államtitkári Értekezlet

20. § (1) A Helyettes Államtitkári Értekezlet (a továbbiakban: Államtitkári Értekezlet) a közigazgatási államtitkár által – a számára szükséges témák megtárgyalása érdekében az általa meghatározott időben – tartott tanácskozás.

(2) Az Államtitkári Értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti és – rajta kívül – résztvevői a helyettes államtitkárok, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívottak.

Vezetői Értekezlet

21. § (1) A Vezetői Értekezlet (a továbbiakban: Értekezlet) a közigazgatási államtitkár részére döntés-előkészítést végző, illetőleg tájékoztatását szolgáló tanácskozás. Az Értekezletre hetente egy alkalommal – a közigazgatási államtitkár által meghatározott időpontban – kerül sor.

(2) Az Értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti, az Értekezlet

a) állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a gazdasági igazgató, a kabinetfőnök, a Kormányzati Kapcsolatok Főosztály vezetője, a sajtófőnök, a politikai államtitkári titkárság titkárságvezetője, a közigazgatási államtitkári titkárság titkárságvezetője;

b) állandó meghívottjai tanácskozási joggal: a főcsoportfőnökök, a KGI főigazgatója, az OMSz elnöke, az OVF főigazgatója, a Főfelügyelőség főigazgatója, a VITUKI Rt vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke;

c) esetenkénti résztvevői: a közigazgatási államtitkár által meghívottak.

(3) Az Értekezlet kibővül:

a) minden hónapban egy alkalommal a szervezeti egységek vezetőivel, a miniszteri biztosokkal, illetőleg

b) minden hónapban egy alkalommal, a területi szervek vezetőivel.

(4) Az Értekezlet résztvevői távollétük vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt a Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének előzetesen bejelenteni és helyettesítésükről gondoskodni. Az Értekezlet résztvevőjét helyettesítő köteles az Értekezleten elhangzottakról felettesét haladéktalanul tájékoztatni, és a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.

(5) Az Értekezlet napirendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(6) Az Értekezlet részére készített előterjesztést a Minisztérium valamennyi érintettjével egyeztetni kell. Az egyeztetés legrövidebb időtartama öt munkanap.

(7) Az egyeztetett előterjesztés Értekezletre történő benyújtásának formai és tartalmi követelményeit a Szabályzat 3.számú melléklete tartalmazza.

(8) Az Értekezlet állásfoglalását a közigazgatási államtitkár mondja ki, a döntést és az elhangzott hozzászólások lényegét emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(9) Az Értekezlet emlékeztetőjét a jóváhagyást követően a résztvevőknek és azoknak, akikre nézve feladatot tartalmaz meg kell küldeni, illetve egy példányát közvetlenül a miniszter kapja.

(10) Az Értekezlettel összefüggő szervezési feladatokat a Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya végzi.

Egyéb koordinációs értekezletek

Szociális Bizottság

22. § (1) A Szociális Bizottság a Minisztérium köztisztviselőit és munkavállalóit érintő szociális és jóléti kérdések tekintetében a közigazgatási államtitkár tanácsadó, javaslattevő, döntés-előkészítő szerve.

(2) A Szociális Bizottság összetételével, működésével kapcsolatos részletes szabályokat az egységes Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

Fejezeti Monitoring Bizottság

23. § (1) A Monitoring Bizottság a külön kormányhatározatban meghatározottak szerint figyelemmel kíséri a nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának szabályszerűségét és célszerűségét, szükség szerint ellátja a Központi Monitoring Bizottságot a programokkal kapcsolatos információkkal.

(2) A Monitoring Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) A Monitoring Bizottság titkársági feladatait a közigazgatási államtitkári titkárság látja el.

Az ügyintézés általános szabályai

A koordinációért felelős vezető és ügyintéző kijelölése

24. § (1) Az ügy elintézéséért a miniszter, a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt, ennek hiányában a Szabályzat szerint illetékes szervezeti egységének vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt.

(2) Az ügy elintézésében a munkaköri leírás szerint érintett vezető és ügyintéző közreműködik.

(3) Több önálló szervezeti egységet érintő ügy esetében a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az ügykör szerint illetékes vezető kijelöli az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt.

(4) A koordinációval megbízott vezető által kijelölt ügyintéző vagy vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érdekelt minisztériumi szervezeti egységgel. Eltérő vélemény esetén meg kell kísérelni a vélemény egyeztetését, ennek hiányában a véleményeltérést és a vitás kérdéseket az ügyiraton rögzíteni kell.

Horizontális munkacsoportok

25. § (1) A Minisztérium stratégiai – különösen környezetpolitikai és jogszabály-előkészítési – feladatainak hatékonyabb ellátását a feladat végrehajtásában érintettekből álló horizontális munkacsoport segíti. A horizontális munkacsoport tagjait a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkárok, a vezetőjét a feladat elvégzéséért elsődlegesen felelős helyettes államtitkár jelöli ki.

(2) A horizontális munkacsoport vezetője felelős a feladat koordinált végrehajtásáért. A munkacsoport vezetőjének felelőssége nem érinti a Szabályzatban meghatározottak szerinti ügyintézésért való felelősséget.

(3) A horizontális munkacsoport tevékenysége során felmerülő vitás kérdésekben – ha arról a munkacsoport tagjai, illetve illetékes helyettes államtitkárok nem tudnak megegyezni – a közigazgatási államtitkár dönt.

A vezetők tájékoztatási kötelezettsége

26. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és szolgálati utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről.

(2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a vezető és az ügyintéző az irányítást gyakorló vezető feletteséhez fordulhat.

Felelősség az ügyintézés színvonaláért
és az ügyintézési határidők betartásáért

27. § (1) Az ezzel megbízott vezető vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) és a Minisztérium belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Amennyiben jogszabály vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesével írásban közölni és intézkedést kezdeményezni.

(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről – a szolgálati út betartásával – haladéktalanul tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.

(4) Az ügyintézés színvonaláért és a határidők betartásáért az ügy intézésével megbízott személy jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik.

(5) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását, jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.

(6) Feladat ellátására irányuló intézkedés általában írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni.

A közigazgatási egyeztetés lebonyolításának
külön szabályai

28. § (1) A jogszabály előírásánál vagy tartalmánál fogva a Minisztériumon kívüli állami szerveket, társadalmi érdekképviseleti szerveket érintő minisztériumi előterjesztések, jelentések, miniszteri rendeletek és utasítások, valamint az ezek alapján kiadott intézkedések, határozatok (a továbbiakban: minisztériumi előterjesztések) tervezeteit az érdekeltekkel jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint e Szabályzatban meghatározott módon egyeztetni kell.

(2) A jogi és közgazdasági helyettes államtitkár a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a Kormány jogalkotási tervébe felvett, valamint a Minisztérium által jelentősnek ítélt minisztériumi előterjesztések, címét.

(3) A Minisztérium által előkészített minisztériumi előterjesztések és jogszabályok tervezeteit az ügykör szerint illetékes szervezeti egység kezdeményezésére a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár bocsátja közigazgatási egyeztetésre. Jogszabályalkotásra irányuló előterjesztések tervezeteit az Értekezlet döntése alapján vagy a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával lehet egyeztetésre megküldeni.

(4) Az egyeztetésre megküldött minisztériumi előterjesztések véleményezésére a Kormány ügyrendjében meghatározott határidőt kell biztosítani. Ettől való eltérést indokolt esetben a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

(5) A minisztériumi előterjesztés benyújtása, illetőleg a kiadmányozás előtt meg kell kísérelni az eltérő vélemények egyeztetését. Az egyeztetés írásban vagy egyeztető megbeszélés összehívásával történhet. Az írásban beérkezett véleményeket, az eltérő vélemények egyeztetését követően született írásbeli véleményeket, illetve az egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőt az ügyiratban el kell helyezni.

(6) A kormány-előterjesztések egyeztetésére és benyújtására a Szabályzatban foglaltakon kívül jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

(7) A Minisztérium által előkészített és Kormány döntését igénylő előterjesztések közigazgatási egyeztetésének megkezdéséről a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár a kormányzati kapcsolatokért felelős főosztályvezetőt tájékoztatja.

29. § (1) A más minisztérium által véleményezésre megküldött előterjesztés, jelentés, jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek (a továbbiakban: előterjesztés-tervezet) véleményezését a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár szervezi.

(2) Az előterjesztés-tervezet beérkezésekor a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár a határidő megjelölésével kijelöli a véleményezésben résztvevő, szakmai szempontból érintetteket. A Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály gondoskodik az előterjesztés-tervezet egy-egy példányának részükre történő haladéktalan megküldéséről.

(3) A szakmai vélemények alapján a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály vezetője gondoskodik az egységes minisztériumi állásfoglalás elkészítéséről. Szakmai véleményeltérés esetén köteles megkísérelni a vélemények egyeztetését, ennek eredménytelensége esetén a jogi főcsoportfőnök, a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár, illetve rajtuk keresztül a közigazgatási államtitkár döntését kérni.

(4) A más tárcáktól érkezett előterjesztés-tervezetek közigazgatási egyeztetése esetén a Minisztérium álláspontjáról a Minisztérium feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő ügyekben a közigazgatási államtitkár, egyéb ügyekben a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár határoz.

(5) A Kormány döntését igénylő más tárcáktól érkezett előterjesztés-tervezetek véleményezésébe bevont szervezeti egységekről, továbbá az előterjesztés-tervezetről, és az érdemi észrevételt tevő minisztériumi szervezeti egységek véleményéről – másolat megküldésével – a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell. A kiadmányozott tárcaállásfoglalások egy példányát a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály megküldi a véleményezésben résztvevő érintettnek, valamint a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezetőnek.

A kiadmányozás rendje

30. § (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat tervezetének kiadásáról (kiadmányozás), vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről.

(2) A kiadmányozó e szabályok szerint jár el abban az esetben is, ha a Minisztérium szervezeti egysége a másik részére, vagy a felettes vezetőhöz

a) érdemi állásfoglalást vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot;

b) ügyet érdemi elintézés végett illetékességből véglegesen átirányít.

31. § (1) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontoknak megfelelő kidolgozásáért, valamint a határidőben történő előterjesztésért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és – az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben – az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni.

(2) Az ügy megfelelő elintézéséért az a vezető felelős, aki a tervezetet felülvizsgálja, és azt kiadmányozza, vagy aláírásával látja el, és kiadmányozásra az arra jogosulthoz terjeszti elő.

(3) Az ügyirat elküldését végző ügyintéző vagy ügykezelő felelős azért, hogy csak kiadmányozott ügyirat kerüljön elküldésre.

32. § (1) A miniszter távolléte esetén – a külön jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezésének megfelelő rendben – a politikai államtitkár, illetőleg a közigazgatási államtitkár kiadmányozza a jogszabály kiadására, a kormányelőterjesztés (jelentés) benyújtására irányuló, vagy a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak tisztségviselői és bizottságai, az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlések elnökei, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a politikai pártok vezetői részére küldendő iratot.

(2) A közigazgatási államtitkár – távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár vagy jogi főcsoportfőnök – kiadmányozza a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő ügyekben a más minisztérium, országos hatáskörű szerv közigazgatási államtitkára által küldött megkeresésre adandó válaszokat, továbbá az (1) bekezdésben nem említett állami vezetők részére szóló iratokat.

(3) A miniszter és a politikai államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat kiadmányozásra a közigazgatási államtitkár terjeszti fel.

(4) A helyettes államtitkár kiadmányozza a saját szakmai területét érintő, a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok részére készített javaslatokat, véleményeket, valamint a felügyeleti jogköréből adódó iratokat, továbbá a kizárólag saját szakmai területét érintő, az (1)–(2) bekezdésben nem említett iratokat.

(5) A főcsoportfőnök és a gazdasági igazgató kiadmányozza a feladatkörébe tartozó iratokat.

(6) A főosztályvezető kiadmányozza a vezetése alatt álló főosztály ügykörébe tartozó valamennyi, továbbá a felügyeletet gyakorló vezető által hatáskörébe utalt ügyben keletkezett iratokat.

(7) A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető kiadmányozza a felügyeletet gyakorló vezető által meghatározott ügyben keletkezett iratokat.

(8) A közbenső intézkedést az ügyintéző külön felhatalmazás nélkül kiadmányozhatja, felelős azonban intézkedésének szakszerűségéért és célszerűségéért, valamint az ügyintézési határidő megtartásáért.

A kapcsolattartás rendje

A képviselet általános szabályai

33. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben minisztériumi nyilatkozatot tenni a miniszter, illetve a miniszter hozzájárulásával vagy akadályoztatása esetén a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok jogosultak.

(2) A Minisztériumot más szerv előtt, illetőleg más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött minisztériumi képviselő).

(3) A kiküldött minisztériumi képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles.

(4) A Minisztérium más – hazai vagy külföldi – szerv által létesített bizottságban, testületben történő állandó képviseletéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A testületi képviseletről a Személyügyi Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

Az Országgyűléssel való kapcsolattartás
külön szabályai

34. § (1) Az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal való kapcsolattartás szervezése, a miniszter és a politikai államtitkár parlamenti kapcsolattartásához, a parlamenti munkájához kapcsolódó, a politikai tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása a Parlamenti Titkárság feladata.

(2) A Parlamenti Titkárság rendszeres kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szervezetével, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Parlamenti Titkárságával.

(3) A képviselők által benyújtott interpellációkra, kérdésekre, az azonnali kérdésekre, valamint a napirenden kívüli felszólalásra adandó miniszteri válasz előkészítését a Parlamenti Titkárság koordinálja.

(4) Interpelláció, kérdés (írásbeli választ igénylő kérdés), azonnali kérdés, valamint a napirenden kívüli felszólalás felmerüléséről a Parlamenti Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, a politikai államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, az ügykör szerint érintettet. A szakszerű és közérthető választervezet határidőben történő elkészítéséért az ügykör szerint illetékes érintett felelős. A választervezet a Házszabálynak megfelelő, illetve – szükség szerint – élőszóban való előadásra alkalmas változatának határidőben történő elkészítésért a Parlamenti Titkárság a felelős. A választervezetet a válaszadó részére a közigazgatási államtitkár útján kell előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a választervezetet a válaszadónak közvetlenül kell eljuttatni, és erről a közigazgatási államtitkárt utólagosan kell tájékoztatni.

(5) Az országgyűlési bizottságok által a miniszter feladat- és hatáskörét érintő napirendek tárgyalása esetén gondoskodni kell a Minisztérium megfelelő képviseletéről. Az ügykör szerint illetékes helyettes államtitkár, főcsoportfőnök, főosztályvezető szintű részvételt – szükség esetén a felügyeletet gyakorló vezető útján – a Parlamenti Titkárság koordinálja.

(6) A miniszter által kezdeményezett előterjesztés vagy a Minisztérium tevékenységét érintő, kiemelkedő jelentőségű napirendek tárgyalása esetén a Minisztérium képviseletét a közigazgatási államtitkár, az ügykör szerint érintett helyettes államtitkár közreműködésével látja el.

(7) A kormányzati álláspont egyeztetésére és képviseletére külön előírások vonatkoznak.

(8) Országgyűlési képviselő részéről a képviselők jogállására vonatkozó szabályok alapján érkezett megkeresésről a minisztert, a politikai államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul értesíteni kell. Intézkedésre a megkereséssel kapcsolatban a miniszter, a politikai államtitkár, vagy felhatalmazásuk alapján a közigazgatási államtitkár utasítása alapján kerülhet sor.

A nemzetközi kapcsolattartás rendje

35. § (1) A Minisztérium nevében nemzetközi kapcsolatot létesíteni, ilyen kapcsolatot fenntartani a Minisztérium képviseletére vonatkozó általános szabályok szerint lehet.

(2) A nemzetközi kapcsolattartás részletes szabályairól külön miniszteri utasítás rendelkezik.

(3) Az EU-val való kapcsolattartás speciális szabályaira külön rendelkezések irányadóak.

A tájékoztatás rendje

36. § (1) A tájékoztatás és a nyilatkozattétel rendjének részletes szabályairól külön miniszteri utasítás rendelkezik.

(2) A Minisztérium által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról külön jogszabály rendelkezik.

Az irányítási jogok gyakorlása

37. § (1) Az irányítási jogok gyakorlásában a helyettes államtitkár, a főcsoportfőnök, a gazdasági igazgató és a főosztályvezető közvetlen szakmai irányítással és ellenőrzéssel, valamint a közigazgatási államtitkár intézkedéseinek előkészítésével, azok végrehajtásának szervezésével vesz részt.

(2) A helyettes államtitkár, a főcsoportfőnök, a gazdasági igazgató és a főosztályvezető felelős a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység során a jogszabályi előírások, a vezetői rendelkezések betartásáért.

38. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár a Minisztérium hivatali szervezetének szóló utasításait általában a közigazgatási államtitkár útján adja ki. Az utasítást azonban közvetlenül is kiadhatják a Minisztérium bármely szervezeti egysége, vezetője és ügyintézője részére.

(2) A közvetlenül kiadott utasításról és intézkedésének tartalmáról az utasított köteles az utasítás végrehajtásával egyidejűleg közvetlenül tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.

(3) A közigazgatási államtitkár – a miniszter és a politikai államtitkár által közvetlenül irányított szervezeti egységek, illetőleg vezetőik és ügyintézőik kivételével – a Minisztérium bármely szervezeti egységének, vezetőjének vagy ügyintézőjének közvetlenül is adhat utasítást.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben utasítást a szolgálati úton, a közvetlen felettes vezető útján lehet adni. Halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben a vezető a szolgálati út megkerülésével is utasíthatja a nem közvetlenül alárendelt vezetőt és ügyintézőt is.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott esetekben az utasítottnak a kapott utasításról és intézkedéséről tájékoztatnia kell közvetlen felettesét.

Munkáltatói jogok gyakorlása

39. § (1) A munkáltatói jogok gyakorlására Ktv., a külön jogszabályok és az egységes Közszolgálati Szabályzat rendelkezései – a Szabályzatban foglalt eltérésekkel – az irányadók.

(2) A helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, menti fel, gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat, dönt illetményükről és jutalmazásukról. Az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(3) A Főfelügyelőség, az OVF, illetve a KGI főigazgatója felett – az illetmény megállapítása és a jutalmazás kivételével – az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(4) A miniszter

a) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Szabályzat szerint közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek vezetői felett, gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek köztisztviselői felett a kinevezés, felmentés, a közszolgálati jogviszony megszüntetése, az illetmény megállapítása, a jutalmazás tekintetében, az egyéb munkáltatói jogkört a szervezeti egység vezetője gyakorolja;

b) a közigazgatási államtitkár javaslatának figyelembevételével gazdasági igazgatói, főcsoportfőnöki, főosztályvezetői megbízást ad;

c) a politikai államtitkár javaslata alapján kinevezi, felmenti a politikai államtitkár titkársági feladatait ellátó köztisztviselőket, gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, az illetmény megállapításával, a jutalmazással kapcsolatos munkáltatói jogkört.

(5) A politikai államtitkár

a) javaslatot tesz a miniszternek a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására;

b) a közigazgatási államtitkárral együttesen javaslatot tesz a politikai államtitkár titkársági feladatait ellátó szervezeti egység főosztályvezetőjének megbízására;

c) átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat – a (4) bekezdés b), illetve c) pontjában foglaltak kivételével – a titkársági feladatokat ellátó köztisztviselők felett.

(6) A közigazgatási államtitkár munkáltatói jogainak gyakorlásáról az egységes Közszolgálati Szabályzat rendelkezik.

(7) Az ügyintéző szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történhet. Az ütemtervet a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

(8) A főcsoportfőnök, a gazdasági igazgató, a főosztályvezetők szabadságolási ütemtervét a felügyeletet gyakorló vezető hagyja jóvá. Az érintett vezető és kinevezett helyettesének egyidejű távolléte nem engedélyezhető.

(9) A helyettes államtitkárok szabadságolásának ütemtervét az érintettek kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(10) A helyettes államtitkárok, a főcsoportfőnökök, a gazdasági igazgató, a főosztályvezetők szabadságolási tervéről és a szabadság igénybevételéről a Személyügyi Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

(11) A (9) bekezdésben felsorolt vezetők Minisztériumon kívüli hivatalos elfoglaltságaikról és elérhetőségükről kötelesek a közvetlen felügyeletüket ellátó állami vezetőt írásban tájékoztatni.

IV. Fejezet

A Minisztérium szervezeti tagozódása
és az egyes szervezeti egységek feladata és ügyrendje

40. § (1) A Minisztérium szervezete a miniszter, a politikai, közigazgatási és helyettes államtitkár (a továbbiakban együtt: államtitkárok) munkáját közvetlenül segítő és általuk felügyelt szervezeti egységekre, valamint a munka szervezését és az együttműködést szolgáló szervezetekre tagozódik.

(2) A Miniszter közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Miniszteri Titkárság,

b) Kabinetiroda, amely irányítja és felügyeli

ba) a Parlamenti Titkárságot,

bb) a Társaság-felügyeleti Főosztályt,

c) Ellenőrzési Főosztály,

d) Kommunikációs Iroda, amely irányítja és felügyeli

da) a Sajtó Főosztályt,

db) a Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát,

e) Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága.

(3) A politikai államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egység a Politikai Államtitkár Titkársága.

(4) A közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Közigazgatási Államtitkár Titkársága,

b) Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya,

c) Személyügyi Főosztály,

d) Környezeti Informatikai Főosztály,

e) Környezetbiztonsági Főosztály,

f) Nemzetközi Támogatások Főosztálya.

(5) A gazdasági igazgató közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (a továbbiakban együtt: Gazdasági Hivatal):

a) Gazdasági Hivatal Titkársága,

b) Pénzügyi és Számviteli Főosztály,

c) Műszaki és Ellátási Főosztály,

d) Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály.

(6) A jogi és közgazdasági helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (együtt: Jogi és Közgazdasági Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) Jogi Főcsoport, amely irányítja és felügyeli

ba) aTörvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztályt,

bb) a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztályt,

c) Fejezeti Közgazdasági Főcsoport, amely irányítja és felügyeli

ca) a Közgazdasági Főosztályt,

cb) a Fejezeti Költségvetési Főosztályt,

cc) a Fejezeti Illetményszámfejtő Főosztályt,

cd) a KAC Koordinációs Főosztályt.

(7) A környezetpolitikai, az Európai Unió (a továbbiakban: EU) integrációs és nemzetközi helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (együtt: Környezetpolitikai, EU-integrációs és Nemzetközi Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya,

c) Integrációs Főosztály,

d) Kutatás és Oktatáspolitikai Főosztály,

e) Nemzetközi Környezetpolitikai Főosztály,

f) Környezetpolitikai és Stratégiai Főosztály.

(8) A környezetvédelemi helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (együtt: Környezetvédelmi Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály,

c) Víz- és Talajvédelmi Főosztály,

d) Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály,

e) Integrált Szennyezés-megelőzési és Környezetellenőrzési Főosztály

f) Környezet-egészségügyi Főosztály.

(9) A természetvédelmi helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (együtt: Természetvédelmi Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) Természetmegőrzési Főosztály,

c) Erdészeti és Tájvédelmi Főosztály,

d) Birtokügyi és Agrárharmonizációs Főosztály.

(10) A vízügyi helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (együtt: Vízügyi Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság,

b) Vízügyi Koordinációs Főosztály,

c) Területi Vízgazdálkodási Főosztály,

d) Települési Vízgazdálkodási Főosztály,

d) Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály.

(11) Az egyes szervezeti egységek osztálytagozódását a 4.számú melléklet tartalmazza.

A szervezeti egység általános feladatai

41. § (1) A helyettes államtitkár, a gazdasági igazgató, a főcsoportfőnök az általa vezetett belső szervezeti-irányítási egység egymáshoz közvetlenül kapcsolódó, a Szabályzatban meghatározott főosztályok tevékenységét hangolja össze.

(2) A szervezeti egység

a) döntésre előkészíti a feladatkörébe tartozó szakmai, költségvetési terveket, beszámolókat, jelentéseket;

b) figyelemmel kíséri és hasznosítja a tevékenységét érintő szakmai és tudományos eredményeket, a szakmai munkára vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén kezdeményezi a szabályozás korszerűsítését;

c) közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, belső szabályzatok kidolgozásában, a más állami szervek által előkészített jogszabályok, előterjesztések, jelentések, illetőleg a Minisztérium belső szabályzatai tervezeteinek véleményezésében;

d) külön utasításban meghatározott feltételek szerint közreműködik a Minisztérium nemzetközi kapcsolatainak fenntartásában, illetőleg ellátja a nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat;

e) közreműködik a közvélemény tájékoztatását és a Minisztérium szakmai, társadalmi kapcsolatainak fenntartását szolgáló tevékenység ellátásában;

f) közreműködik a Minisztérium információs rendszerének működtetésében, illetőleg a statisztikai és egyéb adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátásában;

g) külön szabályzat szerint gazdálkodik a feladatainak ellátásához biztosított költségvetési előirányzatokkal, keretekkel, gondoskodik tervszerű, hatékony és takarékos felhasználásukról;

h) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve közreműködik azok előkészítésében;

i) részt vesz a Minisztérium nevelési-oktatási, képzési, tudatformálási, továbbá kutatási és műszaki fejlesztési feladatainak ellátásában;

j) jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott esetben közreműködik a hatósági feladatok ellátásában;

k) együttműködik a Minisztérium többi szervezeti egységével;

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyet külön szabályzat feladatkörébe utal;

m) feladatkörében képviseli a Minisztérium álláspontját a kormányzati munkában;

n) külön utasításban meghatározottak szerint közreműködik a fejezeti kezelésű célelőirányzatok – különösen a Kac és a VICE – felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában.

A miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

A Miniszteri Titkárság

42. § (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, amelynek élén – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll. A Miniszteri Titkárság ellátja a miniszter tevékenységével közvetlenül összefüggő operatív feladatokat.

(2) A Titkárság fő feladatai:

a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról, továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

c) közreműködik a Miniszteri Kollégium, a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.

Kabinetiroda

43. § (1) A Kabinetiroda élén a kabinetfőnök áll.

(2) A Kabinetiroda ellátja a miniszter és a politikai államtitkár által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal.

(3) A Kabinetiroda döntéselőkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, a miniszter számára készített javaslatokat – az átdolgozás szempontjainak meghatározásával – átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat. (4) A Kabinetiroda

a) segíti a minisztert az általános és szakmapolitika kialakításában, a stratégiai célok és koncepciók megfogalmazásában;

b) közreműködik a miniszteri döntések politikai előkészítésében, a miniszter testületi ülésekre történő felkészítésében;

c) részt vesz a miniszteri döntések végrehajtásának ellenőrzésében;

d) előkészíti és lebonyolítja a miniszter kapcsolattartását a pártok, társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek vonatkozásában;

e) közreműködik a miniszter belföldi és külföldi kapcsolattartásával összefüggő politikai előkészítő feladatok ellátásában.

Parlamenti Titkárság

44. § A Parlamenti Titkárság

a) az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseivel összefüggésben gondoskodik a Minisztérium képviseletének megszervezéséről;

b) szervezi a miniszterhez intézett interpellációkra, kérdésekre (írásbeli választ igénylő kérdésekre), azonnali kérdésekre, és a napirenden kívüli felszólalásokra adandó válasz elkészítését, a válaszadó felkészítését;

c) a Minisztérium feladatkörét érintően figyelemmel kíséri – és az ügyben érintett önálló szervezeti egységnek eljuttatja – az Országgyűlés és az illetékes országgyűlési bizottságok üléseinek napirendjén szereplő tárgyalási anyagokat, ügyeket;

d) a Minisztérium feladatkörét érintő, az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok és más hasonló dokumentumok esetében az Országgyűlés döntéséig (végszavazás) és a döntés kihirdetéséig ellátja a Minisztériumra háruló összehangoló, egyeztető feladatokat;

e) szakmai és szervezési támogatást nyújt a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok parlamenti munkájához.

Társaság-felügyeleti Főosztály

45. § A Társaság-felügyeleti Főosztály

a) az olyan gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] tekintetében, amelyekben a miniszter a tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlója

aa) segíti a minisztert a tulajdonosi jogok gyakorlásában a vagyongazdálkodási, vagyonkezelési feladatok ellátásában, közreműködik az alapítói hatáskörbe tartozó döntések és határozatok előkészítésében, e körben javaslatot tesz;

ab) nyilvántartást vezet, különösen pénzügyi és gazdasági adataikról, továbbá nyilvántartja és ellenőrzi a cégjogi, bírósági nyilvántartási irataikat, figyelemmel kíséri a bírósági bejegyzések állapotát és a szükséges változtatásokat kezdeményezi;

b) ellátja – a külön jogszabályban meghatározott – vízügyi árhatósági vagyonpolitikai feladatokat;

c) irányítja a vízügyi koncessziós pályázatok kiírását, létrehozza a koncessziós pályázatokat előzsűriző bizottságokat.

Ellenőrzési Főosztály

46. § (1) A Minisztérium ellenőrzési rendszere magában foglalja a belső, valamint a felügyeleti költségvetési ellenőrzést.

(2) Az Ellenőrzési Főosztály

a) a jogszabályok és a belső szabályzat szerint ellátja a Minisztérium függetlenített belső ellenőrzését, valamint a Minisztérium által felügyelt szervezetek felügyeleti költségvetési ellenőrzését átfogó-, téma-, cél- és utóellenőrzések keretében;

b) ellátja az ellenőrzések során a szükséges szakmai koordinációt;

c) részt vesz nemzetközi támogatás útján a Minisztérium rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésében;

d) ellenőrzési feladatköréhez kapcsolódóan elősegíti a Minisztérium szervezeti egységeinek információs, elemző, értékelő tevékenységét;

e) beszámolót készít az ellenőrzések tapasztalatairól és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről;

f) a Minisztériumot érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekről nyilvántartást vezet, illetve koordinálja a jelentéseikben feltárt javaslatok alapján az intézkedési tervek elkészítését és azok végrehajtásának ellenőrzését.

Kommunikációs Iroda

47. § A Kommunikációs Iroda feladata a Sajtó Főosztály, valamint a Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya munkájának összehangolása és a két szervezeti egység munkájának irányítása.

Sajtó Főosztály

48. § A Sajtó Főosztály

a) kiépíti és fenntartja a sajtókapcsolatokat, sajtólistákat hoz létre, és azokat aktualizálja, a sajtó munkatársait tájékoztatja, segíti, rendszeres médiaelemzést végez, hírarchívumot hoz létre és üzemeltet;

b) javaslatot tesz, rövid és hosszú távú terveket készít a sajtótájékoztatók, egyéb sajtóesemények rendezésére, meghatározza azok tartalmát, célját, súlyát;

c) megtervezi, szervezi és lebonyolítja a Minisztérium külső és belső rendezvényeit (így a sajtótájékoztatók, ünnepségek, fogadások, protokollesemények), közreműködik a Minisztériumot érintő, kormányzati protokollesemények szervezésében, lebonyolításában;

d) előkészíti – az érintett szervezeti egységekkel együttműködve – a nyilatkozók számára a háttéranyagot és közleményt, megszervezi az interjúkat, felkészíti a nyilatkozókat, vagy közvetlenül tájékoztatja a sajtó munkatársait;

e) programokat szervez a nyilvánosság számára a Minisztérium tevékenységének megismertetése érdekében;

f) megtervezi és lebonyolítja a kommunikációs tréninget;

g) megtervezi és működteti a Zöld Galéria kiállításait és média eseményeit;

h) szerkeszti a tárca internetes portálját, intranet rendszerét.

Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya

49. § A Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya:

a) kapcsolatot tart a környezetvédő társadalmi szervezetekkel, irányítja és koordinálja a Minisztérium civil stratégiájának kidolgozását és megvalósítását;

b) koordinálja a környezeti ügyekben a társadalom részvételével és információhoz való hozzájutásával kapcsolatos nemzetközi egyezmény végrehajtását;

c) segíti a helyi önkormányzatok és ezek szövetségeinek a Minisztérium feladatkörével összefüggő tevékenységét;

d) kapcsolatot tart és együttműködik a szakmai és egyéb érdekképviseleti szervekkel, közreműködik a Minisztérium és a tárcák, valamint a társadalmi szervezetek közötti megállapodások megkötésében és végrehajtásában;

e) koordinálja a kisebbségek életkörülményeinek javításával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátását;

f) közreműködik a társadalmi szemléletformálás és képzés környezet- és természetvédelmi koncepciójának kidolgozásában;

g) ellátja a Minisztérium közönségszolgálati és a házi szakkönyvtárával kapcsolatos feladatokat.

Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága

50. § Az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezése szerint – ellátja a Tanács működtetésével összefüggő titkársági feladatokat.

A politikai államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

Politikai Államtitkár Titkársága

51. § (1) A Politikai Államtitkár Titkársága élén – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A titkárság fő feladatai:

a) gondoskodik a politikai államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;

b) továbbítja a politikai államtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

c) figyelemmel kíséri a politikai államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

d) a politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntéselőkészítő tevékenységet végez;

e) ellátja a politikai államtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat.

A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

Közigazgatási Államtitkár Titkársága

52. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság élén – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A Közigazgatási Államtitkár Titkársága

a) ellátja a közigazgatási államtitkár tevékenységével összefüggő operatív és döntéselőkészítő feladatokat;

b) segíti a közigazgatási államtitkár ellenőrzési és koordinációs feladatainak ellátását;

c) részt vesz a közigazgatási államtitkár által meghatározott körben a gazdasági típusú döntések, intézkedések előkészítésében;

d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a közigazgatási államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza;

e) részt vesz a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek tevékenységének koordinálásában;

f) közreműködik a védettségi szint helyreállításával kapcsolatos feladatok ellátásában;

g) közreműködik – a természetvédelmi helyettes államtitkársággal egyeztetve – egyes nemzetközi természetvédelmi szervezetekben a Minisztérium képviseletében és az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában, az UNESCO Világörökség természeti és táji értékek védelmével, fejlesztési programjaival kapcsolatos hazai és nemzetközi, a Minisztériumra háruló feladatok, továbbá egyes kétoldalú együttműködéssel összefüggő feladatok ellátásában;

h) koordinálja a Hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos döntéseiből adódó szakmai feladatok végrehajtását.

Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya

53. § A Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya

a) szervezi a Minisztérium vezetőinek a kormányzati testületi ülésekre (Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, kormánykabinetek, Kormányülés) történő rendszeres szakértői felkészítését, egyidejűleg végzi az ezzel járó technikai és egyéb nyilvántartási teendőket;

b) ellátja a Értekezlet titkársági teendőit, gondoskodik az értekezletek napirendjeinek, meghívóinak szétküldéséről, emlékeztetőinek elkészítéséről és azok megismertetéséről;

c) a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által elrendelt, illetőleg a Minisztérium számára jogszabályban vagy kormányhatározatban előírt feladatokat figyelemmel kíséri és nyilvántartja a végrehajtásra rendelkezésre álló határidőket, egyidejűleg szervezi a határidős feladatok végrehajtását, összeállítja a teljesítés állásáról szóló beszámolókat és havi jelentéseket, továbbá a végrehajtás előrelátható késedelme esetén intézkedést kezdeményez.

Személyügyi Főosztály

54. § A Személyügyi Főosztály

a) végzi a Minisztérium köztisztviselői és munkaviszonyban lévő alkalmazottai, továbbá a miniszter és a közigazgatási államtitkár kinevezési jogkörébe külön jogszabály alapján tartozó más személyek esetében a jogviszony létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos személyügyi feladatokat, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezet;

b) kialakítja a Minisztérium humán erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáját, intézi a köztisztviselők utánpótlásával, a vezetők kiválasztásával – pályáztatásával – kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási ügyeket, ellátja a kiemelt főtisztviselői karba kinevezett köztisztviselőkkel kapcsolatos feladatokat;

c) gondoskodik a Minisztériummal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók alkalmazásáról, a polgári szolgálat biztosításáról, foglalkoztatásának megszervezéséről;

d) közreműködik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításában, a Ktv.-ben előírt vagyonnyilatkozat-tétellel, illetve teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában;

e) végzi a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, közreműködik a bérgazdálkodási feladatok ellátásában;

f) külön szabályzat alapján intézi a köztisztviselők munkavégzésével, juttatásaival és kedvezményeivel, a vezetők pihenőidejével, továbbá jutalmazásával kapcsolatos ügyeket, részt vesz a Minisztérium köztisztviselőit és munkavállalóit érintően az éves szabadságolási terv elkészítésében;

g) külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik a miniszter által adományozható kitüntetések, egyéb elismerések rendszerének összehangolt működtetéséről és fejlesztéséről;

h) biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését, koordinálja a Minisztérium egészségügyi, jóléti, szociális tevékenységét, működteti a Szociális Bizottságot;

i) koordinálja a Minisztérium szakterületeit érintő szakmai tanfolyamok, továbbképzések és konferenciák szervezését, intézi a Minisztérium köztisztviselőivel kötött tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos ügyeket, közreműködik az ügykezelői- és közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga megszervezésében;

j) koordinálja, szervezi az EU-csatlakozási feladatok során jelentkező idegen nyelvi és integrációs képzéssel kapcsolatos tevékenységet, és részt vesz a tagállami működés személyi feltételeinek biztosításában.

Környezeti Informatikai Főosztály

55. § A Környezeti Informatikai Főosztály

a) összehangolja a szakterületi információs rendszerek fejlesztését és működtetését, irányítja az integrált Környezeti Információs Rendszer kialakítását és működtetését;

b) javaslatot tesz az informatikára fordítható belső és külső erőforrások megtervezésére és elosztására, kialakítja az ágazati informatikai stratégiát és informatikai biztonsági stratégiát;

c) informatikai útmutatást és segítséget nyújt a Minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó, továbbá területi szervezetei részére;

d) koordinálja a környezettel, természettel kapcsolatos adatgyűjtést és feldolgozást;

e) irányítja a meglévő szakterületi információs rendszerek állapotának és működésének elemzését;

f) közreműködik a környezetpolitikát és a döntéshozatalt szolgáló indikátorok kifejlesztésében; koordinálja a Minisztériumnak az Országos Statisztikai Adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatai végrehajtását;

g) koordinálja a magyarországi EIONET-hálózat kialakítását, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel történő együttműködést;

h) koordinálja a nemzetközi egyezményekből fakadó jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, valamint az OECD és az EU számára történő környezeti statisztikai adatszolgáltatási feladatokat;

i) működteti a magyarországi GRID-központot;

j) gondoskodik a Minisztérium saját számítógépes hálózatának és számítógépparkjának működtetéséről, a szükséges karbantartásról, felújításról és annak fejlesztéséről.

Környezetbiztonsági Főosztály

56. § A Környezetbiztonsági Főosztály

a) szervezi a környezetbiztonság fokozására irányuló kutatási-fejlesztési tevékenységeket, gondoskodik az eredmények gyakorlati hasznosításáról;

b) irányítja a tárca és alárendelt szervei honvédelmi, védelmi igazgatási és polgári védelmi feladatait, szervezi és ellátja a válságkezelés tárcaszintű feladatait, valamint az ágazati védelmi tartalékgazdálkodást;

c) koordinálja a NATO polgári vészhelyzeti tervezés ágazati feladatait, érvényesíti a NATO Biztonsági Beruházás ágazati követelményrendszerét, részt vesz a NATO Modern Társadalmi Kihívások Bizottsága kutatási-fejlesztési tevékenységében;

d) ellátja az atomenergia békés célú felhasználásával és a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő ágazati tervezési feladatokat, irányítja a környezeti elemek radiológiai ellenőrzésére irányuló mérési, adatszolgáltatási tevékenységet, biztosítja a szükséges műszaki-technikai feltételrendszert;

e) ellátja a környezet radioaktív szennyezés elleni védelmével kapcsolatos követelmények maghatározását, ennek keretében érvényesíti a nukleáris iparhoz kapcsolódó területeken a környezetbiztonsági követelményeket;

f) közreműködik a súlyos ipari balesetek elleni követelmények meghatározásában, a potenciális környezeti veszélyforrások felmérésében, egyben ellátja a környezeti katasztrófák elhárítására létrehozott Védekezési Munkabizottság tervezési feladatait;

g) szervezi és irányítja a környezeti kárelhárítás esetén alkalmazható, gyors reagálású, mobil szervezetek kialakítását, beavatkozó tevékenységét;

h) szervezi és irányítja a Minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó szervek rendészeti, valamint az ismeretlen károkozó által elkövetett környezetei károk felderítését szolgáló nyomozói tevékenységét;

i) biztosítja a védelmi igazgatáshoz kapcsolódó kormányügyeleti szolgálat, valamint 24 órás környezetbiztonsági ügyeleti szolgálat ellátását, folyamatos kapcsolatot tart a környezeti kárelhárításban közreműködő szervekkel és szervezetekkel, ellátja és felügyeli a környezetbiztonsági információs rendszer rendeltetésszerű működését.

Nemzetközi Támogatások Főosztálya

57. § A Nemzetközi Támogatások Főosztálya

a) ellátja a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos - más minisztériumi szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó - feladatokat;

b) irányítja az ISPA-támogatások Végrehajtó Szervezetét, és ellátja az ehhez kapcsolódó titkársági feladatokat, ellátja a Kohéziós Alap Közbenső Szervezet irányítási feladatait;

c) részt vesz nemzetközi programok menedzselésében, illetve koordinálja az egyéb nemzetközi projektek megvalósulását;

d) részt vesz a CBC / Interreg keretében megvalósuló együttműködésben, és irányítja a hazai feladatok végrehajtását;

e) ellátja a Strukturális Alapok Környezetvédelmi Közreműködő Szervezet feladatait;

f) ellátja az ISPA és a Kohéziós Alap projektek előkészítésével, pályáztatásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

A Gazdasági Igazgató
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

(Gazdasági Hivatal)

58. § (1) A Gazdasági Hivatalt vezető gazdasági igazgató feladata a Pénzügyi és Számviteli Főosztály, a Műszaki és Ellátási Főosztály, valamint a Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály munkájának összehangolása és a három szervezeti egység munkájának irányítása.

(2) A Gazdasági Hivatal

a) ellátja a közigazgatási államtitkár gazdasági tevékenységével összefüggő operatív-, döntéselőkészítő, ellenőrzési feladatokat;

b) végzi a KvVM költségvetési cím jogszabályokban és külön szabályzatokban meghatározott költségvetési, pénzügyi és számviteli feladatait;

c) biztosítja a Minisztérium működéhez szükséges ellátási és műszaki-gazdasági üzemeltetési feltételeket;

d) bonyolítja a Minisztérium rekonstrukciós, beruházási, vagyongazdálkodási, közbeszerzési, beszerzési feladatait;

e) közreműködik az ágazat kiemelt fejlesztési, beruházási, vagyongazdálkodási, közbeszerzési-, beszerzési tevékenységében;

f) ellátja az a)e) pontokban felsorolt feladatok megvalósítása érdekében a szükséges szakmai koordinációt;

g) segíti a Minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó szervek beruházási, vagyongazdálkodási tevékenységét és e szempontból folyamatosan ellenőrzi azt.

Jogi és Közgazdasági Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

(Jogi és Közgazdasági Hivatal)

59. § A Jogi és Közgazdasági Hivatal szakterületi feladatai különösen

a) előkészíti a Minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a jogalkotással összefüggő, felsőbb szintű előterjesztések tervezeteit, nyilvántartja a Minisztérium feladatkörére vonatkozó, illetve az azt érintő jogszabályokat és az állami irányítás egyéb eszközeit, továbbá a Minisztérium hivatalos lapjában való közzétételre előkészíti az állami irányítás egyéb jogi eszközeit és a közleményeket, szerkeszti a Minisztérium hivatalos lapját;

b) ellátja az EU-hoz való csatlakozással összefüggő jogközelítési feladatokat, és működteti a környezetvédelmi jogharmonizációs feladatok ellátásához az EU Környezetvédelmi Jogi Információs Központot, közreműködik a nemzetközi egyezmények és megállapodások jogi előkészítésében, a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos jogi feladatok ellátásában, nyilvántartja a hatályos környezetvédelmi szerződéseket és egyezményeket, gondoskodik a kihirdetés, közzététel feladatairól;

c) ellátja a Minisztérium által előkészített jogszabályok alkalmazása során felmerülő jogértelmezési feladatokat;

d) összefoglaló tervezetet készít a más minisztériumok által megküldött előterjesztésekre (jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, szakmai beszámolók, jelentések) vonatkozóan a Minisztérium szervezeti egységei által kialakított álláspontokból, és azokat kiadmányozásra előkészíti;

e) ellátja, illetve gondoskodik a Minisztérium jogi képviseletéről, továbbá a szerződések ellenjegyzéséről, gondoskodik a Minisztérium által kötött, kötelezettségvállalással járó szerződések nyilvántartásáról;

f) ellátja a miniszter, illetve a Minisztérium hatósági (szakhatósági) hatáskörébe tartozó feladatokat;

g) összehangolja a közigazgatás korszerűsítéséből a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtását és figyelemmel kíséri azok megvalósítását;

h) kialakítja és karbantartja a Minisztérium irányítása és felügyelete alatt álló szervek szervezeti és működési mintaszabályzatát és egységes iratkezelési szabályzatát, gondoskodik a Minisztérium irattári tervének évenkénti felülvizsgálatáról;

i) ügykezelési szervezeti egysége útján

ia) gondoskodik a Minisztériumba érkező ügyiratok érkeztetéséről, szétosztásáról;

ib) működteti a Minisztérium irattárát, valamint kezeli - külön jogszabályok szerint - az államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő iratokat;

ic) ellátja a Minisztérium ügyiratkezelési szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat;

j) irányítja és segíti a KvVM fejezet felügyelete alá tartozó szervek, illetve területi szervek költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységét;

k) szervezi, irányítja, elemzi és ellenőrzi a KvVM fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési címek, intézmények számviteli rendjének kialakítását, gondoskodik a fejezeti kezelésű és intézményi számviteli politika elkészítéséről, valamint a vonatkozó jogszabályok változásai alapján szükséges korrekciójáról;

l) a fejezethez tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési, gazdálkodási feladatainak, valamint az ágazati feladatok végrehajtása érdekében különösen:

la) elemzi a Minisztérium különböző időtávú szakmai programjainak költségvetési, gazdasági kihatásait, javaslatot tesz a finanszírozásra, kezdeményezi ezek beépítését az államháztartás alrendszereibe, gondoskodik gazdasági értékelésükről, közgazdasági szempontú összehangoltságukról;

lb) a Minisztérium szakmai feladatainak megvalósítása érdekében javaslatokat tesz a központi költségvetés KvVM fejezetéhez tartozó kiadási előirányzatokra, a szükségessé váló előirányzat-módosításokra;

lc) gondoskodik a KvVM fejezet költségvetésének megtervezéséről, a költségvetési beszámoló és zárszámadás elkészítéséről, a fejezethez tartozó költségvetési címek és intézmények, valamint a Kac és a VICE tervezési és beszámolási munkájának irányításáról;

ld) ellátja az előirányzat-felhasználási keretekkel kapcsolatos, továbbá a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv számára meghatározott egyéb irányítási, információszolgáltatási feladatokat, továbbá elvégzi a fejezeti irányításhoz tartozó valamennyi bankszámla kezelésével és pénzforgalmi könyvelésével kapcsolatos feladatokat;

le) koordinálja és irányítja a fejezet felhalmozási tevékenységét;

m) feladata a Kac kezelésével összefüggő jogszabályoknak megfelelő számviteli rendszer kialakítása és működtetése, a költségvetés és a költségvetési beszámoló összeállítása, a Kac felhasználásához kapcsolódó kötelezettségvállalások ellenjegyzésre, érvényesítésre, kötelezettségvállalás aláírására történő előkészítése, ellenőrzése;

n) irányítja – a miniszter és a közigazgatási államtitkár iránymutatása alapján – a Kac szakmai működését, gondoskodik annak rendszeres értékeléséről, továbbfejlesztéséről, a pénzeszközök hatékony felhasználásáról;

o) kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti a Kac pályázati felhívását, irányelveket és a támogatások odaítélésének rendjére vonatkozó szabályozások tervezeteit;

p) kialakítja a beérkező Kac pályázatok értékelésének rendjét, előkészíti a Kac pályázati döntéseket az erre vonatkozó miniszteri rendelet és utasítások keretei között;

q) ellátja – a természetvédelmi helyettes államtitkár javaslatának figyelembevételével – a bányavállalkozókra át nem hárítható, elmaradt tájrendezési feladatok finanszírozására fordítandó pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő, szervezési feladatokat;

r) javaslatot tesz a környezetvédelmi és természetvédelmi gazdasági szabályozó eszközökre, (különös tekintettel a termékdíjra, környezetterhelési díjakra, a környezetvédelmi betétdíjra, az igénybevételi járulékra, a környezetvédelmi és természetvédelmi biztosítékadás, környezetvédelmi céltartalékképzés a gazdátlan környezeti terhek kezelésére, valamint a környezetileg és gazdaságilag egyaránt hatékony támogatásokra), a szabályozó eszközök módosítására;

s) a társminisztériumokkal együttműködve - a környezethasználat és környezetterhelés költségeinek fokozottabb érvényesítésére törekedve - részt vesz a nemzetgazdaság adó- és támogatási rendszerének reformjában, a környezeti elemek védelmével és a természetvédelemmel foglalkozó szakterületekkel együttműködve javaslatokat készít a tárcaszempontok, a fenntarthatóság érvényesítésére az egyes gazdasági szektorok szabályozásához;

t) részt vesz a Minisztérium hatáskörébe tartozó stratégiai anyagok, elgondolások közgazdasági, makrogazdasági kérdéseket érintő részének kidolgozásában;

u) ellátja a KvVM igazgatása, a környezetvédelmi és természetvédelmi területi szervek, a Főfelügyelőség, a KGI, valamint az OMSz számára a központosított illetményszámfejtéssel összefüggő feladatokat, melyet a rendszer éles indításáig párhuzamos számfejtés keretében végez.

Környezetpolitikai,
EU-integrációs és Nemzetközi Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

(Környezetpolitikai, EU-integrációs és Nemzetközi Hivatal)

60. § A környezetpolitikai, EU-integrációs és nemzetközi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) felelős a hazai környezetpolitika tervezéséért és annak a nemzetközi környezetpolitikával való összhangjának megteremtéséért, közreműködik ezek érvényesítésében;

b) irányítja és összehangolja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő feladatok végrehajtását, és ellátja az e programmal kapcsolatos EU vonatkozású és egyéb nemzetközi együttműködési feladatokat;

c) koordinálja a környezeti szempontok ágazati integrációjával összefüggő tárcafeladatokat, közreműködik az ágazatpolitikák, valamint fejlesztési programok környezeti érdekekkel összehangolt módon történő kidolgozásában, ágazatközi egyeztetésekben;

d) irányítja és koordinálja a nemzetközi támogatások felhasználására vonatkozó stratégiai célok kidolgozását;

e) összehangolja a fenntartható fejlődéssel, illetve a szektorális nemzetközi programok környezetvédelmi vonatkozásával összefüggő horizontális jellegű hazai feladatok meghatározását, koordinált végrehajtását, és ezekre vonatkozóan a képviselendő hazai álláspont kialakítását;

f) elősegíti és összehangolja az Európai Unióhoz való integrációval kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátását – különös tekintettel az EU Közösségi Vívmányai Átvételének Nemzeti Programjában (ANP) foglalt feladatok végrehajtását – és az ezzel összefüggő kérdésekben a tárca álláspontjának kialakítását;

g) összefogja a Kormány Integrációs Kabinetje ülésein tárgyalandó anyagokat, és előkészíti a velük kapcsolatban javasolt álláspontot;

h) koordinálja az Európai Unió Tanácsa döntéshozatali folyamatának kapcsán érkező dokumentumokra kialakítandó tárcaálláspont előkészítését, a Külügyminisztérium által kialakított eljárási rend alapján, a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott rend szerint;

i) összehangolja a részvételt az EU integrációval kapcsolatos tárcaközi együttműködésekben, testületekben;

j) irányítja – az érintett helyettes államtitkár bevonásával – a környezetvédelmi és vízügyi szakattasék munkáját, koordinálja a szakmai háttér-információval történő ellátásukat és gondoskodik a rendszeres beszámoltatásukról;

k) irányítja a különböző döntéshozatali szintekhez tartozó környezeti hatásvizsgálatok szabályozásával, intézményi továbbfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátását;

l) ellátja az egyes nemzetközi természetvédelmi egyezményekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok végrehajtását; gondoskodik e feladatokra vonatkozó gyakorlati koncepciók, távlati és fejlesztési elképzelések és stratégiák kidolgozásáról;

m) kidolgozza a Minisztérium K+F koncepcióját, kialakítja az irányított szakterületek kutatási és műszaki fejlesztési fő irányait, érvényesíti a tárca szempontrendszerét a hazai tudomány- és innovációspolitikában;

n) koordinálja a nemzetközi tudományos és technológiai két- és többoldalú együttműködések végrehajtását, szervezi és elősegíti az Európai Unió Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába való hazai részvételt;

o) irányítja és koordinálja az oktatás, nevelés és képzés környezet- és természetvédelmi koncepciójának és stratégiájának kidolgozását, összehangolja a Minisztérium általános környezetvédelmi és természetvédelmi oktató és nevelőmunkával kapcsolatos tevékenységét, és ellátja a környezeti neveléssel, oktatással és szakképzéssel kapcsolatos országos és nemzetközi programok megvalósítását;

p) ellátja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó oktatással, képesítéssel, szakképesítéssel kapcsolatos feladatokat;

q) közreműködik környezet- és természetvédelmi diákpályázatok, országos tanulmányi versenyek előkészítésében, lebonyolításában;

r) elősegíti, szervezi és koordinálja, illetőleg ellátja a Minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartásából adódó feladatokat, továbbá a Minisztérium szakmapolitikájával és stratégiai célkitűzéseivel összhangban, elősegíti ill. kezdeményezi az új két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok kiépítését;

s) összehangolja a Minisztérium nemzetközi kapcsolattartásával összefüggő egyéb operatív, valamint adminisztratív feladatokat, illetőleg ellátja a pénzügyi tervezési, elemző és összefoglaló feladatokat, valamint kezeli a nemzetközi tagdíjkeret tervezését és felhasználását;

t) a nemzetközi együttműködési tapasztalatok, információk és eredmények széles körű megismertetése érdekében működteti és fejleszti a Minisztérium Nemzetközi Információs Rendszerét;

u) együttműködik a szakterületét érintő tevékenységet folytató országos és regionális intézményekkel, társadalmi szervezetekkel.

Környezetvédelmi Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

(Környezetvédelmi Hivatal)

61. § A környezetvédelmi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) kidolgozza a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság-védelem, a zaj- és rezgés elleni védelem, a felszíni víz és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg védelme, a környezet-egészségügy, az integrált szennyezés-megelőzés, a környezetellenőrzés átfogó stratégiai céljait, irányítja a célok elérését biztosító programok kidolgozását;

b) irányítja az a) pontban felsorolt szakterületekre vonatkozó mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozását, fejlesztését, figyelemmel kíséri ezek működtetését, adatainak értékelését, hasznosítását, a mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerekkel kapcsolatos tevékenységet, valamint felügyeli az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

c) irányítja a környezeti elemek állapotértékelését, a terhelhetőség és a célállapot-meghatározások szakmai módszertanának kidolgozását;

d) irányítja és figyelemmel kíséri a szennyezés-csökkentési programok kidolgozását, ellenőrzi azok megvalósítását;

e) részt vesz a műszaki szabályozás elkészítésében;

f) irányítja és ellátja a levegőtisztaság-védelmi, a zaj és rezgésellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatokat;

g) irányítja és ellátja a hulladékgazdálkodással és a kémiai biztonsággal kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat

h) irányítja és ellátja a környezet-egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;

i) irányítja és ellátja az integrált szennyezés-megelőzési tevékenységgel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;

j) irányítja és ellátja a környezetirányítási rendszerekkel és környezetvédelmi szempontú termékminősítéssel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;

k) irányítja és ellátja a felszíni víz, a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg védelmi tevékenységgel kapcsolatos, a Környezetvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó feladatokat, különös tekintettel az EU vízvédelmi politikájának hazai megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatok irányítására, az állapotfelmérést, a megfigyelő rendszerek működtetését és a vizek ”jó” állapotának elérését szolgáló intézkedési programok koordinálására és a tárgykörhöz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására;

l) ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek szakmai irányítását és ellenőrzését.

Természetvédelmi Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

(Természetvédelmi Hivatal)

62. § A természetvédelmi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) kidolgozza a természet védelmének szakmai koncepcióját, átfogó stratégiai céljait, irányítja a célok elérését biztosító programok kidolgozását, gondoskodik ezek érvényesítéséről;

b) megállapítja és nyilvántartja a kiemelt oltalmat igénylő területek és természeti értékek körét, ellátja azok védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányítását, képviseli természetvédelem szakmai érdekeit a kormányzati és a társadalmi szféra valamennyi területén;

c) irányítja és ellenőrzi a védett élő és élettelen természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, a károsodások megelőzését, a károk elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését, továbbá a helyreállítást;

d) ellátja a védett természeti területeken felmerülő birtokügyek irányítását, összefogja az ingatlanok tulajdonviszonyaival kapcsolatos feladatok végzését, közreműködik a védett és védelemre tervezett területek földtulajdon-viszonyainak alakításában;

e) ellátja az erdőgazdálkodás, az erdővagyon-védelem és az erdőrezervátum-hálózat, valamint a vadgazdálkodás, a vadászat és a vad élőhelyének védelme szabályozásával, tervezésével, szakmai irányításával és felügyeletével kapcsolatos, a kormányzati munkamegosztás keretében a Minisztériumra háruló természetvédelmi szakmai feladatokat;

f) irányítja és felügyeli a védett természeti területek tájvédelmét, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmét, továbbá az egyedi tájértékek megóvását;

g) irányítja és felügyeli a természet védelmével kapcsolatos információs rendszert, valamint a szakterületéhez kapcsolódó monitorozó rendszereket (Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, egyéb célzott monitorozó rendszerek), továbbá gondoskodik azok folyamatos fejlesztéséről, vezeti a védett természeti területek és értékek törzskönyvét;

h) ellátja a nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésben lévő területeken folytatott fenntartási tevékenységek szakmai irányítását és felügyeletét;

i) védett természeti területeken ellátja, nem védetteken közreműködik a fenntartható és természetkímélő mező-, hal-, nád- és kertgazdálkodás, továbbá a föld- és a tájhasználat szakmai szabályozási, tervezési, irányítási és felügyeleti feladatainak ellátásában, részt vesz a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban;

j) ellátja a nemzeti park igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának központi szakmai irányítását és országos felügyeletét, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrök (őrszolgálatok) és a polgári természetőrök országos felügyeletét;

k) irányítja és koordinálja az EU Natura 2000 hálózat kialakításával és védelmével kapcsolatos tevékenységeket, ellátja a szakterületével kapcsolatos nemzetközi természetvédelmi egyezményekből és együttműködésekből fakadó szakmai feladatokat;

l) irányítja a védett természeti területek és értékek megismerésére és látogatására irányuló tevékenységeket, ellátja az ezzel kapcsolatos ökoturisztikai feladatok koordinálását;

m) ellátja a nemzeti park igazgatóságok szakmai irányítását és ellenőrzését;

n) felügyeli a Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi szakkönyvtárának tevékenységét.

A Vízügyi Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek

(Vízügyi Hivatal)

63. § A vízügyi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) kidolgozza a vízgazdálkodás és egyes szakterületeinek koncepcióit és stratégiáit, a vízügyi szervezetfejlesztési elképzeléseket, irányítja azok végrehajtását és a célok elérését biztosító programok kidolgozását;

b) ellátja a vízgazdálkodás, különösen az árvízvédelem, a síkvidéki és a dombvidéki vízrendezés, a folyó- és tógazdálkodás, a holtágak, mellékágak és hullámterek rehabilitációja, a nagyműtárgyak rekonstrukciója, valamint a térségi vízszétosztás aktív megelőző tevékenységének szakmai irányítását, továbbá a vízkárelhárítás, ezen belül az árvíz- és belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás, a jégrombolás, a dombvidéki- és a helyi vízkárelhárítás, továbbá az aszálykár-elhárítás operatív tevékenység szakmai irányítását;

c) irányítja a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő állami tulajdonú területi vízgazdálkodási létesítmények és a kizárólagosan állami tulajdonú művek fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési tevékenységét, biztosítja az ezzel kapcsolatos szabályozás összhangját;

d) kialakítja az ország felszíni és felszín alatti vízkészlete feltárásának, meghatározásának, nyilvántartásának és rendszeres értékelésének rendjét; a vízkészletek hasznosításának irányelveit, a térségi vízgazdálkodási rendszerekre vonatkozó javaslatot és az üzemeltetési szabályzat tartalmi követelményeit;

e) irányítja az egységes vízgazdálkodási információs rendszer szakterületét érintő alrendszereinek működtetését, megfelelő földrajzi információs rendszer fejlesztését;

f) kialakítja a vízrajzi tevékenység szakmai koncepcióját, a vízrajzi monitoring-hálózat fejlesztési programját, és irányítja ennek végrehajtását;

g) kialakítja a települési és az ipari vízgazdálkodás szakirányítási és szakigazgatási szabályait, valamint a tevékenységek műszaki szabályozásának irányelveit, ellátja a vízügyi műszaki szabályozási és a minőségbiztosítási feladatok ellátását;

h) kidolgozza a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási, az Országos Ivóvízminőség-javítási ás az Ivóvízbázis-védelmi Programokat és irányítja azok végrehajtását; ellátja a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjának végrehajtásával kapcsolatos tárca-feladatokat;

i) kialakítja a VICE éves felhasználásának koncepcióját, a felhasználását szabályozó feltételrendszert, ellátja annak működtetésével kapcsolatos feladatokat;

j) kialakítja a viziközmű szolgáltatáshoz kapcsolódó fejlesztési programokat, a viziközmű szolgáltatásra vonatkozó általános szabályokat, az adatszolgáltatási, nyilvántartási és fejlesztési kötelezettségek elveit és rendjét;

k) ellátja a közmunkákkal kapcsolatos minisztériumi feladatokat, illetve kijelölés alapján a Minisztérium képviseletét a Közmunkatanácsban;

l) kialakítja a vízgyűjtő-gazdálkodás fő területi egységeinek és a részvízgyűjtőknek a kijelölésre vonatkozó javaslatokat, részt vesz a részvízgyűjtők állapotértékelésében és a vízhasználatok gazdasági elemzésében, rendszeres felülvizsgálatában; közreműködik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésében és felülvizsgálatában;

m) ellátja a Duna Védelmi Egyezményből adódó tevékenységet érintő feladatokat;

n) irányítja és ellátja az EU vízvédelmi politikájának hazai megvalósításával kapcsolatos, a Vízügyi Hivatal hatáskörébe tartozó szakterületi feladatokat, koordinálja – a külön szabályozásban meghatározottak szerint – annak végrehajtását;

o) részt vesz a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánítása követelményeinek kialakításában, a vízi utak fejlesztésére vonatkozó koncepció kialakításában; rendezi a vízi utak biztosításával és kitűzéseivel összefüggő feladatok ellátását;

p) ellátja a Balatonnal és az egyéb nagy tavakkal kapcsolatos vízgazdálkodási, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszerrel kapcsolatos vízügyi szakmai feladatokat.

Egyéb rendelkezések

64. § A Ktv. 22/A. § (8) bekezdésének e)h) pontjaiban foglaltak alapján az érintett szervezeti egységeknél a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza.

65. § A Minisztérium Költségvetési Alapokmányát a Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

66. § (1) A gazdasági igazgató, illetve helyettese gyakorolja a költségvetési törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezete ”Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása” előirányzatai tekintetében az utalványozási jogkört a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak szerint.

(2) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatosan különleges előírások és feltételek nincsenek.

67. § (1) Ez az utasítás kiadmányozása napján* lép hatályba.

(2) A Szabályzatban nem szabályozott közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos esetekben a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény, a Ktv., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a miniszter munkáltatói jogáról szóló 112/1992. (VII. 7.) Korm. rendelet, valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg

(4) A Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül el kell készíteni a Hivatalok vezetőinek a főosztályokra, a főosztályvezetőknek a főosztály szervezeteire (osztályok) vonatkozó ügyrendet, illetőleg 120 napon belül a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség vezetőjének a Főfelügyelőség, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatát.

Dr. Kóródi Mária s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi
miniszter

1. számú melléklet a 10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasításhoz

A közigazgatási államtitkár által adományozható
közigazgatási szakmai tanácsadói, főtanácsadói címek
számának meghatározásáról

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése figyelembevételével a Minisztériumban legfeljebb 42 fő számára adományozható szakmai tanácsadói, illetőleg szakmai főtanácsadói cím. A címek szervezeti egységenként a következők szerint adhatók meg:

1. a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 3 fő;

2. a politikai államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 1 fő;

3. a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél (a Gazdasági Hivatallal együtt) 9fő;

4. a Jogi és Közgazdasági Hivatal szervezeti egységeinél 8fő;

5. az EU-integrációs és Nemzetközi Hivatal szervezeti egységeinél 6 fő;

6. a Környezetvédelmi Hivatal szervezeti egységeinél 5 fő;

7. a Természetvédelmi Hivatal szervezeti egységeinél 4 fő;

8. a Vízügyi Hivatal szervezeti egységeinél 3 fő;

9. a Főfelügyelőség vezetőjének felügyelete alatt álló szervezetnél 3 fő.

2. számú melléklet a 10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasításhoz

A politikai tanácsadók, főtanácsadók számáról
és munkaköréről

1. A Minisztériumban legfeljebb 15 fő politikai tanácsadó, vagy főtanácsadó alkalmazható a miniszter és a politikai államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységeknél.

2. A politikai tanácsadók, főtanácsadók munkakörei:

a) irányítja a Kabinetiroda és a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét. A miniszter megbízása alapján képviseli a Minisztériumot tanácskozásokon és rendezvényeken. A tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökeivel;

b) feladata az ágazatközi együttműködés elősegítése és figyelemmel kísérése. Részt vesz a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálásában;

c) részt vesz a Minisztérium által nyújtott támogatások szakmai előkészítésében. Segíti a Minisztérium EU-integrációs munkáját a miniszter és a kabinetfőnök eseti felkérése alapján;

d) koordinálja a miniszter által felügyelt költségvetési és gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartást. A miniszter és kabinetfőnök eseti felkérése alapján segíti ezen szervezetek munkáját és szakmai tevékenységét.

3. számú melléklet a 10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasításhoz

Előterjesztés Vezetői Értekezletre történő benyújtásának tartalmi és formai követelményei

1. Az előterjesztés tartalmazza:

a) a szabályozás tárgyát;

b) a szabályozás esetleges EU vonzatát;

c) a szabályozás tervezett tartalmát, szükségességének indokolását;

d) a szabályozás várható társadalmi, gazdasági, környezeti és egyéb hatásait;

e) az érintettek körét;

f) az egyeztetés eredményét, az esetleges véleményeltérések bemutatását, valamint az észrevételek elutasításának indokait;

g) kiemelt jelentőségű kérdések megfogalmazását, amelyek felső vezetői döntést igényelnek.

2. Az előterjesztés formai követelményei:

a) előlap, amelyen feltűntetésre kerül az előterjesztő, annak aláírása, a székhelye, az előterjesztés címe, benyújtásának évszáma, hónapja;

b) egyeztetési lap, amely felsorolásszerűen tartalmazza a véleményezésben részvevőket, valamint az észrevételt tevők és egyetértők megnevezését;

c) az előterjesztés 1. pont szerinti tartalmú szövege;

d) a Vezetői Értekezlet döntésére vonatkozó határozati javaslatot;

e) sajtóösszefoglaló (esetleg sajtóközlemény tervezete).

4. számú melléklet a 10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasításhoz

A KvVM osztályszerkezete
1. A Miniszter közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:
a) Miniszteri Titkárság
b) Kabinetiroda,
ba) Parlamenti Titkárság,
bb) Társaság-felügyeleti Főosztály,
c) Ellenőrzési Főosztály,
d) Kommunikációs Iroda,
da) Sajtó Főosztály
1. Sajtó Osztály
2. Rendezvényszervező és Protokoll Osztály
3. Hírfigyelő és -elemző Osztály
4. Szerkesztőség
db) Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya,
melynek keretében működik a Közönségszolgálati Iroda és Házi Szakkönyvtár.
e) Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága.
2. A politikai államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:
Politikai Államtitkár Titkársága.
3. A közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:
a) Közigazgatási Államtitkár Titkársága,
b) Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya,
c) Személyügyi Főosztály,
ca) Közszolgálati Osztály,
cb) Képzési és Szociális Osztály,
d) Környezeti Informatikai Főosztály,
da) Informatikai Osztály,
db) Üzemeltetési Osztály,
e) Környezetbiztonsági Főosztály,
f) Nemzetközi Támogatások Főosztálya,
fa) Nemzetközi Programok Osztálya,
fb) Strukturális Alapok Lebonyolítási Osztály,
fc) ISPA és Kohéziós Alap Előkészítő Osztály,
fd) ISPA és Kohéziós Alap Végrehajtó Osztály,
fe) Pénzügyi Osztály,
g) Gazdasági Hivatal,
ga) Gazdasági Igazgató Titkársága,
gb) Pénzügyi és Számviteli Főosztály,
1. Pénzügyi Osztály,
2. Számviteli Osztály,
gc) Műszaki és Ellátási Főosztály,
1. Műszaki és Üzemviteli Osztály,
2. Ellátási Osztály,
gd) Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály,
1. Beszerzési és Közbeszerzési Osztály,
2. Beruházási és Vagyongazdálkodási Osztály.
4. A Jogi és Közgazdasági Hivatal:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Jogi Főcsoport,
ba) Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály,
1. Jogszabályelőkészítő Osztály,
2. Nemzetközi Jogi és Jogharmonizációs Osztály,
bb) Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály,
1. Közigazgatási, Koordinációs és Jogi Osztály,
2. Hatósági Osztály,
c) Fejezeti Közgazdasági Főcsoport,
ca) Közgazdasági Főosztály,
1. Közgazdasági Szabályozási Osztály,
2. Közgazdasági Koordinációs Osztály,
cb) Fejezeti Költségvetési Főosztály,
1. Fejezeti Költségvetési Osztály,
2. KAC Pénzügyi és Számviteli Osztály,
cc) Fejezeti Illetményszámfejtő Főosztály,
cd) KAC Koordinációs Főosztály,
1. Pályázati Osztály,
2. Tájrendezési Osztály,
3. Szervezési, Lebonyolítási Osztály,
4. Termékdíj Osztály.
5. Az Környezetpolitikai, EU-integrációs és Nemzetközi Hivatal:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság, amely keretében működik a Független ISPA Ellenőrzési Osztály;
b) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya,
ba) Nemzetközi Együttműködési Osztály,
bb) Szervezési és Információs Osztály,
c) Integrációs Főosztály,
ca) Általános Koordinációs Osztály,
cb) EU-integrációs Osztály,
d) Nemzetközi Környezetpolitikai Főosztály,
da) Nemzetközi Környezetpolitikai Osztály,
db) Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya,
e) Kutatás és Oktatáspolitikai Főosztály,
ea) Kutatás-fejlesztési Osztály,
eb) Oktatási Osztály.
f) Környezetpolitikai és Stratégiai Főosztály,
fa) Stratégiai Tervezési Osztály,
fb) Fejlesztéspolitikai Osztály,
fc) Regionális és Ágazatpolitikai Osztály,
fd) Hatásvizsgálati Osztály.
6. A Környezetvédelmi Hivatal:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály,
ba) Levegőtisztaság-védelmi Osztály,
bb) Zaj- és Rezgésellenőrzési Osztály,
c) Víz- és Talajvédelmi Főosztály,
ca) Felszíni Vízvédelmi Osztály,
cb) Felszínalatti Víz- és Talajvédelmi Osztály,
d) Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály,
da) Hulladékgazdálkodási Osztály,
db) Települési Hulladékgazdálkodási Osztály,
dc) Technológiai Osztály,
e) Integrált Szennyezés-megelőzési és Környezetellenőrzési Főosztály,
ea) Integrált Szennyezés-megelőzési Osztály,
eb) Környezetellenőrzési Osztály
f) Környezet-egészségügyi Főosztály.
7. A Természetvédelmi Hivatal:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Természetmegőrzési Főosztály,
ba) Ökológiai Osztály,
bb) Barlangtani és Földtani Osztály,
bc) Zoológiai Osztály,
bd) Natura 2000 Osztály,
c) Erdészeti és Tájvédelmi Főosztály,
ca) Erdészeti-vadászati és Őrszolgálati Osztály,
cb) Tájvédelmi és Területkezelési Osztály,
d) Birtokügyi és Agrárharmonizációs Főosztály,
da) Birtokügyi Osztály,
db) Agrárharmonizációs és Kezelési Osztály.
8. A Vízügyi Hivatal:
a) Helyettes Államtitkári Titkárság,
b) Vízügyi Koordinációs Főosztály,
ba) Integrációs Osztály,
bb) Szakmapolitikai Osztály,
c) Területi Vízgazdálkodási Főosztály,
ca) Árvízvédelmi Osztály,
cb) Folyó- és Tógazdálkodási Osztály,
cc) Vízrendezési Osztály,
d) Települési Vízgazdálkodási Főosztály,
da) Szennyvíz- és Belterületi Vízgazdálkodási Osztály,
db) Ivóvízellátási Osztály,
e) Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály,
ea) Vízkészlet Gazdálkodási Osztály,
eb) Vízgyűjtő-tervezési Osztály.

5. számú melléklet a 10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasításhoz

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-a (8) bekezdésének e)h) pontjai alapján az egyes szervezeti egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei:

Miniszteri Titkárság

valamennyi munkakör

Kabinetiroda

valamennyi munkakör

Társaság-felügyeleti Főosztály

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Ellenőrzési Főosztály

I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő

Kommunikációs Iroda

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Sajtó Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Politikai Államtitkár Titkársága

valamennyi munkakör

Közigazgatási Államtitkár Titkársága

valamennyi munkakör

Kormányzati Kapcsolatok Főosztálya

valamennyi munkakör

Személyügyi Főosztály

valamennyi munkakör

Környezeti Informatikai Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Környezetbiztonsági Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Nemzetközi Támogatások Főosztálya

valamennyi munkakör

Gazdasági Hivatal Titkársága

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Pénzügyi és Számviteli Főosztály

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Műszaki és Ellátási Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Jogi és Közgazdasági Hivatal
Helyettes Államtitkári Titkárság

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, titkos ügykezelést végzők munkakörei

Közgazdasági Főosztály

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Fejezeti Költségvetési Főosztály

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

KAC Koordinációs Főosztály

munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Környezetpolitikai, EU Integrációs
és Nemzetközi Hivatal
Helyettes Államtitkári Titkárság

valamennyi munkakör

Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály

valamennyi munkakör

Integrációs Főosztály

valamennyi munkakör

Nemzetközi Környezetpolitikai Főosztály

valamennyi munkakör

Kutatás és Oktatáspolitikai Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Környezetpolitikai és Stratégiai Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Környezetvédelmi Hivatal
Helyettes Államtitkári Titkárság

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Víz- és Talajvédelmi Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Integrált Szennyezés-megelőzési, és Környezetellenőrzési Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Környezet-egészségügyi Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Természetvédelmi Hivatal
Helyettes Államtitkári Titkárság

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Természetmegőrzési Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Erdészeti és Tájvédelmi Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Birtokügyi és Agrárharmonizációs Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Vízügyi Hivatal
Helyettes Államtitkári Titkárság

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei

Vízügyi Koordinációs Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Területi Vízgazdálkodási Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Települési Vízgazdálkodási Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály

munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök

6. számú melléklet a 10/2003. (K. Ért. 5.) KvVM utasításhoz

Költségvetési alapokmány

I. Azonosító adatok

Fejezet: XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Költségvetési szerv: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)
Székhely: 1011 Budapest, Fő u. 44–50.
Szakágazat száma: 75112
Törzs-szám: 308362
Szektor: 1051
Cím: 1
Államháztartási azonosítószám: 039046
Számlavezető: Magyar Államkincstár
Számlaszám: 10032000-01468216-00000000
Adószáma: 15308366-2-41, áfaalany.
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot jelöli meg a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás – kivéve a mezőgazdasági célokat szolgáló vizeket és létesítményeket – központi, miniszteriális feladatainak ellátására.
A Minisztérium önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

II. A Minisztérium szervezeti felépítése

A Minisztérium szervezeti felépítését és működésének rendszerét a Szabályzat tartalmazza.

III. A szervezeti egységek vezetőjének
azon jogosítványai, amelyek körében
a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el

A Minisztérium Gazdasági Szabályzata részletesen tartalmazza.

IV. A Minisztérium telephelyei

1011 Budapest, Fő u. 44–50.
1121 Budapest, Költő u. 21.
1027 Budapest, Feketesas u. 2.
1011 Budapest, Iskola u. 8.
1025 Budapest, Szépvölgyi út 162/b
1088 Budapest, Rákóczi út 41.
1054 Budapest, Alkotmány u. 27.

V. Minisztériumhoz rendelt
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek,
a miniszter irányítása alá tartozó szervek

Hozzárendelt, részben önálló költségvetési szerv:
Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1027 Budapest, Feketesas u. 2.)

A miniszter irányítása alá tartozó szervek:

1. Országos Vízügyi Főigazgatóság

2. Országos Meteorológiai Szolgálat

3. Környezetgazdálkodási Intézet

4. Környezetvédelmi területi szervek:

– Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

– Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

– Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

– Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

– Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség

– Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

– Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

– Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

– Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

– Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

– Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

– Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

5. Természetvédelmi területi szervek:

– Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

– Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

– Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

– Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

– Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

– Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

– Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

– Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

– Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

– Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

6. Vízügyi területi szervek:

– Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

– Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság

– Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

– Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

– Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

– Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság

– Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság

– Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

– Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

– Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság

– Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

– Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

– Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény

– Országos Vízügyi Főigazgatóság üdülője

VI. Minisztériumhoz rendelt
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél
és a Minisztérium szervezeti egységeinél
a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározása

A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek munkakörét munkaköri leírásaik, feladatkörét a Minisztérium Gazdálkodás Szabályzata részleteiben szabályozza mind a Minisztériumhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, mind a Minisztérium szervezeti egységei tekintetében.

VII. Tevékenységi köre és a működést érintő
alapvető jogszabályok

– a 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatásköréről,
– az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,
– az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,
– az 1995. évi XCIII. tv. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról,
– a 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,
– az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,
– a 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet-és Természetvédelmi Főfelügyelőségről,
– a 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről,
– a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól,
– a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről.

VIII. A Minisztérium feladatai, alap és kiegészítő tevékenysége, azok tartalmi és mennyiségi jellemzői
A minisztérium feladatai, tevékenységei a következők:
– meghatározza az általa irányított tevékenységek nemzetközi kapcsolatainak fő irányait, irányítja a nemzetközi együttműködést, szervezi és értékeli a külföldi tapasztalatok hasznosítását és megvalósulását;
– kialakítja az irányított szakterületek kutatási és műszaki fejlesztési irányelveit, a feladatkörébe tartozó kutatás- és műszaki fejlesztés fő irányait, koordinálja – a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan – az országos állami kutatási és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását;
– gyakorolja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogkörét, ellátja a szakirányába tartozó, felsőoktatást érintő – külön jogszabály által meghatározott – állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató, kutató munkáját, továbbá együttműködik a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezettudatos nevelés és az iskolarendszeren kívüli környezeti nevelés feladatainak ellátásában;
– ellátja a hatáskörébe tartozó területekkel összefüggő minőségvédelmi, minőségszabályozási, szabványosítási és hatósági minőség-ellenőrzési feladatokat, közreműködik nemzeti szabvány kidolgozásában, továbbá a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő jogalkotói munkában;
– javaslatot tesz a környezet, a természet védelmének, valamint a vízgazdálkodás országos programjára, a feladatok ellátásához szükséges költségvetési eszközökre, közreműködik a területfejlesztési, vidékfejlesztési és építésügyi országos és más ágazati tervek és programok kidolgozásában;
– részt vesz a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló átfogó tervek, programok és szabályozórendszer kidolgozásában;
– figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági és társadalmi folyamatokat, különösen a környezettel, a természettel, a vízgazdálkodással való összefüggéseit;
– megköti a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, valamint a nemzetközi szerződésnek nem minősülő megállapodásokat;
– közreműködik a helyi önkormányzatoknak nyújtandó cél- és címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában és a gazdaságfejlesztés állami pénzügyi eszközeinek a felhasználásában;
– közreműködik az országos kutatás-fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában;
– szakmai javaslatokat dolgoz ki a PHARE- és az ISPA-támogatások tekintetében, közreműködik az európai uniós támogatások a nemzetközi hitelek és segélyek felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásában;
– állást foglal a gazdasági szektorok fejlesztési programjainak, szabályozásának kidolgozása során készített és a környezetre hatást gyakorló intézkedést eredményező döntései vizsgálati elemzéséről;
– ellátja az Európai Megállapodásból eredő, a környezet, a természet védelmével és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtását és integrációs szakmai kapcsolatok szervezését, irányítását;
– biztosítja a környezeti és vízügyi riasztási, kárelhárítási információs rendszer működtetését;
– irányító tevékenysége során érvényesíti a Kormánynak a környezet, a természet védelmére és a vízgazdálkodásra kialakított politikáját;
– a környezet, a természet védelmével és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátása során közreműködik a Kormány szakterületi, ágazati, így különösen a területfejlesztési, vidékfejlesztési, építésügyi, műemlékvédelmi, mezőgazdasági, erdészeti, egészségügyi, gazdasági, közlekedési, energetikai, idegenforgalmi, oktatási, nevelési politikájának kialakításában;
– az egyházak vonatkozásában feladatkörében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttműködve ellátja az ágazati feladatokat;
– a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat;
– szervezi és összehangolja a költségvetési fejezetébe tartozó előirányzatok tervezését, illetőleg kezdeményezi a más ágazati irányítás alá tartozó környezet-, természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célú előirányzatokkal való összehangolását;
– jogszabályban meghatározott körben ellátja a környezet, a természet védelmének és a vízgazdálkodás általános irányítását;
– a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenység központi irányításának ellátása érdekében jogi szabályozási (rendeletalkotás), jogalkalmazási (hatósági), felügyeleti, ellenőrzési és szervező, valamint összehangoló tevékenységet végez;
– kidolgozza a környezet, a természet védelmére, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó politika átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait;
– előterjesztéseket készít a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági és politikai változtatásokról, szabályozásokról, és részt vesz az ezt szolgáló fejlesztési tervek, programok és eszközök kialakításában;
– elemzi és értékeli a környezet, a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet és természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait; javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását;
– összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja a labortevékenységet;
– koordinálja a környezeti elemek erőforráskénti igénybevételével és terhelésével kapcsolatos mérési, megfigyelési és adatszolgáltatási tevékenységeket;
– gondoskodik a környezeti hatásvizsgálat, az egységes szennyezésmegelőzés és ellenőrzés, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés rendszerének és módszertanának kialakításáról és működtetéséről;
– figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását;
– az állami tulajdon privatizálása során érvényesíti a környezet, a természet védelmét, a vízgazdálkodást biztosító szempontok érvényesítését;
– ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban a környezet, a természet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat;
– gondoskodik a környezet, a természet védelmével, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséről;
– gondoskodik – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a környezet, a természet védelmével, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáról;
– összehangolja és feladatkörében ellátja a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel összefüggő megfigyelési adatok gyűjtését és feldolgozását, valamint a vízpótlórendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;
– közreműködik a területfejlesztés, a vidékfejlesztés, az építésügy és a műemlékvédelem szakterületi irányításában;
– érvényesíti a környezet, a természet védelmére, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó követelményeket a szabályozásban, a 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben;
– a külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakhatóságként működik közre az egyes hatósági eljárásokban, a 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben;
– a környezet, a természet védelmét, valamint a vízgazdálkodást szolgáló érdekből szabályozási, hatósági, felügyeleti intézkedéseket kezdeményez, a 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben;
– ellátja és irányítja az alárendelt, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek és feladatkörébe tartozó szakágazatok védelmi felkészítésével kapcsolatos tevékenységét. Ennek keretében
= a honvédelmi feladatainak ellátására koncepciót készít, és azt folyamatosan karbantartja, továbbá a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet – fejezeti költségvetésben – elkülönítetten kezeli;
= felügyeletet gyakorol az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által fenntartott és működtetett – az ország védelmi igényeinek megfelelő – radiometeorológiai rendszer felett;
= szervezi a környezet minősített időszaki radiológiai, biológiai és vegyi ellenőrzését;
= részt vesz – az érdekelt miniszterekkel együttműködve – a védelmi célú területfejlesztéssel összefüggő szakfeladatok ellátásában;
= a kihirdetett rendkívüli állapot, továbbá szükségállapot időszakában fokozottan érvényesíti a környezetvédelmi rendszabályokat, szervezi a természeti (beleértve a védett természeti) értékek és területek védelmét;
– meghatározza a környezet, a természet védelme, valamint a vízgazdálkodás tekintetében a hatósági engedélyezésre, kötelezésre és ellenőrzésre vonatkozó szakmai szabályokat;
– külön jogszabályok rendelkezései szerint a környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása során közreműködik az egészségügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter környezet-egészségügyi, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési feladatok ellátásáért felelős miniszter agrár-környezetvédelmi programmal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
– ellátja a jogszabályok alapján rá háruló egyéb feladatokat.

Feladatai a környezetvédelem tekintetében a következők

a) a levegőtisztaság-védelem tekintetében

– meghatározza – az érintett miniszterekkel együttesen – a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források kibocsátási határértékeit (emisszió), valamint a légszennyezettségi (immisszió) határértékeket;

– kidolgozza a légszennyezettség továbbterjedésével kapcsolatos vizsgálatok, mérések, elemzések értékelésének rendjét;

– meghatározza a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a levegőtisztaság-védelmi tevékenységet;

– létesíti és működteti a helyhez kötött szennyezőforrások tekintetében a hatósági emisszió mérőhálózatot, valamint a légszennyezettségi, (levegőminőségi) mérőrendszereket (mérőhálózatokat) az érintett miniszterekkel egyetértésben;

b) a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének védelme tekintetében

– meghatározza a vizek minősítési rendszerét, kutatásuk, feltárásuk szempontjait;

– meghatározza a vizekbe történő beavatkozások feltételeit, s érvényre juttatja azok teljesülését;

– meghatározza és érvényre juttatja a vizekre, az azokra ható beavatkozásokra, a beavatkozások hatásaira irányuló adatgyűjtés, -tárolás, -feldolgozás szempontjait, irányítja a vizek környezetvédelmi értékelését;

– meghatározza – az érintett miniszterekkel együttesen – a vizeket terhelő kibocsátások és igénybevételek határértékeit, továbbá a vizek állapotára vonatkozó határértékeket;

– kidolgozza a vizek védelmére irányuló szabályozást és követelményrendszert;

– meghatározza a rendkívüli vízszennyezésekkel összefüggő, a vizeket, illetve a környezetet érő károk elhárítási feladatait, irányítja azok végrehajtását, és megállapítja a vízkárok elhárításának környezetvédelmi követelményeit;

– figyelemmel kíséri és ösztönzi a vizek minőségének javítására irányuló tevékenységeket;

– kidolgozza, irányítja és figyelemmel kíséri a vizeket veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenységek szennyezéscsökkentési intézkedési programját;

– meghatározza – az érintett miniszterekkel együttesen – a vizek jó állapotának követelményeit;

– figyelemmel kíséri a vízigények és a vízkészletek közötti egyensúlyt, felügyeli a vízkészletek elosztását, a vízhasznosítást és a használt vizek elhelyezését;

c) a föld védelme körében a talajvédelem tekintetében

– irányítja – a külön jogszabályban meghatározott termőföldvédelem kivételével – a földterületek általános talajvédelmi követelményrendszerének meghatározását;

– meghatározza a termőföldnek nem minősülő földterületek talajvédelmi követelményeit, és gondoskodik azok betartásáról;

– közreműködik – külön jogszabályban meghatározott módon – a termőföld védelmében;

– meghatározza – a földművelésügyi és vidékfejlesztési feladatok ellátásáért felelős miniszterrel közösen – az Országos Talajvédelmi Stratégiát, és gondoskodik az abban meghatározott feladatok teljesítéséről;

– közreműködik az Országos Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer működtetésében, a talajok minőségi állapotváltozásának értékelésében;

d) az ásványvagyon-gazdálkodás körében

– közreműködik az ásványvagyon-gazdálkodási tevékenységek irányításában;

– irányítja és működteti az ország földtani adatainak nyilvántartási rendszerét;

– érvényesíti a környezet, a természet védelmére, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó követelményeket az ásványvagyon-gazdálkodás során;

– közreműködik a földtani, valamint az ásványi nyersanyag kutatás és ásványvagyon-kutatás állami irányítási és ellenőrzési feladatainak ellátásában;

e) a zaj- és rezgés elleni védelem körében

– meghatározza az emberi környezetre káros, illetve veszélyes zaj- és rezgés-kibocsátási határértékek megállapítási rendjét, a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a zaj- és rezgésvédelmi tevékenységet;

– meghatározza – az érintett miniszterekkel együttesen – a káros zaj- és rezgéskibocsátó forrásokra vonatkozó kibocsátási (emissziós) határértékeket, valamint a zaj- és rezgéskibocsátási határértékek megállapításának, továbbá a mérés és ellenőrzés szabályait;

– megállapítja a zaj- és rezgésterhelési (immissziós) határértékeket;

f) a hulladékgazdálkodás körében

– meghatározza a hulladékok hasznosításának és ártalmatlanításának szakmai szabályait és környezetvédelmi követelményeit;

– irányítja a hulladékok káros környezeti hatásai elleni védelemre irányuló, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységeket;

– közreműködik a hulladékkeletkezés megelőzésében, csökkentésében, a hulladékhasznosítás, másodnyersanyag-hasznosítás szervezésében;

– a környezet radioaktív sugárzás elleni védelme körében közreműködik a környezet radioaktív szennyezés elleni védelmével kapcsolatos követelmények meghatározásában, a védelmi feladatok ellátásában;

h) a környezetbiztonság körében

– meghatározza a környezeti elemek szennyezés elleni védelmével összefüggő követelményeket, a környezetet érő károk elhárítására irányuló feladatokat, irányítja, illetve közreműködik azok végrehajtásában;

– irányítja a potenciális környezeti veszélyforrások felmérését;

– közreműködik a súlyos ipari balesetek elleni védelmi követelmények meghatározásában, végrehajtásuk ellenőrzésében.


Feladatai a természetvédelem tekintetében a következők:

a) a természet általános védelme tekintetében

– megállapítja és a földművelésügyi és vidékfejlesztési feladatok ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben közzéteszi a természeti területek körét, illetve jegyzékét;

– meghatározza a természeti értékek védelmével, a természetes és természetközeli élőhelyek, továbbá a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos alapvető előírásokat;

– érvényesíti a természet védelmének általános követelményeit a kormányzati szintű döntésekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hatósági eljárások során;

b) a természetvédelem tekintetében

– kialakítja a természetvédelem országos céljait, feladatait és követelményrendszerét;

– megállapítja a védelemre érdemes természeti területek és természeti értékek körét, és gondoskodik azok védelem alá helyezéséről;

– irányítja a természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket, valamint védett természeti területeket veszélyeztető jelenségek okainak feltárásával, károsodásuk megelőzésével és elhárításával, a károsodott értékek helyreállításával, a természeti értékek feltárásával, nyilvántartásával, megőrzésével, fenntartásával, bemutatásával, az ezekre vonatkozó tudatformálással, oktatással és a kutatással összefüggő tevékenységeket;

– gondoskodik – törvényben meghatározottak szerint – a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról, és a vagyonkezelésébe került, illetve kerülő területeken a védettségi szint fenntartásáról;

– a táj általános védelme tekintetében irányítja a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmét, az egyedi tájértékek nyilvántartásba vételét és megőrzését;

– az erdőgazdálkodás és erdővagyon-védelem tekintetében közreműködik az erdőgazdálkodás és erdővagyon-védelem irányításában;

– az élővilág-védelem tekintetében közreműködik a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág [a vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok (fajták) és ezek génkészletei] védelmének irányításában.


Feladatai a vízgazdálkodás tekintetében a következők:

a) az általános vízgazdálkodási feladatok körében irányítja:

– az országos és regionális vízgyűjtő-gazdálkodási koncepciók és tervek készítését;

– a nemzeti tervek, programok végrehajtását (így különösen ivóvízbázis-védelem, ivóvízminőség javítás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, Balaton Vízgazdálkodás Fejlesztési program, Kis-Balaton Vízvédelmi Program, Holtág-rehabilitációs Program);

– az önkormányzati vízgazdálkodási feladatok szabályozását, felügyeletét (víziközmű-szolgáltatás, beruházások szakmai felügyelete, finanszírozás koordinálása);

– az állami tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlását, a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését, fenntartását, fejlesztését, a koncessziós működtetést;

– a nemzetközi egyezményekben, szervezetekben a vízgazdálkodás szakmai képviseletének ellátását, a Kormány felhatalmazása alapján jóváhagyja a szomszédos államokkal kötött vízügyi szerződések végrehajtására működő közös határvízi bizottságok ülésszakainak jegyzőkönyveit és a vonatkozó szerződés keretei között hozott határozatait;

– a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátását;

b) a vízhasznosítás keretében

– irányítja a vízellátás, víziközművek, víztermelés-szolgáltatás, víziközmű-fejlesztés, valamint a szennyvízelvezetés (csatornázás) és szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés feladatait;

– közreműködik a vízerő-hasznosításban;

– irányítja a regionális vízmű társaságok tulajdonosi és szakmai felügyeletét;

– irányítja a vízi utak kitűzését és azok fenntartását; továbbá

– díjakat állapít meg, és az állami víziközművek tekintetében gyakorolja a hatósági ármegállapító jogkört;

c) a vizek kártétele elleni védelem keretében irányítja

– az árvízmentesítést (árvízvédelmet) és a belvízmentesítést;

– folyógazdálkodást és tószabályozást;

– a vízrendezést;

– irányítja a térségi vízszétosztást;

d) a vízkárelhárítást (védekezés) keretében

– irányítja az ár- és belvízvédekezést, valamint a helyi vízkárelhárítást;

– ellátja a határvízi bizottságok koordinációját;

– szakmai segítséget nyújt az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásához;

– megállapítja a víziközmű-társulatokkal kapcsolatos szabályokat, közreműködik a vízitársulatok működési szabályainak kialakításában és szakmai felügyeletében;

– kezeli és működteti a kincstári vagyoni körbe és vagyonkezelésébe tartozó felszíni vizeket és közcélú vízilétesítményeket, koncessziós szerződéseket köt;

– közreműködik a – melioráció, az öntözés és a halgazdálkodás kivételével – mezőgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladataiban, ideértve a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények mezőgazdasági vízszolgáltatási és vízkárelhárítási célú fejlesztésének, üzemeltetésének, fenntartásának szervezését, irányítását;

– irányítja a forgalomképes állami tulajdonú vízilétesítmények üzemeltetésével összefüggésben a belvízkár-elhárítást;

– közreműködik az árterületek ésszerű földhasználatában.

IX. A Minisztérium működési rendszere

A Minisztérium működési rendszerét a Szabályzat tartalmazza.

X. Az állami feladatként ellátott feladatok,
tevékenységek forrásai

Az állami feladatként ellátott feladatok, tevékenységek forrásai a központi költségvetés.

XI. Az állami feladatként ellátott feladatok, tevékenységek személyi és tárgyi feltételei

Az állami feladatként ellátott feladatok, tevékenységek személyi és tárgyi feltételeit a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény – továbbá a hatályos jogszabályok vonatkozó előírásai – alapján készült éves beszámoló részleteiben tartalmazza mind a Minisztériumhoz rendelt, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, mind a Minisztérium szervezeti egységei tekintetében.

XII. A Minisztérium működési területe

A Minisztérium működési területe: országos.

XIII. A Minisztérium vállalkozási feladatai

A Minisztérium vállalkozási tevékenységet nem folytat.

XIV. A Minisztérium részvétele gazdasági társaságokban

Társaságok felsorolása

1. Hortobágyi Halgazdaság Részvénytársaság

2. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság

3. Tiszamenti Vízművek Részvénytársaság

4. Dunántúli Regionális Vízmű Részvénytársaság

5. Észak-magyarországi Vízmű Részvénytársaság

6. Dunamenti Regionális Vízmű Részvénytársaság

7. Észak-dunántúli Vízmű Részvénytársaság

A részvétel részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását, a feladatokat, a tevékenység forrásait, a feladatmutatók megnevezését, körét a részvénytársaságok alapító okirata, alapszabálya és egyéb szabályzatai tartalmazzák, a hatályos jogszabályok vonatkozó előírásai alapján.

XV. A Minisztérium részvétele közhasznú szervezetekben

Közhasznú szervezetek felsorolása

1. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság

2. Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság

3. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság

4. Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark Közhasznú Társaság

5. Energia Központ Közhasznú Társaság

6. Árvízvédelmi Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú Társaság

7. Tisza–Szamos Környezetvédelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság

A részvétel részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását, a feladatokat, a tevékenység forrásait, a feladatmutatók megnevezését, körét a közhasznú szervezetek létesítő okirata és egyéb szabályzatai tartalmazzák a hatályos jogszabályok vonatkozó előírásai alapján.

*

Az utasításhoz a Környezetvédelmi Értesítő 2003. évi 7. számában helyesbítés jelent meg. Az utasítást utóbb a 18/2003. (K. Ért. 10.) KvVM utasítás, a 22/2003. (K. Ért. 11.) KvVM utasítás módosította. Az utasítást a 27/2003. (K. Ért. 2004. 1.) KvVM utasítás 69. § (3) bekezdést hatályon kívül helyezte 2003. december 17. napjával.

*

A kiadmányozás napja: 2003. március 14.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére